Ugrás a tartalomhoz

Budapest-Dunapart teherpályaudvar

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest-Dunapart teherpályaudvar
A Dunaparti teherpályaudvar részlete az Összekötő vasúti hídtól a Petőfi híd felé nézve (1989)
A Dunaparti teherpályaudvar részlete az Összekötő vasúti hídtól a Petőfi híd felé nézve (1989)
OrszágMagyarország
HelyBudapest IX. kerülete
Építési adatok
Építés éve1880–1883
Megnyitás1883 (vagy 1879)
Bezárás ideje1992
Lebontás éve1992
Építési stíluseklektika
Felhasználási területteherpályaudvar
Időzóna
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 19° 04′ 13″47.472000°N 19.070330°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 19″, k. h. 19° 04′ 13″47.472000°N 19.070330°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Dunapart teherpályaudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Budapest-Dunapart teherpályaudvar, olykor MÁV Budapest Dunaparti teherpályaudvara gyakran csak Dunaparti teherpályaudvar egy mára már megszűnt budapesti pályaudvar volt.

Története

[szerkesztés]

Budapest vasúthálózatának jelentős része a 19. század második felében épült ki. Ebben az időszakban merült fel az igény a mai Soroksári út térségében egy nagy teherpályaudvar létesítésére. A komplexumot 1880 és 1883 között (más források szerint 1879-ben)[1] építették a Boráros tér - Soroksári út - Körvasút - Duna által határolt területen. A Duna bal partján a függőleges partfal 1882-1884 között épült.[2][3][4] (A Petőfi híd ekkor még nem létezett, 1930-1937 között tartott a kivitelezése.) Fontos volt abból szempontból is, hogy segítette a környező gyáripar kibontakozását, számos üzembe iparvágány vezetését tette lehetővé. Iparvágány szolgálta ki az ugyancsak az 1880-as években épült hatalmas gabonaraktárat, az úgynevezett Elevátor-házat,[5] és a Fővámház udvarán lévő Budapest-Fővámház teherpályaudvart[6] is. Az 1900-as évek első évtizedében évente mintegy 110 ezer vagonnyi áru fordult meg itt, nagyjából 9 millió mázsát megmozgatva.[1]

A pályaudvar megszűnés előtti állapota

A pályaudvar fénykorát az első világháború idejéig (1914–1918) élte, ezt követően a visszaszoruló malomipar következtében kezdte elveszteni a jelentőségét. Az 1930-as években elbontották a Budapest-Fővámház teherpályaudvarhoz és a Nagyvásárcsarnokhoz tartozó iparvágányt. Ennek ellenére évi forgalma több, mint 300 000 tonna volt. A második világháborúban a pályaudvar raktárainak nagy része elpusztult, és az Elevátor-ház is kiégett. (Később elbontották.)[5]

Az 1950-es években a csepeli HÉV vágányainak kiépülése miatt csökkent a pályaudvar területe. Ennek ellenére a létesítmény a rendszerváltásig megszakítás nélkül üzemelt tovább. Az 1990-es évekre erősen leromlott az állapota. Megszüntetése az 1995-re tervezett Bécs-Budapest világkiállítás kapcsán merült fel. A pályaudvar 1992 júliusától kiürítették, majd ősszel nekiláttak az elbontásának is. November közepén a terület átadásra került az Expo számára. A világkiállítás végül nem valósult meg Budapesten. A területen később a Millenniumi városközpont épült ki számos lakó- és irodaházzal, több kulturális létesítménnyel.[5] A felszámolt teherpályaudvar déli részén 2002-ben átadták a Nemzeti Színházat, majd 2005-ben pedig a Művészetek Palotáját.[7]

Az 1992-ben felszámolt teherpályaudvart a Ferencvárosi pályaudvarral és a Soroksári út vasútállomással összekötő két vontatóvágány maradványait 2001-2006 között a Csepeli HÉV üzemi menetek számára használta. 2003-2005 között pedig a Nemzeti Színház közönségét szállító különvonatok közlekedtek rajtuk. 2006-ban a Kvassay Jenő út szélesítése és a Könyves Kálmán körútig történő kiépítése miatt a két vágányt végleg elbontották.[8]

Részei

[szerkesztés]

A pályaudvaron a következő objektumokat építették ki:[1]

  • a raktározásra, áruszállításra 17, egyenként 100 méter hosszú, 15 méter széles raktárépület
  • a szabad tárolásra két nagy nyílt rakodó
  • a vágányok mentén pedig külön szabad rakodóhelyek
  • az átmeneti forgalom számára hat faraktár
  • gőzenergiával működő daruk
  • egy hivatali épület
  • több lakóépület
  • egy lokomotívszín 4 mozdony számára
  • egy nagy és több kisebb fordítókorong
  • egy széntározó
  • több kisebb melléképület

Iparvágányok a pályaudvarról

[szerkesztés]
Az állomás északi részén feküdt az Elevátor-ház nevű gabonaraktár. Az épületet 1948-ban elbontották. (1930-as fénykép)
Ezen az 1930-as térképen a készítők külön jelölték a pályaudvar területét

A mai Petőfi hídtól északra:

A mai Petőfi hídtól délre:

A mai Rákóczi hídtól délre:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c https://pestbuda.hu/cikk/20201117_egykor_teherpalyaudvar_volt_ma_millenniumi_varoskozpont
  2. ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
  3. ↑ Garami Tibor, dr. Gőbel József, Párnay Zoltán - Budapest székesfőváros árvízvédelme és az 1940-41. évi árvizek
  4. ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
  5. ↑ a b c d https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/dunapart/index.html
  6. ↑ Domonkos Csaba: Egy megszűnt teherpályaudvar a főváros kellős közepén, 2024. január 16. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  7. ↑ Ha a 201-es váltó mesélni tudna - Indóház Online, 2015.04.05.
  8. ↑ Készül a Kvassay áttörés - Népszabadság archívum, 2006.11.25.
  9. ↑ a b c d Budapest (1908) • Budapest közigazgatási térképsorozata
  10. ↑ A Dunaparti teherpályaudvar elrendezése 1908-ban
  11. ↑ a b c d e f g h A pályaudvar és környezetének sematikus elrendezése 1921-ben
  12. ↑ a b c A terület ábrázolása egy 1960. körüli térképen
  13. ↑ Budapest (1918-46) • Budapest kataszteri térképsorozata az 1918 és 1946 közötti időszakból
  14. ↑ A közvágóhídi iparvágány létesítési helyszínrajza

Egyéb hivatkozások

[szerkesztés]

Videófelvételek

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest-Dunapart_teherpályaudvar&oldid=27283851”