„Vasas (városrész)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a kozmetikai javítások |
|||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
Újabban geológusok, régészek is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Vasason és környékén léteznek-e a középkori vasgyártásra utaló nyomok. Ezek alapján elmondható, hogy a Mecsekben előfordult a vasérckő. Vasason a Csatorna-völgy keleti szakaszán ököl nagyságú hematit gumókat találtak. [[1976]]-ban a Szövetkezet utcában vassalakdarabok és fúvókák kerültek felszínre. A vasolvasztó maradványa a helyi vaskohászat bizonyítékának tekinthető. E leletek tehát megerősítik a felismerést, hogy a Vasas helynév a kora középkori vasművességgel van kapcsolatban. |
Újabban geológusok, régészek is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Vasason és környékén léteznek-e a középkori vasgyártásra utaló nyomok. Ezek alapján elmondható, hogy a Mecsekben előfordult a vasérckő. Vasason a Csatorna-völgy keleti szakaszán ököl nagyságú hematit gumókat találtak. [[1976]]-ban a Szövetkezet utcában vassalakdarabok és fúvókák kerültek felszínre. A vasolvasztó maradványa a helyi vaskohászat bizonyítékának tekinthető. E leletek tehát megerősítik a felismerést, hogy a Vasas helynév a kora középkori vasművességgel van kapcsolatban. |
||
== Nevének eredete == |
== Nevének eredete == |
||
Az 1865-ből származó néphagyomány szerint „Az itteni hegyekben találtak elsőben kevés mennyiségű vas követ”. Kiss Lajos szerint a Vasas helynév azzal lehet kapcsolatos, hogy lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak. A név a magyar vas főnév -s képzős származékából, a vasas melléknévből keletkezett.<ref>FNESZ. 1978. 683.p.</ref> Györffy is utal arra, hogy Vasas a pécsváradi apátság alapítólevelében ''„tributarii ferri”'' néven említett vasasoktól (vasbányászoktól kapta nevét.<ref>Györffy-Árpád-kor 1987. 403.p.</ref> Az itteni vasasok vascipó (nyersvas) előállításával foglalkoztak. A nyersvas feldolgozását a közeli Sarlóós (ma: [[Magyarsarlós]]) falu sarlókészítő mesterei végezték<ref>Györffy György: István király és műve. Budapest, 1977. 445.p.</ref>, a kovácsolás pedig a [[kazár]]-magyar tárkányok mellett főként a [[szláv]] „vasverők” feladata volt. |
Az 1865-ből származó néphagyomány szerint „Az itteni hegyekben találtak elsőben kevés mennyiségű vas követ”. Kiss Lajos szerint a Vasas helynév azzal lehet kapcsolatos, hogy lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak. A név a magyar vas főnév -s képzős származékából, a vasas melléknévből keletkezett.<ref>FNESZ. 1978. 683.p.</ref> Györffy is utal arra, hogy Vasas a pécsváradi apátság alapítólevelében ''„tributarii ferri”'' néven említett vasasoktól (vasbányászoktól kapta nevét.<ref>Györffy-Árpád-kor 1987. 403.p.</ref> Az itteni vasasok vascipó (nyersvas) előállításával foglalkoztak. A nyersvas feldolgozását a közeli Sarlóós (ma: [[Magyarsarlós]]) falu sarlókészítő mesterei végezték<ref>Györffy György: István király és műve. Budapest, 1977. 445.p.</ref>, a kovácsolás pedig a [[kazár]]-magyar tárkányok mellett főként a [[szláv]] „vasverők” feladata volt. |
||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
<references/> |
<references/> |
||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
* [http://www.hetedhethatar.hu/master.html?http://www.hetedhethatar.hu/irasok/lcsk20021025b.htm L. Csépányi Katalin: Vasas névadó vasbányászata] - [[Hetedhéthatár]] |
* [http://www.hetedhethatar.hu/master.html?http://www.hetedhethatar.hu/irasok/lcsk20021025b.htm L. Csépányi Katalin: Vasas névadó vasbányászata] - [[Hetedhéthatár]] |
||
[[Kategória:Magyarország megszűnt települései]] |
[[Kategória:Magyarország megszűnt települései]] |
||
[[Kategória:Pécs városrészei]] |
[[Kategória:Pécs városrészei]] |
||
A lap 2008. szeptember 3., 05:45-kori változata
Vasas Pécs egyik külső városrésze 1954 óta[1], Somogy és Hird között.
Története
Vasas Árpád-kori település, a török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar helység volt. 1554-ben 14, 1565-ben itt 16 adózót írtak össze.[2]
A bányatörténet kutatói szerint Vasas volt a Pécs környéki kőszénbányászat bölcsője. A Búzaberki-dűlőtől északra létesült a híres vasasi Thommen-akna, újabban Petőfi-akna, amely egy Thommen nevű bányamérnökről kapta első nevét. Állítólag Vasason már 1766-ban bányásztak szenet. 1782-ben pécsváradiak is bekapcsolódtak a vasasi kőszén kitermelésébe és értékesítésébe. A vasasi kőszénbánya a 18. században a pesti egyetem alapítványi uradalmának pécsváradi jószágkormányzása alá tartozott. 1840-ben már 21 helyi polgárnak volt itt bányája (bányatelke). A 19. század közepén volt néhány nem magyar anyanyelvű lakosa is. 1870 körül kezdtek Vasason nagyobb számban letelepedni nem magyar (főleg német) nyelvű bányászok.[3]
Újabban geológusok, régészek is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Vasason és környékén léteznek-e a középkori vasgyártásra utaló nyomok. Ezek alapján elmondható, hogy a Mecsekben előfordult a vasérckő. Vasason a Csatorna-völgy keleti szakaszán ököl nagyságú hematit gumókat találtak. 1976-ban a Szövetkezet utcában vassalakdarabok és fúvókák kerültek felszínre. A vasolvasztó maradványa a helyi vaskohászat bizonyítékának tekinthető. E leletek tehát megerősítik a felismerést, hogy a Vasas helynév a kora középkori vasművességgel van kapcsolatban.
Nevének eredete
Az 1865-ből származó néphagyomány szerint „Az itteni hegyekben találtak elsőben kevés mennyiségű vas követ”. Kiss Lajos szerint a Vasas helynév azzal lehet kapcsolatos, hogy lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak. A név a magyar vas főnév -s képzős származékából, a vasas melléknévből keletkezett.[4] Györffy is utal arra, hogy Vasas a pécsváradi apátság alapítólevelében „tributarii ferri” néven említett vasasoktól (vasbányászoktól kapta nevét.[5] Az itteni vasasok vascipó (nyersvas) előállításával foglalkoztak. A nyersvas feldolgozását a közeli Sarlóós (ma: Magyarsarlós) falu sarlókészítő mesterei végezték[6], a kovácsolás pedig a kazár-magyar tárkányok mellett főként a szláv „vasverők” feladata volt.
Hivatkozások
- ↑ Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/1, 2645
- ↑ Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XV. századi törökök adóösszeírásai. Budapest, 1960. 75-76.p.
- ↑ Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/1, 2589
- ↑ FNESZ. 1978. 683.p.
- ↑ Györffy-Árpád-kor 1987. 403.p.
- ↑ Györffy György: István király és műve. Budapest, 1977. 445.p.