Ugrás a tartalomhoz

Kuvikfecskealakúak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Aegotheles szócikkből átirányítva)
Kuvikfecskealakúak
szalagos kuvikfecske (Aegotheles bennettii)
szalagos kuvikfecske (Aegotheles bennettii)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Otidae
Csoport: Cypselomorphae
Rend: Kuvikfecskealakúak (Aegotheliformes)
Család: Kuvikfecskefélék (Aegothelidae)
Bonaparte, 1853
Nem: Aegotheles
(Vigors & Horsfield, 1827)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kuvikfecskealakúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kuvikfecskealakúak témájú kategóriát.

Az ausztrál kuvikfecske (Aegotheles cristatus) a legjobban ismert faj a családból

A kuvikfecskealakúak (Aegotheliformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje, melybe csak egyetlen egy család, a kuvikfecskefélék (Aegothelidae) tartozik.

Korábban a családot a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe sorolták, más rendszerezők a lappantyúalakúakkal (Caprimulgiformes) és a bagolyalakúakkal (Strigiformes) is megpróbálták rokonítani őket.

Rendszerezés

[szerkesztés]

A család az alábbi nemet és fajokat foglalja magában:

Megjelenésük

[szerkesztés]

A közeli rokon bagolyfecskefélék (Podagridae) családjához hasonlóan éjszakai életmódú fajok, de azoktól kisebbek. Fejük viszonylag nagy, szemük előrenéző. Csőrük viszonylag kicsi, a csőr tövénél hosszú bajuszsertékkel. Szárnyuk lekerekített, farkuk aránylag hosszú, csűdjük és lábujjaik a fecskékhez hasonlóan gyengék.

Elterjedésük

[szerkesztés]

A család legtöbb faja Új-Guinea szigetén él. A szalagos kuvikfecske (Aegotheles bennettii) és a síksági kuvikfecske (Aegotheles tatei) az alacsony fekvésű erdőkben él a szigeten, míg a pápua kuvikfecske (Aegotheles insignis) és a hegyi kuvikfecske (Aegotheles albertisii) a hegyvidéki erdőkben fordul elő. Az ausztrál kuvikfecske (Aegotheles cristatus) a legnagyobb elterjedésű faj, Új-Guinea déli része mellett Ausztrália legnagyobb részén és Tasmania szigetén is honos. Ez a többi fajtól eltérően nem csak erdőkben, hanem nyíltabb, bokros vidékeken is megtelepszik. A kontyos kuvikfecske (Aegotheles crinifrons) csak a Maluku-szigetek egyikén, Halmahera szigetén fordul elő. A ritka új-kaledón kuvikfecske (Aegotheles savesi) kizárólag Új-Kaledónia hegyvidéki erdeiben honos. Ez a faj csupán egy 1880-ban gyűjtött példányról volt ismert, és már hosszú ideje kihaltnak vélték, amikor 1998-ban egy megfigyelés alapján újra felfedezték.

Franciaországi, eocénkori maradványok (nagyjából 38 millió évvel ezelőttről) bizonyítják, hogy a kuvikfecskék korábban jóval nagyobb elterjedési területtel rendelkeztek. Új-Zéland területén talált, néhány ezeréves fosszilis leletek egy ez idő tájt élt röpképtelen vagy nagyon gyengén repülő fajra (Megaegotheles novaezealandiae) utalnak.

Életmódjuk

[szerkesztés]

Életmódjukra vonatkozó információk jórészt csak a valamivel jobban ismert ausztrál kuvikfecske vonatkozásában vannak a tudománynak. A kuvikfecskék valamely faágon való leshelyükről rövid rárepüléssel, légykapószerűen vadásznak az éjszaka repülő rovarokra. Az ausztrál kuvikfecske tápláléka elég széles spektrumú. Különösen kedveli a bogarakat, a szárnyas hangyákat, a szöcskéket, sáskákat, de fogyaszt pókokat és Ikerszelvényeseket is.

Források

[szerkesztés]