Tanító forrásának megtekintése

{{országspecifikus/hu}}

[[Fájl:Tanító a diákjaival.jpg|thumb|right|200px|Tanító gyermekekkel]]
A '''tanító''' olyan pedagógus, aki az általános iskolai 1–4. osztályokat tanítja, valamint műveltségterületének megfelelően az 5–6. osztályban tarthat órákat. A tanítónak rendelkeznie kell ''korszerű általános műveltséggel'', ''idegennyelv-tudással'' és ''[[társadalom|társadalmi]] érzékenységgel''. Ezenkívül tisztelnie kell az ''egyetemes emberi és [[nemzet]]i értékeket'', az ''[[erkölcs]]i normákat''. Jellemzője az egyéni és közösségi felelősségérzet és feladatvállalás, példát mutat [[egészség]]es [[Egészséges étrend|életvitelével]]. Manapság a pedagógusok gyakran részt vesznek az üzleti életben, a [[turizmus]] szervezésében, a közhasznú ügyek irányításában, vagy a [[kisebbség]]ek támogatásában. Egyesek [[informatika]]i vagy [[Önkormányzat (fogalom)|önkormányzati]] feladatokat látnak el, vagy segítenek a modern [[település]] fejlesztésében.

==A szakma története==
Magyarországon [[1777]]-ben kiadták a [[Ratio Educationis]] tanügyi rendelkezéseit, mely a pedagógus szakma kialakulásának kezdetét jelentette. Ekkor fogalmaztak meg először általános érvényű képesítési követelményeket és képzési előírásokat a különböző intézményekben foglalkoztatott tanító szakemberek számára.

A tanítók majdani munkájukra képzés során készülnek fel. A tanítóképzés lényege már a kezdetektől fogva a gyakorlati ismeretek kialakítása volt, ennek ellenére a tényleges képzésben az elméleti oktatás volt a jelentős, a gyakorlati csak kiegészítő szerephez jutott. Ez a kettősség napjainkig fennmaradt a képzésben. Az eleinte egyéves képzést a lassan teljesíthetetlen óraszámok miatt [[1881]]-től öt, majd hatévfolyamos képzések váltották fel.

A mai iskolákban már mindkét nemből, külön erre képzett pedagógusok oktatnak, főállásban. De nem volt ez mindig ilyen. A magyar iskolaügy korai századaiban az iskolák [[egyház]]i intézmények voltak, amelyekben [[Pap (hivatás)|papok]] tanítottak. Mellettük a [[15. század|15]]–[[16. század]]tól jelenik meg – kezdetben a [[város]]i [[plébánia]]i, később a növekvő számú [[falu]]si iskolákban is a tanítással alkalom- majd hivatásszerűen foglalkozó világi szakemberek, a mesterek ([[Rektor|rector]], ludi magister stb.) rétege. Néhány évszázada még a tanítók nagy része az egyházi segédszolgálatot és a település [[jegyző]]jének feladatait is ellátta. Tanítói jövedelmük főleg természetbeni javakból állt és a munkát főleg férfiak végezték. Azután a [[19. század]]ban az országban gazdasági változások következtek be, megindult a [[urbanizáció|városiasodás]]. Ahogy bővültek a [[munkaerő]]-piaci lehetőségek, úgy jelentek meg a nők egyre többen a tanítói pályán.

Lásd még: '''''[[Neveléstörténet]]'''''

==Napjainkban==
Napjainkban teljesen megváltozik a tanárszerep. A pedagógus dolga nemcsak az, hogy áttöltse a tudást a diákokba, hanem megfelelő tanulási környezetet is létre kell hoznia. Már nemcsak ismereteket közvetít, hanem a tanulási folyamat tanácsadója is. Célja egy érdekes és motiváló környezet megteremtése is, hogy a diákévek kellemes emlékként térhessenek majd vissza felnőttkorunkban.

==A tanítók képzése==
Jelenleg [[Magyarország]]on közel másfél tucat felsőoktatási intézményben hirdetnek meg ''tanító [[BSc]]'' szakot, melyet 8 félév alatt és 240 kreditpont összegyűjtésével lehet elvégezni. A szakon minden hallgatónak választania kell műveltségterületet, amelyek a következők lehetnek: [[magyar nyelv]] és [[magyar irodalom|irodalom]], idegen nyelv (köztük a magyar is, mint idegen nyelv), [[matematika]], [[kulturális antropológia|ember]] és [[társadalom]], [[természetismeret]], [[Éneklés|ének]]-[[zene]], [[művészet|vizuális nevelés]], [[informatika]], [[technika]]-[[életvitel]]-[[háztartás]]tan, testnevelés és [[sport]]. A választott műveltségterületüknek megfelelő tantárgyakat a közoktatás 5. és 6. osztályában taníthatják. Továbbá némely intézményben a műveltségterület helyett (vagy akár mellé is) szakirányt is lehet választani, ill. eleve szakirányú tanító szakként hirdetik meg. Ilyen szakirányok leginkább a [[nemzetiség]]i szakirányok és elsősorban azok az intézmények hirdetnek meg adott nemzetiségi szakirányt, melyeknél földrajzi elhelyezkedés indokolja vagy a területen megtalálható nemzetiségi oktatási intézményekben szükség van nemzetiségi tanítókra. A hazánkban élő nemzetiségek közül például a [[Magyarországi cigányok|cigány-roma]], a [[Magyarországi németek|német]], a [[Magyarországi szerbek|szerb]], a [[Magyarországi horvátok|horvát]], a [[Magyarországi szlovákok|szlovák]], a [[Magyarországi románok|román]] és a [[Magyarországi szlovének|szlovén]] nemzetiségi szakirányokat hirdetnek meg egyes [[felsőoktatás]]i intézmények. Némely [[egyház]]i felsőoktatási intézményben hitéleti nevelő (pl. AVKF) szakirány is választható, mellyel [[teológia|hittant]] lehet az általános iskolában a felsőbb éveseknek tanítani. A legtöbb intézményben a tanítók képzését próbálják speciális ismeretkörökkel is kibővíteni, mint például a [[drámapedagógia]], [[multikulturalizmus|multikulturális]] nevelés, [[néprajz|hagyományismeret]], [[könyvtár]]-pedagógia, gyermek-testnevelés, [[környezetvédelem|környezettudatos]] nevelés, [[család (szociológia)|családpedagógia]] stb.

'''Országos hírű tanítóképző intézmények:'''
*[[ELTE Tanító- és Óvóképző Kar|Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar]]
*[[Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola]]
*[[Miskolci Egyetem]] Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar
*[[Nyugat-magyarországi Egyetem]] Apáczai Csere János Kar
*[[www.ke.hu|Kaposvári Egyetem]] Pedagógiai Kar
*[[PPKE Vitéz János Kar|Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar]] (korábban Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola)
*[[Pécsi Tudományegyetem]] Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar
*[[Szegedi Tudományegyetem]] Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
*[[Apor Vilmos Katolikus Főiskola]] (korábban Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola)
*[[Eötvös József Főiskola]] Neveléstudományi Kar
*[[Szent István Egyetem]] Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar
*[[Nyíregyházi Főiskola]] Pedagógusképző Kar
*[http://www.nyf.hu/pkk/node/13 Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kar Tanítóképző Intézet]

==Kapcsolódó szócikkek==
*[[Alapfokú oktatás|Általános iskola]]

==Irodalom==
*Nagy Mária: Magyar tanító, 1911-ben. [http://epa.oszk.hu/00000/00011/00101/pdf/iskolakultura2006-2.pdf Iskolakultúra 2006/2, 33-48.]

==További információk==
*[https://web.archive.org/web/20130401040740/http://www.kritikaonline.hu/kritika_09februar_Kritrovat.html#donath Donáth Péter a modern magyar tanítóképzésről]
*[http://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakleirasok/!Szakleirasok/index.php?b_id=97&oldal=0 Felvi.hu szakleírás]
*[https://web.archive.org/web/20090609055728/http://www.avkf.hu/index.php/kepzesek/alapkepzesek-ba/tanito.html A tanító BSc szakról az AVKF oldalán]
*[http://www.avkf.hu/dok/Mintatanterv_tan_BA_nappali_2009_02_01.xls A tanító BSc szak mintatanterve az AVKF-n]{{Halott link|url=http://www.avkf.hu/dok/Mintatanterv_tan_BA_nappali_2009_02_01.xls |date=2018-11 }}
*[http://tanito.lap.hu/ A szakmával kapcsolatos linkek gyűjteménye]

{{Nemzetközi katalógusok}}

[[Kategória:Pedagógia]]
[[Kategória:Foglalkozások]]
[[Kategória:Alapfokú oktatás]]