Ugrás a tartalomhoz

„Sarlósfecske” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a kb.
 
(139 közbenső módosítás, amit 72 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Taxobox
{{taxobox |color = pink
| image_caption =
| status = LC
| status = LC
|name = Sarlósfecske
| name = Sarlósfecske
| védettség = V
|HU={{HuVédett|10 000 Ft}}
| természetvédelmi érték = 25 000 Ft
|image = Mauersegler4.jpg
| image = Mauersegler4.jpg
|image_width = 260px
|regnum = [[Állat]]ok (''Animalia'')
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
|phylum = [[Gerinchúrosok]] (''Chordata'')
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| subphylum = [[Gerincesek]] (''Vertebrata'')
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)''
|classis = [[Madár|Madarak]] (''Aves'')
| infraphylum = [[Állkapcsosok]] ''(Gnathostomata)''
|ordo = [[Sarlósfecske-alakúak]] (''Apodiformes'')
| superclassis = [[Négylábúak]] ''(Tetrapoda)''
|familia = [[Sarlósfecskefélék]] (''Apodidae'')
| classis+ = [[Magzatburkosok]] ''(Amniota)''
|genus = '''''Apus'''''
| classis = [[Madarak]] ''(Aves)''
| subclassis+ = [[Carinatae]]
|species = '''''Apus apus'''''
| subclassis = [[Neornithes]]
|binomial = ''Apus apus''
| infraclassis = [[Újmadárszabásúak]] ''(Neognathae)''
| binomial_authority = [[Carolus Linnaeus|Linnaeus]], [[1758]]
| superordo = [[Neoaves]]
| range_map = Mauersegler map.png
| ordo++ = [[Passerea]]
| range_map_width = 240px
| ordo+ = [[Cypselomorphae]]
| range_map_caption = Költési és telelési területe
| ordo = [[Sarlósfecske-alakúak]] <br />''(Apodiformes)''
| synonyms = <small>
| familia = [[Sarlósfecskefélék]] ''(Apodidae)''
|doboz=
| subfamilia = ''[[Apodinae]]''
{{Wikifaj|Apus apus}}
| genus = ''[[Apus (állatnem)|Apus]]''
{{Common|Category:Apus apus}}
| species = '''''Apus apus'''''
| binomial = Apus apus
| binomial_authority = ([[Carl von Linné|Linnaeus]], [[1758]])
| range_map = Apus apus distribution map.png
| range_map_caption = Költési és telelési területe
| synonyms =
| wikispecies = Apus apus
| wikicommonscat = Apus apus
}}
}}
[[kép:Apus apus cm01.jpg|thumb|right|250px|A égbolt az élettere]]
[[Fájl:Apus apus cm01.jpg|bélyegkép|250px|Az égbolt az élettere]]
A '''sarlósfecske''' (''Apus apus'') a [[madarak]] osztályának [[sarlósfecske-alakúak ]] (''Apodiformes'') rendjébe és a [[sarlósfecskefélék]] (''Apodidae'') családjába tartozó faj.


A '''sarlósfecske''' ''(Apus apus)'' a [[madarak]] osztályának [[sarlósfecske-alakúak]] ''(Apodiformes)'' rendjébe és a [[sarlósfecskefélék]] ''(Apodidae)'' családjába tartozó faj. Semmilyen rokonságban nem áll a valódi [[fecskefélék]]kel, ahová például a [[füsti fecske]] is tartozik.
Nevét szárnyai alakjáról kapta, de nem a fecskéknek, hanem a [[kolibrik]]nek rokona. Tudományos neve – ''Apus'' – lábatlant jelent, ami utal kicsi, fejletlen lábaira, amivel járni szinte képtelen, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas.


Tudományos neve – ''Apus'' – lábatlant jelent, ez kicsi, fejletlen lábára utal, mellyel járni szinte képtelen, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas.
==Alfajai==
*''Apus apus apus''
*''Apus apus pekinensis''


== Előfordulása ==
==Előfordulás==
[[Európa]]ban és [[Ázsia]] nagy részén honos, telelni [[Afrika]] középső és déli részére vonul. Mivel élete nagy részét a levegőben tölti nincs kedvelt területe, de előszeretettel keresi az emberi környezetet.
[[Európa|Európában]] és [[Ázsia]] nagy részén honos, telelni [[Afrika]] középső és déli részére vonul. Európa nagy részén elterjedt, gyakori fészkelő madár, jellemzően kultúrakövető, vagyis ma már elsősorban az emberi településeken fészkel. A sarlósfecske számára a magas épületek tulajdonképpen mesterséges sziklafalak. A Kárpát-medencében állománysűrűsége alacsonyabb, mint a környező országokban, fészkelései közepes, vagy nagyobb városokban, szórványosak.


==Megjelenés==
== Alfajai ==
* ''Apus apus apus''
Hossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-48 centiméter, testtömege 30-50 gramm. Tollazata kormosbarna, torka fehéres. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak.
* ''Apus apus pekinensis''


==Életmód==
== Megjelenése ==
Hossza 16-17 centiméter, [[szárny (biológia)|szárny]]fesztávolsága 42-48 centiméter, testtömege pedig 30-50 gramm. Tollazata barnásfekete, torka fehér. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak. A fiatalok kontúrtollainak keskeny fehér szegése van.
Élete nagy részét a levegőben tölti, táplálékát is repülő rovarok teszik ki. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, naponta nagy távolságokat jár be. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Rossz idő esetén délebbre vándorol, ami költéskor a fiókák végzetét is jelentheti. Bizonyos mértékig képes a [[hibernáció]]ra, ilyenkor lecsökkenti életfunkcióit és tovább bírja élelem nélkül.


Megjelenése a fecskefajokra emlékeztet, de testalkata a hasonló életmódból eredeztethető konvergens evolúció eredménye, valójában a kolibrikkel áll rokonságban. A nemzetségnek Európában több faja él, hazánkban csak a (közönséges) sarlósfecske fordul elő rendszeresen.
==Szaporodása==
Sziklarepedésekben, erdők odújában, városok tornyaiban költ. Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-23 napig kotlik. A szülők a torokzacskójukban összegyűjtött rovarokkal etetik fiókáikat, akik nem csipognak, hanem a szülők nyaktollait csipkedve követelik a táplálékukat.


== Életmódja ==
==Kárpát-medencei előfordulás==
Élete nagy részét a levegőben tölti, táplálékát kizárólag repülő rovarok, főként kabócafélék, legyek, szúnyogok teszik ki. A fészkelési időszakon kívül folyamatosan repül, soha nem száll le. Röptében alszik és a párzás is a levegőben történik. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, naponta nagy távolságokat jár be. Természetes ellensége gyakorlatilag nincs. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Rossz idő esetén az időjárási frontokat elkerülve fészkelőhelyétől nagy távolságra, akár több száz km-re elrepül, ilyenkor a fészekben lévő fiókák testhőmérséklete csökken, életfunkcióik lelassulnak, így meglepően sokáig, akár egy-két hétig képesek életben maradni élelem nélkül. Ezt „éhségalvásnak” hívják, ami a [[hibernáció]] egy formája. Testtömegéhez viszonyítva rendkívül sokáig él. Nem ritkán megérheti a 20 évet. Rendkívül hű a fészkelőhelyéhez és a párjához.
[[Magyarország]]on áprilistől szeptemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő. A nagyvárosok felett is megtalálható.


==Forrás==
== Szaporodása ==
[[Fájl:Sarlósfecske fészekalja.jpg|bélyegkép|balra|220px|Sarlósfecske fészekalj]]
*[http://www.iucnredlist.org/search/details.php/48180/all A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján]


Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 [[Tojás (biológia)|tojásból]] áll, melyen 18-23 napig kotlik. A szülők a torokzacskójukban összegyűjtött rovarokkal etetik fiókáikat, amelyek nem csipognak, hanem a szülők nyaktollait csipkedve követelik a táplálékukat. Ritkán etetnek, de akkor nagy mennyiségű táplálékot hoznak a fiókák számára.
==Külső hivatkozás==
*[http://www.mme-monitoring.hu/birds.php?huring=APUAPU Az MME Monitoring Központjának adatlapja]
*[http://images.google.hu/images?hl=hu&q=Apus+apus+&btnG=K%C3%A9pek+keres%C3%A9se&gbv=2 Képek az interneten a [[sarlósfecske]]ről]


== Kárpát-medencei előfordulása ==
[[Kategória:Sarlósfecske-alakúak]]
[[Magyarország]]on a nagyobb városokban, magas épületeken fészkel. Nagyobb állományai [[Budapest]]en, [[Pécs]]ett, [[Esztergom]]ban a [[esztergomi bazilika|bazilikánál]], [[Sopron]]ban és [[Szeged]]en találhatóak. Fészkelőhelyei többnyire a régi építésű városrészekben a házak homlokzatának rései, a tetőhéjazat és a falsík találkozásánál található rések, lakótelepeken a panelek hődilatációs rései.


Telepeit hosszú időn keresztül lakja, lassú állománynövekedésével újabb helyeket népesít be.
[[en:Common Swift]]
Néhány helyről ismertek odúköltései idős erdőállományokban, elsősorban bükkösökben. A faodvak mellett helyenként sziklarepedésekben, [[löszfal]]ak üregeiben költ. Mielőtt kultúrakövető fajjá vált volna, ezek lehettek természetes fészkelő helyei.
[[bg:Черен бързолет]]

[[ca:Falciot negre]]
== Érdekesség ==
[[cs:Rorýs obecný]]
A sarlósfecskéről egy utcát neveztek el [[Budapest XVII. kerülete|Budapest XVII. kerületében]], a [[Madárdomb]]on.
[[da:Mursejler]]

[[de:Mauersegler]]
== Források ==
[[el:Μαυροσταχτάρα]]
* {{redlist|142798|2010-01-17}}
[[es:Apus apus]]
* {{Csodálatos állatvilág}}
[[fr:Martinet noir]]

[[fy:Toerswel]]
== További információk ==
[[gl:Cirrio común]]
* [https://web.archive.org/web/20070808084406/http://www.mme-monitoring.hu/birds.php?huring=APUAPU Az MME Monitoring Központjának adatlapja]
[[hr:Crna čiopa]]
* [http://images.google.hu/images?hl=hu&q=Apus+apus+&btnG=K%C3%A9pek+keres%C3%A9se&gbv=2 Képek az interneten a sarlósfecskéről]
[[it:Apus apus]]
* [http://commonswift.org/ CommonSwift.org] (English, Deutsch, Pусский, Français, Italiano, etc)
[[he:סיס החומות]]
* [http://www.tar.hu/szelkialto/magyar/issues/szelkialto12.pdf A sarlósfecske költésbiológiája]{{Halott link|url=http://www.tar.hu/szelkialto/magyar/issues/szelkialto12.pdf |date=2018-11 }}
[[lt:Čiurlys]]

[[nl:Gierzwaluw]]
== Kapcsolódó szócikkek ==
[[no:Tårnseiler]]
[[pl:Jerzyk]]
* [[Füsti fecske]]

[[fi:Tervapääsky]]
{{Nemzetközi katalógusok}}
[[sv:Tornseglare]]
{{Taxonbar}}
[[tr:Ebabil]]
{{Portál|Madárportál}}

[[Kategória:Apus (állatnem)]]
[[Kategória:Madárfajok]]
[[Kategória:Magyarország madarai]]
[[Kategória:Ázsia madarai]]
[[Kategória:Afrika madarai]]

A lap jelenlegi, 2024. április 21., 09:54-kori változata

Sarlósfecske
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Cypselomorphae
Rend: Sarlósfecske-alakúak
(Apodiformes)
Család: Sarlósfecskefélék (Apodidae)
Alcsalád: Apodinae
Nem: Apus
Faj: Apus apus
Tudományos név
Apus apus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Költési és telelési területe
Költési és telelési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sarlósfecske témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlósfecske témájú médiaállományokat és Sarlósfecske témájú kategóriát.

Az égbolt az élettere

A sarlósfecske (Apus apus) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj. Semmilyen rokonságban nem áll a valódi fecskefélékkel, ahová például a füsti fecske is tartozik.

Tudományos neve – Apus – lábatlant jelent, ez kicsi, fejletlen lábára utal, mellyel járni szinte képtelen, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas.

Előfordulása

[szerkesztés]

Európában és Ázsia nagy részén honos, telelni Afrika középső és déli részére vonul. Európa nagy részén elterjedt, gyakori fészkelő madár, jellemzően kultúrakövető, vagyis ma már elsősorban az emberi településeken fészkel. A sarlósfecske számára a magas épületek tulajdonképpen mesterséges sziklafalak. A Kárpát-medencében állománysűrűsége alacsonyabb, mint a környező országokban, fészkelései közepes, vagy nagyobb városokban, szórványosak.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Apus apus apus
  • Apus apus pekinensis

Megjelenése

[szerkesztés]

Hossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-48 centiméter, testtömege pedig 30-50 gramm. Tollazata barnásfekete, torka fehér. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak. A fiatalok kontúrtollainak keskeny fehér szegése van.

Megjelenése a fecskefajokra emlékeztet, de testalkata a hasonló életmódból eredeztethető konvergens evolúció eredménye, valójában a kolibrikkel áll rokonságban. A nemzetségnek Európában több faja él, hazánkban csak a (közönséges) sarlósfecske fordul elő rendszeresen.

Életmódja

[szerkesztés]

Élete nagy részét a levegőben tölti, táplálékát kizárólag repülő rovarok, főként kabócafélék, legyek, szúnyogok teszik ki. A fészkelési időszakon kívül folyamatosan repül, soha nem száll le. Röptében alszik és a párzás is a levegőben történik. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, naponta nagy távolságokat jár be. Természetes ellensége gyakorlatilag nincs. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Rossz idő esetén az időjárási frontokat elkerülve fészkelőhelyétől nagy távolságra, akár több száz km-re elrepül, ilyenkor a fészekben lévő fiókák testhőmérséklete csökken, életfunkcióik lelassulnak, így meglepően sokáig, akár egy-két hétig képesek életben maradni élelem nélkül. Ezt „éhségalvásnak” hívják, ami a hibernáció egy formája. Testtömegéhez viszonyítva rendkívül sokáig él. Nem ritkán megérheti a 20 évet. Rendkívül hű a fészkelőhelyéhez és a párjához.

Szaporodása

[szerkesztés]
Sarlósfecske fészekalj

Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-23 napig kotlik. A szülők a torokzacskójukban összegyűjtött rovarokkal etetik fiókáikat, amelyek nem csipognak, hanem a szülők nyaktollait csipkedve követelik a táplálékukat. Ritkán etetnek, de akkor nagy mennyiségű táplálékot hoznak a fiókák számára.

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon a nagyobb városokban, magas épületeken fészkel. Nagyobb állományai Budapesten, Pécsett, Esztergomban a bazilikánál, Sopronban és Szegeden találhatóak. Fészkelőhelyei többnyire a régi építésű városrészekben a házak homlokzatának rései, a tetőhéjazat és a falsík találkozásánál található rések, lakótelepeken a panelek hődilatációs rései.

Telepeit hosszú időn keresztül lakja, lassú állománynövekedésével újabb helyeket népesít be. Néhány helyről ismertek odúköltései idős erdőállományokban, elsősorban bükkösökben. A faodvak mellett helyenként sziklarepedésekben, löszfalak üregeiben költ. Mielőtt kultúrakövető fajjá vált volna, ezek lehettek természetes fészkelő helyei.

Érdekesség

[szerkesztés]

A sarlósfecskéről egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]