Brosimum alicastrum

Brosimum alicastrum
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Brosimum alicastrum témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Brosimum alicastrum témájú kategóriát.

A Brosimum alicastrum, közismert nevén kenyérdió vagy ramon, a virágos növények Moraceae családjába tartozó fafaj, amelynek további nemzetségei közé tartozik a füge és az eperfa. A növényt számos néven ismerik az őslakos mezoamerikai és más nyelveken, többek között: ojoche, ojite, ojushte, ujushte, ujuxte, capomo, mojo, ox, iximche, masica Hondurasban, uje Michoacan Mexikó államban, mojote in Jalisco, chokogou haiti kreol nyelven és chataigne trinidadi kreol nyelven. Kolumbia karibi partvidékén guaímaro-nak vagy guaymaro-nak hívják.

Általában két alfajt ismernek fel:

• B. a. alicastrum
• B. a. bolivarense (Pittier) CCBerg

Leírás

A Brosimum alicastrum egylaki növény. A madarak felelősek a magvak szétszóródásáért. Egy fa évente 150–180 kg gyümölcsöt terem. 120-150 évig termékeny. A fa akár 45 m magasra és 1,5 méter átmérőjűre is megnőhet. Virágot és gyümölcsöt akkor terem, amikor a fa törzse eléri a 20 m-es magasságot.

Elterjedés és élőhely

Ez a fa Közép-Mexikó nyugati partján és Mexikó déli részén (Yucatán, Campeche), Guatemalában, Salvadorban, a Karib-térségben és az Amazonas medencéjében található. Nagy állományok nedves síkvidéki trópusi erdőkben fordulnak elő 300–2000 m magasságban (különösen 125–800 m), nedves területeken 600–2000 mm (600–24–000 mm) éves csapadékkal. 79 hüvelyk), az átlagos hőmérséklet pedig 24 °C.

Történelem és kultúra

A kenyérdió termése elterjedési területén különböző időpontokban oszlik szét a földön. Nagy magja van, amelyet vékony, citrus ízű, narancsszínű héj borít, amelyet számos erdei lény kedvel. Ennél is fontosabb az ember számára, hogy az ízletes héjjal burkolt nagy mag egy ehető "dió", amelyet megfőzve vagy szárítva meg lehet őrölni zabkása vagy lapos kenyér készítésére. A "kenyérmogyoró" név valószínűleg azért merült fel, mert a magvakat meg lehet őrölni kenyér előállításához. A kenyérdió tápláló és értékes táplálékforrás, és a mezoamerikai síkvidéki régió prekolumbiai maják étrendjének részét képezhette, bár milyen mértékben volt vita tárgya a történészek és régészek között: egyetlen maja régészeti lelőhelyen sem találtak ellenőrzött maradványokat vagy illusztrációkat a gyümölcsről.

A maja civilizáció ültette el 2000 évvel ezelőtt, és Dennis E. Puleston számos publikációjában azt állítja, hogy a maja étrend alapvető tápláléka volt. Puleston erős korrelációt mutatott ki az ősi maja települési minták és a ramonfák ereklye állományai között.

Más kutatások alábecsülték a ramon jelentőségét. A modern korban táplálkozási forrásként marginalizálták, és gyakran éhínség táplálékként jellemezték.

A fa Iximché és Topoxte maja régészeti lelőhelyeinek kölcsönzi nevét, mind Guatemalában, mind Tamuinban (a huastec népek maja eredetét tükrözi). A maja erdő 20 domináns fajának egyike. A domináns fajok közül az egyetlen, amelyik szélporzású. A hagyományos maja erdei kertekben is megtalálható.

Termesztés

A magvak nagy sűrűsége a palántázás során ellensúlyozza a fiatal növények életképességének csökkenését, és így jó termést tesz lehetővé. A vetőmag tárolása gyakori probléma a kenyérdió-termesztésben. A hosszú tárolás hátrányosan befolyásolja a csírázási arányt, például három hét után 10%-kal csökken. A hűtés nem megoldás, mivel a magvak elpusztítását kockáztatja.

Táplálkozási és kulináris érték

A kenyérdió magas rost-, kalcium-, kálium-, vas-, cink-, fehérje- és B -vitamin-tartalmú. Alacsony glikémiás indexe (<50) és nagyon magas az antioxidáns tartalma. A friss magvak megfőzhetők és fogyaszthatók, vagy kihelyezhetők a napon száradni, és később fogyaszthatók. A pörkölt dió íze olyan, mint a burgonyapüré; pörkölt, csokoládéra vagy kávéra emlékeztet. Számos más ételhez is elkészíthető. A guatemalai Peténben a mogyorót exportra és helyi fogyasztásra termesztik porként, forró italokhoz és kenyérhez.

Egyéb felhasználás

A kenyérmogyoró leveleit általában haszonállatok takarmányaként használják a száraz évszakban Közép-Amerikában. A gyümölcsöket és magvakat mindenféle állat etetésére is használják.

Széngazdálkodási alkalmazások

A Brosimum alicastrum széntermesztésre használható diófélékként vagy takarmányként. Ez egy oxalogén fa. Ezért olyan baktérium-gombás endoszimbiózist tud végrehajtani, amely segíti az oxalát-karbonát útvonalat (OCP) és különösen a biomineralizáció kémiai reakcióját, ez esetben pedig a biokalcifikációt (CO₂-ből CaCO₃ előállítása és a talajban való tárolása). Ez a fa tehát szén-elnyelőként működne, miközben erőforrásokat biztosítana mind az emberek, mind az állatok számára. Ezt először egy biogeokémikus, Eric Verrechia, a Lausanne-i Egyetem kutatója mutatta ki 2006-ban.

Talaj-helyreállítás

A Brosimum alicastrum felhasználható a sérült talajok helyreállítására. Megakadályozhatja az eróziót és szélgátként működik. A fa jól tolerálja a rossz, sérült, kiszáradt vagy sós talajokat, és az ültetést követően néhány ráfordítást igényel. Továbbá oxalogén aktivitása növeli a pH-t és a szerves anyag mennyiségét a talajban, ha a mezőgazdasági rendszerben jól alkalmazzák. Ez a pufferhatásnak köszönhetően megnövekedett termékenységhez vezet. Egyes kutatási projektek jelenleg is folyamatban vannak ennek a növénynek a jelenlegi elterjedési területén történő fejlesztésére.

Hivatkozások

1. ^ Orwa, C.; Mutua, A.; Kindt, R.; Jamnadass, R.; Anthony, S., 2009. Agroforestree Database: fa referencia és kiválasztási útmutató 4.0 verzió. World Agroforestry Centre, Kenya
2. ↑ Das, T. (2021, június 1.). Brosimum Alicastrum. Csak élelmiszerek. Megtekintve 2021. november 14-én a http://www.onlyfoods.net/brosimum-alicastrum.html weboldalon
3. ^Ugrás ide:^{a b} Heuzé V., Thiollet H., Tran G., Hassoun P., Lebas F., 2018. Breadnut (Brosimum alicastrum). Feedipedia, az INRA, a CIRAD, az AFZ és a FAO programja. https://www.feedipedia.org/node/175
4. ↑ Berg, CC (1972). Brosimum alicastrum (7. sz.). http://www.conabio.gob.mx/conocimiento/info_especies/arboles/doctos/47-morac1m.pdf
5. ↑ Melgar az "Utilizacion Integral del Arbol Genero Brosimum" INCAP 1987-ben
6. ^ Kenyérmogyoró. (2018). A Merriam-Webster.Com szótár. Megtekintve 2021. november 14-én a https://www.merriam-webster.com/dictionary/breadnut webhelyen
7. ^Ugrás ide:^{a b} Flannery, Kent; Puleston, Dennis E. (1982), "The Role of Ramon in Maya Subsistence", Maya Subsistence: Studies in Memory of Dennis E. Puleston, Academic Press, 353-366.
8. ^Ugrás ide:^{a b} Harrison, Peter D.; Turner, BL; Puleston, Dennis E. (1978), "Teraszozás, megemelt mezők és fák kivágása a Maya-alföldön: A hatalom földrajzának új perspektívája", Pre-hispanic Maya Agriculture, University of New Mexico Press, 225-245.
9. ↑
10. ^ Campbell, DG, A. Ford et al. "The Feral Forests of the Eastern Petén" (2006), Time and Complexity in the Neotropical Lowlands New York, Columbia University Press: 21-55.
11. ^ Ford, A. " Dominant Plants of the Maya Forest and Gardens of El Pilar: Impplications for Paleoenvironmental Reconstructions Archivált : 2013. november 9., a Wayback Machine " (2008), Journal of Ethnobiology 28(2): 179-199.
12. ^ RT MORIKAWA, MA GOLD & DO LANTAGNE (1995) A MAGGYŰJTÉS IDŐZÍTÉSÉNEK ÉS A TELEPÜLÉS MÓDJÁNAK HATÁSAI A BROSIMUM ALICASTRUMON, SW, REPRODUKCIÓ, International Tree Crops Journal, 8:1, 49-510, D.109985.1098. 752931
13. ↑ Gillespie, A., Bocanegra-Ferguson, D. & Jimenez-Osornio, J. Ramón (Brosimum alicastrum Sw.; Moraceae) elterjedése a mexikói Yucatán-félsziget maja kertjeiben. New Forests 27, 25–38 (2004). https://doi.org/10.1023/A:1025081224852
14. ^
15. ↑
16. ^ Rowley, MC, Estrada-Medina, H., Tzec-Gamboa, M. et al. A szén mozgatása a gömbök között, a Brosimum alicastrum Sw. potenciális oxalát-karbonát útja; Moraceae. Plant Soil 412, 465–479 (2017). https://doi.org/10.1007/s11104-016-3135-3
17. ^ Verrecchia EP, Braissant O, Cailleau G (2006) Az oxalát-karbonát út a talaj szén-tárolásában: a gombák és az oxalotróf baktériumok szerepe. Cambridge University Press
18. ^ Brosimum alicastrum kenyérmogyoró. Maya dió PFAF növényi adatbázis. (2019). Növények a Jövőért. Megtekintve 2021. november 10-én, a https://pfaf.org/user/Plant.aspx?LatinName=Brosimum+alicastrum oldalon
19. ^ Forêts Communes. (2021). Le program –. Megtekintve 2021. november 10-én a https://biomimicry.eu/forets/le-programme/ weboldalon