Csuklyásszúfélék
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: paleogén–holocén | ||||||||||||||||
 Piros csuklyásszú (Bostrichus capucinus)
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csuklyásszúfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csuklyásszúfélék témájú kategóriát. |
A csuklyásszúfélék (Bostrichidae) a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család.
Elterjedésük
[szerkesztés]A családba nagyjából 550 faj tartozik, melyek nagyrészt a trópusokon terjedtek el, elsősorban a szárazabb erdős területeken. Európában 47 fajuk és alfajuk ismert.[1]
Felépítésük
[szerkesztés]Testük 2–20 milliméter hosszú, általában megnyúlt, hengeres vagy lapított, szőrös vagy csupasz. Fejüket az előhát felülről csuklyaszerűen eltakarja, de a Lyctinae, Polycaoninae és Psoinae alcsaládok tagjainál felülről is látható. Csápjuk 9–11 ízből áll, az utolsó 2–3 íz megnagyobbodott. Lábfejízeik száma minden lábon és mindkét ivarnál 5. Lábfejeik általában hosszúak.
Életmódjuk
[szerkesztés]A legtöbb faj lárvái elhalt fában élnek, és mivel a cellulózt nem képesek lebontani, a nagyobb keményítőtartalmú szíjácsban rágnak. Több fajuk a műszaki célokra felhasznált faanyag kártevője. Egyes fajok keményítőtartalmú magvakban fejlődnek – nálunk a gabonacsuklyásszú (Rhyzopertha dominica) –, és ezzel szintén kárt okozhatnak.
A Magyarországon előforduló alcsaládok, genuszok és fajok
[szerkesztés]A csuklyásszúféléknek Magyarországon 15 faja fordul elő.[2]
- Bostrichinae Latreille, 1802 – Igazicsuklyásszú-formák
- Apate Fabricius, 1775
- Apate monachus Fabricius, 1775 – nagy csuklyásszú
- Apate Fabricius, 1775
- Bostrichus Geoffroy, 1762
- Bostrichus capucinus (Linnaeus, 1758) – piros csuklyásszú
- Bostrichus Geoffroy, 1762
- Lichenophanes Lesne, 1899
- Lichenophanes varius (Illiger, 1801) – tarka csuklyásszú
- Lichenophanes Lesne, 1899
- Scobicia Lesne, 1901
- Scobicia chevrieri (A. Villa et J. B. Villa, 1835) – pilláshomlokú csuklyásszú
- Scobicia Lesne, 1901
- Sinoxylon Dufschmid, 1825
- Sinoxylon muricatum (Linnaeus, 1767) – hatfogú csuklyásszú
- Sinoxylon perforans (Schrank, 1789) – nagytüskés csuklyásszú
- Sinoxylon Dufschmid, 1825
- Xylopertha Guérin-Méneville, 1845
- Xylopertha retusa (A. G. Olivier, 1790) – fekete csuklyásszú
- Xylopertha Guérin-Méneville, 1845
- Dinoderinae C. G. Thomson, 1863 – Törpecsuklyásszú-formák
- Dinoderus Stephens, 1830
- Dinoderus minutus (Fabricius, 1775) – bambuszfúró csuklyásszú
- Dinoderus Stephens, 1830
- Rhyzopertha Stephens, 1830
- Rhyzopertha dominica (Fabricius, 1792) – gabonacsuklyásszú
- Rhyzopertha Stephens, 1830
- Lyctinae Billberg, 1820 – Falisztbogárformák
- Lyctus Fabricius, 1792
- Lyctus brunneus (Stephens, 1830) – barna falisztbogár
- Lyctus linearis (Goeze, 1777) – közönséges falisztbogár
- Lyctus pubescens Panzer, 1792 – nagy falisztbogár
- Lyctus Fabricius, 1792
- Trogoxylon LeConte, 1862
- Trogoxylon impressum (Comolli, 1837) – gödrös falisztbogár
- Trogoxylon parallelipipedum (Melsheimer, 1846) – amerikai falisztbogár
- Trogoxylon LeConte, 1862
- Psoinae Blanchard, 1851 – Ösztövércsuklyásszú-formák
- Psoa Herbst, 1797
- Psoa viennensis Herbst, 1797 – venyigecsuklyásszú
- Psoa Herbst, 1797
Képek
[szerkesztés]-
Afrikai csuklyásszúfaj (Bostrychoplites cornutus) -
Pilláshomlokú csuklyásszú (Scobicia chevrieri) -
Piros csuklyásszú (Bostrichus capucinus) -
Piros csuklyásszú (Bostrichus capucinus) lárvája -
Gabonacsuklyásszú (Rhyzopertha dominica) -
Barna falisztbogár (Lyctus brunneus) -
Barna falisztbogár (Lyctus brunneus) kártétele -
Gödrös falisztbogár (Trogoxylon impressum)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fauna Europaea: Bostrichidae (angol nyelven), 2015. december 8. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 16.)
- ↑ Németh T., Kotán A. & Merkl O. 2015: First record of Apate monachus in Hungary, with a checklist of and a key to the Hungarian powderpost beetles (Coleoptera: Bostrichidae). – Folia entomologica hungarica 76: 99–106.[1]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hettebiller című norvég Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
- Borowski, J. 2007: Family Bostrichidae. – In: Löbl, I. & Smetana, A. (eds): Catalogue of Palaearctic Coleoptera, Vol. 4. Elateroidea – Derodontoidea – Bostrichoidea – Lymexyloidea – Cleroidea – Cucujoidea. Apollo Books, Stenstrup, pp. 320–328.
- Borowski, J. & Węgrzynowicz, P. 2007: World Catalogue of Bostrichidae (Coleoptera). Wydawnictwo Mantis, Olsztyn, 247 pp.
- Borowski, J. & Węgrzynowicz, P. 2012: The Powderpost Beetles of the World (Coleoptera: Bostrichidae). Keys for Identification of Species. Vol. 1. Wydawnictwo Mantis, Olsztyn, 461 pp.
- Liu, L. Y., Schönitzer, K. & Yang, J. T. 2008: A review of the literature on the life history of Bostrichidae (Coleoptera). – Mitteilungen der Münchner Entomologischen Gesellschaft 98: 91–97.[2] Archiválva 2016. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Merkl Ottó & Vig Károly 2009: Bogarak a pannon régióban. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L. Kiadó, Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely, 494 pp.
- Watson, L. & Dallwitz, M.J. 2003 onwards. British insects: the families of Coleoptera. Version: 1st December 2010 [3] Archiválva 2011. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A taxon adatlapja a Tree Of Life projekten
- Bostrichidae in SYNOPSIS OF THE DESCRIBED COLEOPTERA OF THE WORLD
- A taxon adatlapja a Bugguide-on
- Phylogeny of the beetles.Christoph Benisch, 2010.
