Capuai csata
Capuai csata | |||
A capuai erőd | |||
Konfliktus | Nápolyi hadjárat | ||
Időpont | 1348. január 11.-15. | ||
Helyszín | Capua, Nápolyi Királyság | ||
Eredmény |
| ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
é. sz. 41° 06′ 22″, k. h. 14° 12′ 30″41.106111°N 14.208333°EKoordináták: é. sz. 41° 06′ 22″, k. h. 14° 12′ 30″41.106111°N 14.208333°E |
A capuai csata az első nápolyi hadjárat végső csatája volt, melyet 1348. január 11 és 15. között vívtak I. Lajos magyar király csapatai és a Nápolyi Királyság hadserege.
A csata
[szerkesztés]A nápolyi csapatok Johanna királynő második férje, Tarantói Lajos vezetésével Capua megerősített városában tartózkodtak. Lajos király csapatainak többsége olasz és német zsoldos és angol hosszúíjas volt, akiket megbízhatatlannak tartottak; hűségesebb magyar lovagjai alkalmatlanok voltak várak ostromára, ugyanis ők nem az ostromokban voltak erősek, annál is inkább a csatákban. Ennek okán Lajos király elkerülte Capuát, és Benevento felé vette az irányt csapataival. Ennek a manővernek a fedezésére megparancsolta Niccolò Gaetanónak, Fondi grófjának, hogy támadja meg a Volturno folyó hídfőjét magyar és német lovassággal és a lombard gyalogsággal.
Gaetano gróf nem frontális támadást indított a hídfő ellen: haderejének egy részét a Volturno folyó mentén, Orticella felé küldte, ahol átkeltek a folyón, és meglepetésszerű támadást indítottak a nápolyi hadsereg jobb szárnya és háta ellen. A támadó csapatok főleg lovasságból és néhány gyalogságból álltak.
Délután 3 óra körül a magyar könnyűlovasság megunta a kezdeti összetűzéseket, és pusztító nyílvesszőzáport eresztett a nápolyi lovasságra; az utóbbiak többsége elvesztette lovát, és gyalog kellett harcolnia.
A nápolyi sereg kisebb része Teano felé menekült, őket Gaetano lovassága követte. Legtöbbjüket megölték vagy elfogták. A nápolyi hadsereg nagyobb része rossz körülmények között vonult vissza Nápolyba Tarantói Lajos vezetésével.
Az összeomlás után a nápolyi zsoldosok menekülni kezdtek Capuából, kapitulációra kényszerítve Capua parancsnokát. Néhány nappal később Johanna királynő Provence-ba hajózott férjével; a Nápolyi Királyság Nagy Lajos király kezére került.
Nagy Lajos hadserege
[szerkesztés]Lajos hadseregében német zsoldos gyalogosok, magyar nehézlovagok és könnyűlovasok, valamint figyelemre méltó angol hosszúíjasok voltak.
Jegyzetek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Capua (1348) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Bánlaky, József. A magyar nemzet hadtörténelme, 1929. ISBN 963-86118-7-1
- Bellér, Béla. Magyarok Nápolyban. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó, 96–98. o. (1986)