Ugrás a tartalomhoz

„Kiskövesd” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
 
(33 közbenső módosítás, amit 21 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
|név = Kiskövesd
|név = Kiskövesd
|helyi név = Malý Kamenec
|helyi név = Malý Kamenec
|kép =
|kép = Kiskövesd10.JPG
|képaláírás =
|képaláírás = Községi hivatal
|régió = Alsó-Zemplén
|kerület = Kassai
|kerület = Kassai
|járás = Tőketerebesi
|járás = Tőketerebesi
15. sor: 14. sor:
|népesség = 444
|népesség = 444
|népesség éve = 2006
|népesség éve = 2006
|népsűrűség = 79
|népsűrűség = 82
|tengerszint feletti magasság = 98
|tengerszint feletti magasság = 98
|terület = 5,64
|terület = 5,64
|koordn_fok = 48
|szélességi fok = 48
|koordn_perc = 21
|szélességi ívperc = 21
|koordn_mperc = 06
|szélességi ívmásodperc = 06
|koorde_fok = 21
|hosszúsági fok = 21
|koorde_perc = 47
|hosszúsági ívperc = 47
|koorde_mperc = 15
|hosszúsági ívmásodperc = 15
|weboldal =
|weboldal =
}}
}}


'''Kiskövesd''' ({{ny-sk|Malý Kamenec, korábban Malý Kevežd}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Tőketerebesi járás]]ában. 2001-ben 485 lakosából 456 magyar és 27 szlovák volt.
'''Kiskövesd''' ({{ny-sk|Malý Kamenec, korábban Malý Kevežd}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Kassai kerület]] [[Tőketerebesi járás]]ában.


==Fekvése==
== Fekvése ==
[[Királyhelmec]]től 16 km-re délnyugatra a magyar határ mellett fekszik.
[[Királyhelmec]]től 16 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.


==Története==
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a [[kőkorszak]]ban is éltek emberek.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a [[kőkorszak]]ban is éltek emberek.
⚫
A települést az [[1332]] és [[1337]] közötti pápai tizedjegyzékben említik először. A szomszédos [[Nagykövesd]] váruradalmához tartozott. [[1358]]-ban a várral együtt a Szerdahelyi család birtoka, ekkor ''"Kyused"'' néven említik. [[1438]]-ban ''"Kyskewesd"'' alakban szerepel. A [[15. század]]ban a Soós és Csire családok a tulajdonosok. A [[16. század]]ban a Csebi Pogány, a Serédy és a Sándorffy családé. Ezt követően is több család osztozott a falu birtokán. A [[17. század]]ban a Péchy, Csapy, Bocskay és Soós családok tulajdona. A [[18. század|18.]] – [[19. század]]ban a Sennyey, Klobusitzky, Vécsey, Fischer, Szirmay, Be­reznay, Revitzky és Jászay családoké. A [[20. század]] elején két jelentősebb kastély állt a településen. Egyiket a Nyevitzkyek építtették, a másikat a báró Fischer család emeltette.
[[1557]]-ben 6 portája volt. [[1715]]-ben malma, 20 lakatlan és 5 lakott háza állt. [[1787]]-ben 47 házában 309 lakos élt. [[1828]]-ban 76 háza és 569 lakosa volt. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, szövéssel foglalkoztak. [[1880]] és [[1900]] között sok lakója kivándorolt.


⚫
A települést az [[1332]] és [[1337]] közötti pápai tizedjegyzékben említik először. A szomszédos [[Nagykövesd]] váruradalmához tartozott. [[1358]]-ban a várral együtt a Szerdahelyi család birtoka, ekkor „''Kyused''” néven említik. [[1438]]-ban „''Kyskewesd''” alakban szerepel. A [[15. század]]ban a Soós és Csire családok a tulajdonosok. [[1557]]-ben 6 portája volt. A [[16. század]]ban a Csebi Pogány, a Serédy és a Sándorffy családé. Ezt követően is több család osztozott a falu birtokán. A [[17. század]]ban a Péchy, Csapy, Bocskay és Soós családok tulajdona. [[1715]]-ben malma, 20 lakatlan és 5 lakott háza állt. [[1787]]-ben 47 házában 309 lakos élt. A [[18. század|18.]]–[[19. század]]ban a Sennyey, Klobusitzky, Vécsey, Fischer, Szirmay, Be­reznay, Revitzky és Jászay családoké.
⚫
Vályi András szerint ''"Kis Kövesd. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, Kis kövesd, Nagy Kövesdnek filiája, lakosai katolikusok, és reformátusok, két nyomásbéli határja mindent meg terem, réttye jó, de kevés szénát termõ, szõleje alkalmatos, erdeje igen kevés, piatzok Újhelyben."'' <ref>{{Vályi}}</ref>


⚫
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''Kis Kövesd. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, Kis kövesd, Nagy Kövesdnek filiája, lakosai katolikusok, és reformátusok, két nyomásbéli határja mindent meg terem, réttye jó, de kevés szénát termő, szőleje alkalmatos, erdeje igen kevés, piatzok Újhelyben.''”<ref>{{Vályi}}</ref>
⚫
[[Fényes Elek]] így ír a községről: ''"Kövesd (Kis), Zemplén vmegyében, magyar falu, Ujhelyhez délre 2 órányira, a Bodrogközben: 26 római, 7 gör. kath., 528 ref., 60 zsidó lak. Ref. anyatemplom. Szántófölde 730 hold; szőlőhegye jó bort terem; erdeje, rétje kevés. F. u. b. Sennyei, b. Fischer, b. Vécsey, Szirmai s. m."'' [http://www.fszek.hu/digitdoc/fenyes/root/0001/0011/1121-15f9.html]


[[1828]]-ban 76 háza és 569 lakosa volt. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, szövéssel foglalkoztak.
⚫
[[1910]]-ben 601, túlnyomórészt magyar lakosa volt. [[1920]]-ig [[Zemplén vármegye]] [[Bodrogközi járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1944]] között ismét Magyarország része volt.


⚫
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Kövesd (Kis), Zemplén vmegyében, magyar falu, Ujhelyhez délre 2 órányira, a Bodrogközben: 26 római, 7 gör. kath., 528 ref., 60 zsidó lak. Ref. anyatemplom. Szántófölde 730 hold; szőlőhegye jó bort terem; erdeje, rétje kevés. F. u. b. Sennyei, b. Fischer, b. Vécsey, Szirmai s. m.''”<ref>{{Fényes}}</ref>
⚫
==Nevezetességei==
⚫
*Református temploma [[1903]]-ban épült neoklasszicista stílusban.
*A Munkás [[Szent József]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
⚫
*A falu hagyományőrző csoportja a ''Kökörcsin'' folklórcsoport.
⚫
*Tájházában állandó néprajzi kiállítás látható.


[[1880]] és [[1900]] között sok lakója kivándorolt. A [[20. század]] elején két jelentősebb kastély állt a településen. Egyiket a Nyevitzkyek építtették, a másikat a báró Fischer család emeltette.
==Híres emberek==
⚫
*Itt született [[1950]]. [[június 21.|június 21-én]] [[Kövesdi Szabó Mária]] színművésznő, kassai Thália Színház tagja.


[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „''Kiskövesd, bodrogközi magyar kisközség 101 házzal és 590 ev. ref. vallású lakossal. Postája Nagykövesd, távírója és vasúti állomása Szomotor. Hajdan a kövesdi vár tartozéka volt. 1358-ban a Szerdahelyiek az urai s akkor nevét Kuezd alakban írják. 1438-ban és 1461-ben a Sóvári Soós család is kap itt részbirtokot s az Álmosdi Csire család is birtokosaként szerepel. 1512-ben Csebi Pogány Zsigmondot, 1575-ben Sándorffy Miklóst iktatják egyes részeibe. Az 1598-iki összeírás alkalmával tíz birtokosa is van, úgymint: Szürthey Miklós özvegye, Tatay István, Soós Ferencz, István és Kristóf, Soós Albert özvegye, Bacskay Miklós, Bornemisza László, Csapó Ferencz és Cserney Pál. 1618-ban Péchy Zsigmondot, 1629-ben a Csapyakat, 1663-ban Bocskay Istvánt és Soós Györgyöt s 1696-ban Vécsey Sándort iktatják egyes részeibe. Újabbkori birtokosai a 'Sennyey és Klobusitzky grófok, a Vécsey és Fischer bárók, továbbá a Szirmay, Bereznay, Revitzky és Jászay család. Ma nincs nagyobb birtokosa. A községnek kitűnő kőbányája van. A falubeliek fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. Díszesíti a községet két régi úrilak, melyek közül az egyiket a Nyevitzkyek építtették; ez most a Tasnády családé, a másikat pedig a báró Fischer család építtette. A községben két református templom van. Az egyik 1730-ban, a másik 1903-ban épült.''”<ref>{{Borovszky}} Zemplén vármegye.</ref>
==Külső hivatkozások==
⚫
*[http://www.malykamenec.ocu.sk/ Hivatalos oldal]
⚫
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4008&obec=1027&pl=obcesk Községinfó]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-225657&pos_y=-1282100&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Mal%FD%20Kamenec%2C%20Trebi%9Aov Kiskövesd Szlovákia térképén]
⚫
*[http://www.ujszo.com/clanok_tlac.asp?cl=83528 Az Új Szó cikke]
⚫
*[http://www.e-obce.sk/obec/malykamenec/maly-kamenec.html E-obce.sk]


⚫
[[1920]]-ig [[Zemplén vármegye]] Bodrogközi járásához tartozott. [[1938]] és [[1944]] között ismét Magyarország része volt.
⚫
==Jegyzetek==

<references/>
==Népessége==
[[1910]]-ben 601-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 485 lakosából 456 magyar és 27 szlovák.

2011-ben 460 lakosából 421 magyar és 32 szlovák.

== Neves személyek ==
⚫
* Itt született [[1950]]. [[június 21.|június 21-én]] [[Kövesdi Szabó Mária]] színművésznő, a kassai Thália Színház tagja.
* Itt született 1969. október 28-án [[Benkő Géza (színművész)|Benkő Géza]] színművész. Elhunyt Szerencsen, 2017. november 19-én.<ref>{{Cite web |url=http://www.hirek.sk/kultura/20171121141942/Komaromban-helyezik-vegso-nyugalomra-Benko-Gezat.html |title=hirek.sk |accessdate=2017-11-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20171201031107/http://www.hirek.sk/kultura/20171121141942/Komaromban-helyezik-vegso-nyugalomra-Benko-Gezat.html |archivedate=2017-12-01 }}</ref> Sírhelye Révkomáromban található.

⚫
== Nevezetességei ==
⚫
* Református temploma [[1903]]-ban épült neoklasszicista stílusban.
⚫
* A falu hagyományőrző csoportja a ''Kökörcsin'' folklórcsoport.
⚫
* Tájházában állandó néprajzi kiállítás látható.

==Képtár==
<gallery>
Fájl:Kiskövesd01.JPG|Kétnyelvű helységnévtábla
Fájl:Kiskövesd02.JPG|Üdvözlőtábla
Fájl:Kiskövesd03.JPG|Második világháborús emlékmű a temetőben
Fájl:Kiskövesd04.JPG|Harangláb a temetőben
Fájl:Kiskövesd05.JPG|Óvoda
Fájl:Kiskövesd06.JPG|Első világháborús emlékmű
Fájl:Kiskövesd07.JPG|
Fájl:Kiskövesd08.JPG|Kiskövesd zászlaja
Fájl:Kiskövesd09.JPG|Felszabadulási emléktábla a községháza falán
</gallery>

⚫
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
*[[Viga Gyula]] – [[Viszóczky Ilona]] 2018: A kiskövesdi paszulykások és a nagykövesdi uborkások. Acta Ethnologica Danubiana 20.

== További információk ==
⚫
{{commonskat|Malý Kamenec}}
⚫
* [https://web.archive.org/web/20070602130458/http://www.malykamenec.ocu.sk/ Hivatalos oldal]
⚫
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4008&obec=1027&pl=obcesk Községinfó]
⚫
* [http://www.ujszo.com/clanok_tlac.asp?cl=83528 Az Új Szó cikke]{{Halott link|url=http://www.ujszo.com/clanok_tlac.asp?cl=83528 |date=2018-11 }}
⚫
* [http://www.e-obce.sk/obec/malykamenec/maly-kamenec.html E-obce.sk]


{{Tőketerebesi járás}}
{{Tőketerebesi járás}}


{{portál|földrajz}}
⚫
[[Kategória:Szlovákia települései|Kiskovesd]]


⚫
[[Kategória:A Tőketerebesi járás települései|Kiskovesd]]
⚫
[[en:Malý Kamenec]]
[[Kategória:Zemplén vármegye települései]]
[[eo:Malý Kamenec]]
[[sk:Malý Kamenec]]

A lap jelenlegi, 2023. december 26., 10:09-kori változata

Kiskövesd (Malý Kamenec)
Községi hivatal
Községi hivatal
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rangközség
Első írásos említés1358
PolgármesterMáté Ágnes
Irányítószám076 36
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámTV
Népesség
Teljes népesség438 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság98 m
Terület5,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′, k. h. 21° 48′48.350000°N 21.800000°EKoordináták: é. sz. 48° 21′, k. h. 21° 48′48.350000°N 21.800000°E
Kiskövesd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskövesd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskövesd (szlovákul: Malý Kamenec, korábban Malý Kevežd) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Királyhelmectől 16 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek.

A települést az 1332 és 1337 közötti pápai tizedjegyzékben említik először. A szomszédos Nagykövesd váruradalmához tartozott. 1358-ban a várral együtt a Szerdahelyi család birtoka, ekkor „Kyused” néven említik. 1438-ban „Kyskewesd” alakban szerepel. A 15. században a Soós és Csire családok a tulajdonosok. 1557-ben 6 portája volt. A 16. században a Csebi Pogány, a Serédy és a Sándorffy családé. Ezt követően is több család osztozott a falu birtokán. A 17. században a Péchy, Csapy, Bocskay és Soós családok tulajdona. 1715-ben malma, 20 lakatlan és 5 lakott háza állt. 1787-ben 47 házában 309 lakos élt. A 18.–19. században a Sennyey, Klobusitzky, Vécsey, Fischer, Szirmay, Be­reznay, Revitzky és Jászay családoké.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Kövesd. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, Kis kövesd, Nagy Kövesdnek filiája, lakosai katolikusok, és reformátusok, két nyomásbéli határja mindent meg terem, réttye jó, de kevés szénát termő, szőleje alkalmatos, erdeje igen kevés, piatzok Újhelyben.”[2]

1828-ban 76 háza és 569 lakosa volt. Lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel, szövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kövesd (Kis), Zemplén vmegyében, magyar falu, Ujhelyhez délre 2 órányira, a Bodrogközben: 26 római, 7 gör. kath., 528 ref., 60 zsidó lak. Ref. anyatemplom. Szántófölde 730 hold; szőlőhegye jó bort terem; erdeje, rétje kevés. F. u. b. Sennyei, b. Fischer, b. Vécsey, Szirmai s. m.”[3]

1880 és 1900 között sok lakója kivándorolt. A 20. század elején két jelentősebb kastély állt a településen. Egyiket a Nyevitzkyek építtették, a másikat a báró Fischer család emeltette.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kiskövesd, bodrogközi magyar kisközség 101 házzal és 590 ev. ref. vallású lakossal. Postája Nagykövesd, távírója és vasúti állomása Szomotor. Hajdan a kövesdi vár tartozéka volt. 1358-ban a Szerdahelyiek az urai s akkor nevét Kuezd alakban írják. 1438-ban és 1461-ben a Sóvári Soós család is kap itt részbirtokot s az Álmosdi Csire család is birtokosaként szerepel. 1512-ben Csebi Pogány Zsigmondot, 1575-ben Sándorffy Miklóst iktatják egyes részeibe. Az 1598-iki összeírás alkalmával tíz birtokosa is van, úgymint: Szürthey Miklós özvegye, Tatay István, Soós Ferencz, István és Kristóf, Soós Albert özvegye, Bacskay Miklós, Bornemisza László, Csapó Ferencz és Cserney Pál. 1618-ban Péchy Zsigmondot, 1629-ben a Csapyakat, 1663-ban Bocskay Istvánt és Soós Györgyöt s 1696-ban Vécsey Sándort iktatják egyes részeibe. Újabbkori birtokosai a 'Sennyey és Klobusitzky grófok, a Vécsey és Fischer bárók, továbbá a Szirmay, Bereznay, Revitzky és Jászay család. Ma nincs nagyobb birtokosa. A községnek kitűnő kőbányája van. A falubeliek fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. Díszesíti a községet két régi úrilak, melyek közül az egyiket a Nyevitzkyek építtették; ez most a Tasnády családé, a másikat pedig a báró Fischer család építtette. A községben két református templom van. Az egyik 1730-ban, a másik 1903-ban épült.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 601-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 485 lakosából 456 magyar és 27 szlovák.

2011-ben 460 lakosából 421 magyar és 32 szlovák.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma 1903-ban épült neoklasszicista stílusban.
  • A falu hagyományőrző csoportja a Kökörcsin folklórcsoport.
  • Tájházában állandó néprajzi kiállítás látható.

Képtár

[szerkesztés]
  • Kétnyelvű helységnévtábla
    Kétnyelvű helységnévtábla
  • Üdvözlőtábla
    Üdvözlőtábla
  • Második világháborús emlékmű a temetőben
    Második világháborús emlékmű a temetőben
  • Harangláb a temetőben
    Harangláb a temetőben
  • Óvoda
    Óvoda
  • Első világháborús emlékmű
    Első világháborús emlékmű
  • Kiskövesd zászlaja
    Kiskövesd zászlaja
  • Felszabadulási emléktábla a községháza falán
    Felszabadulási emléktábla a községháza falán

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
  5. ↑ hirek.sk. [2017. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 21.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Malý Kamenec
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskövesd témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiskövesd&oldid=26722926”