Ugrás a tartalomhoz

Buj (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a magyar településről szól. Hasonló címmel lásd még: Buj (egyértelműsítő lap).
Buj
Buj címere
Buj címere		 Buj zászlaja
Buj zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásIbrányi
Jogállásközség
PolgármesterTakács László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4483
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség2217 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség68,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 21° 38′ 51″48.096389°N 21.647500°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 21° 38′ 51″48.096389°N 21.647500°E
Buj (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Buj
Buj
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Buj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Buj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Buj község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Ibrányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye, és egyben a Nyírség északi részén fekszik, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 10 kilométerre északra. A térség más fontosabb települései közül Gávavencsellő 11,5, Ibrány 12, Nagyhalász pedig 17,5 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések, településrészek: észak felől Tiszabercel, északkelet felől Paszab, kelet-északkelet felől Ibrány, kelet felől Ibrány-Nagytanya, délkelet felől Kótaj, dél felől Nyírtelek, délnyugat felől Gávavencsellő-Paszabcsúcs, északnyugat felől pedig Gávavencsellő.

Településrésze Herminatanya, mely a belterületének északi szélén helyezkedik el, a központjától bő egy kilométerre.

Megközelítése

[szerkesztés]

Ma csak közúton érhető el, Kótaj vagy Tiszabercel felől a 3823-as úton.

Korábban megközelíthető volt vonattal is: a MÁV által fenntartott Nyírvidéki Kisvasút mindkét vonala, a 118-as számú Nyíregyháza NYK–Kótaj– Buj–Herminatanya–Balsai Tisza-part vonal és 119-es számú Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád vonal is áthaladt rajta. A két vonalnak Buj területén három megállási pontja is volt, és csak a harmadik (a legészakibb), Herminatanya után váltak szét egymástól. A vasúton üzemszünet van 2009 decembere óta, a község azóta közösségi közlekedéssel csak a Trans-Tour '90 Közlekedési Kft. autóbuszjárataival közelíthető meg.

Története

[szerkesztés]

A 14. századtól ismert település. Valószínűleg eredetileg várispánsági birtok lehetett.

Neve az idők során „Bwl”, „Buul”, „Buly” alakban fordult elő az oklevelekben.

Először 1327-ben említették az oklevelek, birtokosa ekkor a Buji család volt, majd 1463-ban a Kállay család lett a fő birtokosa, de a Buji családnak is voltak itt birtokrészei.

1461-ben Csűry Pált, a Szabolcs vármegyei alispánt találjuk itt mint birtokost.

1588-ban több család is birtokosa volt, így a Buji, Litteráti, Báthory és Ványi családok is.

1629-ben Puha Ferenc kötötte le a nagykállói Megyeri Gábornak 33 arany 18 tallér ellenében.

A 19. században, a jobbágyfelszabadításkor nemesi közbirtokossági falu volt. Ekkor fő birtokosai az Ibrányi és Krajnyik családok voltak.

Határában, Buj és Kótaj között, állt egykor az úgynevezett „Törik-szakad csárda”, amely Jókai Mór Egy magyar nábob című regényéből ismert.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Frank Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Frank Sándor (független)[4]
  • 1998–2002: Frank Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Frank Sándor (független)[6]
  • 2006–2010: Frank Sándor (független)[7]
  • 2010–2014: Barta Miklós Ferenc (független)[8]
  • 2014–2019: Barta Miklós Ferenc (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Barta Miklós Ferenc (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Takács László (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2303
2291
2287
2168
2189
2192
2217
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 8,6% cigánynak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 18,3%, görögkatolikus 19,6%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 16,5% (14,2% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1% németnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,5% volt római katolikus, 17,8% református, 15,9% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,8% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 7,6% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus templom - 1818 és 1825 között épült, késő barokk stílusban.
  • Református templom - 1850 körül épült, késő barokk stílusban.
  • Nyírvidéki Kisvasút (A vonatközlekedés már megszűnt)
  • Lecsófőző Falunap, melyet minden nyáron, augusztus utolsó szombatján rendeznek meg.

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Határában, Buj és Kótaj között, állt egykor az úgynevezett „Törik-szakad csárda”, amely Jókai Mór Egy magyar nábob című regényéből ismert.
  • A községtől délre, a 3823-as út mellett létesül a Mavir 400/132 kV-os alállomása.[14]

Természeti értékei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  6. ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  9. ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  10. ↑ Buj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Buj Helységnévtár
  13. ↑ Buj Helységnévtár
  14. ↑ Tovább erősödik Kelet-Magyarország villamosenergiaellátás-biztonsága (magyar nyelven) (html). MAVIR ZRt., 2021. szeptember 6. (Hozzáférés: 2021. szeptember 21.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Buj_(Magyarország)&oldid=27493749”