„Hédervár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: 10 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1057359 adatába |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (2 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 34. sor: | 34. sor: | ||
Ez a település volt a [[középkor]]ban a Szigetköz gazdasági-politikai központja, a település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával. |
Ez a település volt a [[középkor]]ban a Szigetköz gazdasági-politikai központja, a település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával. |
||
A környék már a [[bronzkor]]ban is lakott volt. A [[Római Birodalom|római kor]]ban a [[Mosoni-Duna]] mellett őrtornyok sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a [[limes]] őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, így a „Zsidó-dombon” is feltártak egyet [[1961]]-ben. Itt ennek a vízzel körülvett dombnak a magaslatán találták meg a Héderváryak első várának helyét. [[Kézai Simon]] és a művéből merítő későbbi krónikaíróink [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] idejére teszik a német Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) lovagoknak Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét (Güssinget, a mai [[Németújvár]]t), míg Héder a Duna [[Győr]] melletti szigetét, az akkor egybefüggő ([[Csallóköz-Szigetköz]]t) kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér [[II. Géza magyar király|II. Géza]] király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. Ezt bizonyítja Volfernek az [[1157]]. évi adománylevele is, amellyel Küszin hegyén [[Szűz Mária]] tiszteletére [[kolostor|monostort]] alapított. |
|||
Héder comes - A Héderváry család őse - eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből [[1146]]-ban mint [[ispán]], 1150-1157 között [[II. Géza magyar király|II. Géza]] udvarbírója és [[1162]]-ben [[III. István magyar király|III. István]] nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel a Héder várát. Várnagyát egy [[1395]]-ben kelt oklevél ''„Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara”'' néven említi. Ebben a tisztségben [[1418]]-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, [[1455]]-ben Fodor László szerepel, a vár pedig ''„Castrum Hedrehuara”'', [[1484]]-ben ''„Castrum Hedrewara”'' alakban fordul elő. A család egyik híres tagja az a Dezső, aki [[1338]]-ban a [[havasalföld]]i hadjárat során ruhát cserélt, és megmentette [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] életét. Utódaik is magas tisztséget töltöttek be. Világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak, János győri és László egri püspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora. |
Héder comes - A Héderváry család őse - eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből [[1146]]-ban mint [[ispán]], 1150-1157 között [[II. Géza magyar király|II. Géza]] udvarbírója és [[1162]]-ben [[III. István magyar király|III. István]] nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel a Héder várát. Várnagyát egy [[1395]]-ben kelt oklevél ''„Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara”'' néven említi. Ebben a tisztségben [[1418]]-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, [[1455]]-ben Fodor László szerepel, a vár pedig ''„Castrum Hedrehuara”'', [[1484]]-ben ''„Castrum Hedrewara”'' alakban fordul elő. A család egyik híres tagja az a Dezső, aki [[1338]]-ban a [[havasalföld]]i hadjárat során ruhát cserélt, és megmentette [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] életét. Utódaik is magas tisztséget töltöttek be. Világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak, János győri és László egri püspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora. |
||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
A [[Szigetköz]] közepén, [[Mosonmagyaróvár]] és [[Győr]] között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, [[Győr vármegye|Győr]], [[Pozsony vármegye|Pozsony]] és [[Moson vármegye|Moson]] találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Az igaz is, hogy valamikor Győr és Pozsony megye határa Hédervárnál volt, és Moson vármegye is a közelben volt határos. A hagyomány onnan is eredhet, hogy a Héderváry-családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak. |
A [[Szigetköz]] közepén, [[Mosonmagyaróvár]] és [[Győr]] között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, [[Győr vármegye|Győr]], [[Pozsony vármegye|Pozsony]] és [[Moson vármegye|Moson]] találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Az igaz is, hogy valamikor Győr és Pozsony megye határa Hédervárnál volt, és Moson vármegye is a közelben volt határos. A hagyomány onnan is eredhet, hogy a Héderváry-családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak. |
||
[[Bakith Pál]] a Héderváryakkal vívott küzdelme során [[1534]] decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta. |
[[Bakith Pál]] a Héderváryakkal vívott küzdelme során [[1534]] decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta. 1532 előtt a Bakics család, 1544 előtt a Héderváryak áttértek az evangélikus hitre, Héderváron székelt Mérey Mihály lutheránus püspök 1544-ben. Evangélikus templom épült a faluban, az 1561-es katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a katolikus templomot istállóként használták a falu evangélikus földesurai. |
||
Amikor azonban Héderváry István [[1541]]-ben átpártolt [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinándhoz]], ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg [[1578]]-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki [[Esterházy Miklós nádor]] sógora, birtokait visszaszerzi, [[1620]]-ban rekatolizál és a környéket erőszakkal visszatéríti katolikus hitre. 1662-ben Héderváry János scopiai püspökkel kihalt a [[Héderváry-család]]. |
Amikor azonban Héderváry István [[1541]]-ben átpártolt [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinándhoz]], ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg [[1578]]-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki [[Esterházy Miklós nádor]] sógora, birtokait visszaszerzi, [[1620]]-ban rekatolizál és a környéket erőszakkal visszatéríti katolikus hitre. 1662-ben Héderváry János scopiai püspökkel kihalt a [[Héderváry-család]]. |
||
Héderváry István leányát, Katalint, |
Héderváry István leányát, Katalint, [[Nagylózs|loósi]] báró Viczay János vette feleségül, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte. A [[Viczay család]] 1873-ig a község földesura. 1723-ban [[Viczay Jób]] grófi rangot nyert. 1746-ban [[Győr vármegye]] nemesi közgyűlésének határozata alapján lerombolták az evangélikus templomot. Viczay Mihály és fia az [[1755]]-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a [[barokk]] díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a [[reneszánsz]] ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is. Viczay szenvedélyes éremgyűjtő volt, így Hédervár neve bekerült az akkori nemzetközi érmész-katalógusokba is. [[1775]]-ben jelent meg [[Bécs]]ben Eckhelnek a ''„Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi”'' című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf Viczay Héder [[Széchenyi István]]nal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni. |
||
1845-ben a nemesi összeíráskor az Angyal, Agg, [[Bély család|Bély]], Henyey, Hegyi, Józan, Katona, Kulats, [[Károly család|Károly]], Lengyel, Miksó, Pintér, Siska, Sághy, Takáts, gróf Viczay, Vízkelety, Závory családok igazolták a nemességüket Héderváron. |
|||
[[1775]]-ben jelent meg [[Bécs]]ben Eckhelnek a ''„Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi”'' című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf hédervári Viczay Héder [[Széchenyi István]]nal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni. [[1873]]-ban azonban meghalt, gyűjteményének egy részét már korábban elárverezték. |
|||
[[1873]]-ban [[Viczay Héder]] meghalt, gyűjteményének egy részét már korábban elárverezték. |
|||
Örököse, gróf [[Khuen-Héderváry Károly]]- későbbi magyar miniszterelnök - lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd [[Möller István]] építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső. |
Örököse, gróf [[Khuen-Héderváry Károly]]- későbbi magyar miniszterelnök - lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd [[Möller István]] építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső. |
||
A lap 2013. június 10., 14:53-kori változata
| Hédervár | |||
 | |||
| Khuen-Héderváry-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség | Mosonmagyaróvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Juhász József[1] | ||
| Irányítószám | 9178 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1310 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 82,63 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 49′ 57″, k. h. 17° 27′ 22″47.832431°N 17.456039°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 57″, k. h. 17° 27′ 22″47.832431°N 17.456039°E | |||
 Hédervár
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Hédervár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hédervár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hédervár (horvátul: Ider[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben található.
Fekvése
A település a Szigetközben Győr és Mosonmagyaróvár között félúton (az 1401. számú mellékútvonal mellett) fekszik. A falu belterületén belüli közlekedési csomópont: a 1401. számú Győr-Mosonmagyaróvár, az 1403. számú Kimle (M1-hez csatlakozással)–Hédervár és az 1405. számú Lipót–Dunaremete–Püski–Halászi útvonalak kereszteződése. A Szlovákia és Ausztria felől érkező kerékpárosok átvezető útjainak csomópontja a község.
A szomszédos települések – mint az a Szigetközben gyakori – nagyon közel vannak egymáshoz: Ásványráró másfél, Darnózseli kettő, Lipót három, Kimle három és fél s a legtávolabbi Mecsér közúton 8 km, földúton 3 km távolságra helyezkedik el a községtől.
A falun vasútvonal nem halad át, a legközelebbi vasútállomás Kimlén és Lébény-Mosonszentmiklóson van.
Története
Ez a település volt a középkorban a Szigetköz gazdasági-politikai központja, a település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával.
A környék már a bronzkorban is lakott volt. A római korban a Mosoni-Duna mellett őrtornyok sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a limes őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, így a „Zsidó-dombon” is feltártak egyet 1961-ben. Itt ennek a vízzel körülvett dombnak a magaslatán találták meg a Héderváryak első várának helyét. Kézai Simon és a művéből merítő későbbi krónikaíróink Géza fejedelem idejére teszik a német Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) lovagoknak Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét (Güssinget, a mai Németújvárt), míg Héder a Duna Győr melletti szigetét, az akkor egybefüggő (Csallóköz-Szigetközt) kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér II. Géza király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. Ezt bizonyítja Volfernek az 1157. évi adománylevele is, amellyel Küszin hegyén Szűz Mária tiszteletére monostort alapított.
Héder comes - A Héderváry család őse - eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből 1146-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel a Héder várát. Várnagyát egy 1395-ben kelt oklevél „Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara” néven említi. Ebben a tisztségben 1418-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, 1455-ben Fodor László szerepel, a vár pedig „Castrum Hedrehuara”, 1484-ben „Castrum Hedrewara” alakban fordul elő. A család egyik híres tagja az a Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt, és megmentette Károly Róbert életét. Utódaik is magas tisztséget töltöttek be. Világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak, János győri és László egri püspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora.
A család hírhedt, híres leszármazottja Héderváry Kont István, - aki a legendákban szabadságharcos és hősként szerepel -, részt vett a Luxemburgi Zsigmond királyunk elleni összesküvésben. Kis Károlyt támogatta, ezért harmincegy társával együtt kivégezték 1393-ban (ld. Garay István Kont c. verse). Emlékét őrzi a Kont-fa. A család másik tagja, Héderváry János győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry-kápolnát.
1443-ban említik a határában fekvő Gomboldus , Zolnok (Szolnok) és Hedreh pusztákat. Említése történik 1442, 1443-ban a Darnó, Zseli és Hédervár határában fekvő Faÿz (Fajsz) pusztának. A puszta megőrizte az itteni X. század középi fejedelmi szálláshely emlékét.
A falu 1443-1529-ig, majd 1658-1886-ig mezővárosi rangot kapott. Héderváry Ozsvát fia, II. Ferenc, 1521-ben nándorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyásának vádja miatt II. Lajos minden vagyonától megfosztotta, és Héder várát, tartozékaival együtt Laki Bakics Pálnak adományozta. Hédervári Ferencet a mai történetírás már felmentette a ráaggatott vádak alól, de akkor a védelmi erők elégtelensége, a magyar hadvezetés tehetetlensége miatt fel kellett adni a középkori Magyarország déli kapuját. A Szigetköz közepén, Mosonmagyaróvár és Győr között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Az igaz is, hogy valamikor Győr és Pozsony megye határa Hédervárnál volt, és Moson vármegye is a közelben volt határos. A hagyomány onnan is eredhet, hogy a Héderváry-családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak.
Bakith Pál a Héderváryakkal vívott küzdelme során 1534 decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta. 1532 előtt a Bakics család, 1544 előtt a Héderváryak áttértek az evangélikus hitre, Héderváron székelt Mérey Mihály lutheránus püspök 1544-ben. Evangélikus templom épült a faluban, az 1561-es katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a katolikus templomot istállóként használták a falu evangélikus földesurai.
Amikor azonban Héderváry István 1541-ben átpártolt I. Ferdinándhoz, ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg 1578-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki Esterházy Miklós nádor sógora, birtokait visszaszerzi, 1620-ban rekatolizál és a környéket erőszakkal visszatéríti katolikus hitre. 1662-ben Héderváry János scopiai püspökkel kihalt a Héderváry-család.
Héderváry István leányát, Katalint, loósi báró Viczay János vette feleségül, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte. A Viczay család 1873-ig a község földesura. 1723-ban Viczay Jób grófi rangot nyert. 1746-ban Győr vármegye nemesi közgyűlésének határozata alapján lerombolták az evangélikus templomot. Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a barokk díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is. Viczay szenvedélyes éremgyűjtő volt, így Hédervár neve bekerült az akkori nemzetközi érmész-katalógusokba is. 1775-ben jelent meg Bécsben Eckhelnek a „Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi” című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf Viczay Héder Széchenyi Istvánnal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni.
1845-ben a nemesi összeíráskor az Angyal, Agg, Bély, Henyey, Hegyi, Józan, Katona, Kulats, Károly, Lengyel, Miksó, Pintér, Siska, Sághy, Takáts, gróf Viczay, Vízkelety, Závory családok igazolták a nemességüket Héderváron.
1873-ban Viczay Héder meghalt, gyűjteményének egy részét már korábban elárverezték. Örököse, gróf Khuen-Héderváry Károly- későbbi magyar miniszterelnök - lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd Möller István építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső.
1891-ben Hédervár „kisközség” Győr vármegye tósziget-csilizközi járásában, 928 magyar lakossal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral.
A második világháború során a kastélyba először a német nagykövetség vette be magát, majd szovjet hadikórházként működtették. Később iskolaként üzemeltették. A felújított épület ma szálloda.
1947-ben a hagyomány szerint itt találtak először az országban burgonyabogarat. Emlékét ma egy szobor is őrzi.
1960-ban elhunyt a hédervári gróf Khuen-Héderváry család utolsó tagja.
Nevezetességei
- Hédervári kastély műemlék (Khuen-Héderváry-kastély)
- A grófi család évszázados lakóhelyei. A 15. századi vár, bástyákkal és várárokkal létezett. 1710-től kastéllyá építették át. Különböző korok stílusjegyei láthatók az 1987-es felújítás óta. (Értékei: Sala Terrana, kastélykápolna, lovagterem, könyvtárterem.) A kastély körül 8 hektáros parkban kb. 60 különleges fafajta is található.
- Boldogasszony-kápolna
- A 15. század elején épült a Héderváry család temetkezési helye. Jelenlegi neogótikus a 19. század végi átépítés során nyerte el. A 17. században loretói oldalkápolnát építettek hozzá. A kápolna restaurálása 1994-ben történt meg.
- Gróf Khuen-Héderváry síremlék
- Az utolsó Héderváry dinasztia nyughelye. Gróf Khuen-Héderváry Károly Horvátország és Szlovénia bánja, a Magyar Nemzeti Munkapárt alapítója. Miniszterelnök 1909-1913 között, két ízben is. Fia, Károly aparlament főjegyzője, országos főcserkész közel 30 esztendőn keresztül.
- Árpád fa (Árpád-tölgy)[4]
- A Boldogasszony-kápolna mellett álló tekintélyes méretű kb. 700 éves kocsányos tölgy, amelyet a néphít ezerévesnek tart sőt még annak a kötőféknek nyomát is felfedezni véli a törzsén, amellyel Árpád fejedelem annak idején a lovát „hozzákötötte”. A tölgy kerülete: 720 cm, legnagyobb átmérője: 235 cm és magassága:14 méter.
- Kont-fa
- A kastélytól délnyugatra mintegy 300 méterre található a Héderváry Kont István emlékét őrző szürke nyárfa.[5] Héderváry (Kont) II. István Horváty János macsói bánnal együtt Zsigmond király elleni összeesküvést szervezett itt, a hatalmas nyárfa alatt. Ezt az emlékhelyet a család, majd a község évszázadokon megőrízte és ápolta. E helyhez kapcsolódik a kővé vált kenyerek legendája is.
- Katolikus templom Szent Mihály tiszteletére (1755)[6]
- Értékei:1430-ból való vörös márvány keresztelőkút, Zallinger mester főoltár alkotása és a Nepomuki Szent János-mellékoltár.
- krumplibogár szobor[7]
- 1997-ben két fiatal művész, Búzás Mihály és Szolnoki József vállalkozása volt, hogy a győri Mediawave Fesztiválra dokumentumfilmet forgattak a kolorádóbogárról[8], amely ötven esztendeje jelent meg Magyarországon, s éppen Héderváron találták meg az elsőt. Másik három fiatal, Maráczy Manuela, Zsédely Teréz és Csáki László elkészítették a Leptinotarsa, azaz a krumplibogár bronzszobrát, s vörös márványból faragott talapzaton a községházával szembeni téren nagy népünnepély keretében állították fel. Talán az egyetlen bogarat ábrázoló szobor az egész országban.
-
Gróf Khuen-Héderváry Károly Magyarország főcserkésze tiszteletére emelt kopjafa -
Az Árpád-fa valamint Gróf Khuen-Héderváry Károly és neje, Lindelof Sarolt síremléke -
Boldogasszony kápolna -
A pestis emlékoszlop -
A pestis emlékoszlop csúcsdísze
-
Kossuth Lajos emléktábla -
Feszület -
Szent Mihály templom -
A Szent Mihály templom homlokzatán található Szent Flórián szobor -
A Szent Mihály templom homlokzatán található Szent Vendel szobor -
A Szent Mihály templom belülről -
A Héderváry kastély -
Államalapítási emlékmű -
A Peregrinus kápolna a település határában -
Első világháborús emléktábla -
Második világháborús emléktábla
Nevezetes emberek
- Itt élt Magyarország miniszterelnöke, a főcserkész Khuen-Héderváry Károly
- Díszpolgára dr. Timaffy László néprajzkutató[9], róla kapta a nevét a község óvodáját és iskoláját egyesítő pedagógiai központ[10]
- Itt született Viczay Mihály birtokos, európai hírű gyűjtő
- Itt halt meg Viczay Héder utazó, gyűjtő, Győr vármegye főispánja
Lábjegyzetek
- ↑ Hédervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
- ↑ Árpád fa
- ↑ A Kont-fa (html). BelföldiUtazás.hu. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
- ↑ Hédervár története
- ↑ szeged.hu
- ↑ http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=1486
- ↑ http://www.foruminst.sk/publ/acta/4/acta_2002_pergertimaffy.pdf
- ↑ http://andrew77.freeweb.hu/mt/nyd/9178.htm (Megszűnt a lap. Te is segíthetsz megfelelő hivatkozást találni!)
Források
- Závodszky-Radvánszky: A Héderváry család oklevéltára
- Závodszky Levente: A Héderváry család története
- Rákász Mihály: Adalékok Halászi és Hédervár.. fejlődésének sajátosságaihoz…
- Hédervár Képviselő-testülete: Hédervár községprojekt (1994) kézirat
- Lengyel Alfréd: Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében.
- Győrffy György: István király és műve.
További információk
