Ugrás a tartalomhoz

„Galagonya” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
JAnDbot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2) (Bot: következő eltávolítása: ja:サンザシ
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: cv:Катăркас
272. sor: 272. sor:
[[ca:Crataegus]]
[[ca:Crataegus]]
[[cs:Hloh]]
[[cs:Hloh]]
[[cv:Катăркас]]
[[da:Hvidtjørn]]
[[da:Hvidtjørn]]
[[de:Weißdorne]]
[[de:Weißdorne]]

A lap 2012. május 27., 19:43-kori változata

Galagonya
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Nemzetség: Galagonya (Crataegus)
Kárpát-medencei fajok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Galagonya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Galagonya témájú médiaállományokat és Galagonya témájú kategóriát.

Galagonya termés.

A galagonya (Crataegus) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Maloideae alcsaládjába sorolt növénynemzetség. Általában tövises cserjék, vagy kis fák. A galagonyát gyógynövényként is alkalmazzák: jótékony hatással van a szívműködésre.

Jellemzők

Leveleik szórt állásúak, a virágzat sátorozó buga. Termésük a Maloideae alcsaládra jellemző almatermés, mely a vacok megduzzadásával keletkezik. A termésfal (a mag héja) nagyon kemény. A termést az állatok a maggal együtt fogyasztják el, majd a mag a bélcsatornán sértetlenül áthaladva az anyanövénytől távol jut ki a külvilágba. A nemzetség rendkívül fajgazdag (egyes szerzők szerint a fajok száma több mint ezer!), sok az átmeneti és hibrid alak, változat. Főleg az északi féltekén elterjedtek. A Kárpát-medencében négy faj őshonos.

A Kárpát-medencében őshonos fajok

Egybibés galagonya

Az egybibés galagonya (C. monogyna Jacq.) Európa elterjedt növénye, nagy bokorrá, vagy legfeljebb 10 m magas, többtörzsű fává növekszik. Sűrű, szúrós ágrendszere van, levelei mélyen karéjosak. Virágai aprók, öt fehér szirmúak, nehéz illatúak, tavasz végén, a lombfakadás után, bogernyőt alkotva nyílnak. A belőlük fejlődő egymagvú, éretten mélyvörös színű termések is csomókban állnak. Gyógynövény.

Egybibés galagonya termései
A virág közelről a névadó egy bibével

Cseregalagonya vagy kétbibés galagonya

A cseregalagonya (C. laevigata (Pior.P) DC. syn. C. oxyacantha) Levelei az egybibés galagonyáénál kevésbé mélyen karéjosak, kissé bőrszerűek, a bibék és a magok száma kettő.

Cseregalagonya
Cseregalagonya virág közelről

Köztes galagonya

A köztes galagonya (C. X media) az egybibés és a cseregalagonya hibridje.

Fekete galagonya

A fekete galagonya (C. nigra) a Csepel-szigettől a Mohácsi-szigetig fordul elő ártéri füzesekben. Ritka, védett cserje. Legfeljebb 5 m magas, alig tövises, fává is megnőhet. Termései feketék, levelei nagyobbak, 5–10 cm hosszúak, fonákuk szürkén gyapjas.

Hosszúcsészés galagonya

(C. calycina Peterm.) Alfajok: subsp. calycina és subsp. curvisepala.

Felhasználása

A galagonya a népi gyógyászatban szívgyógyszerként alkalmazott gyógynövény. Jótékony hatását a 19-20. század során igazolták. Hatóanyagát a növény leveléből, virágából, vagy terméséből főzött teán keresztül nyerik ki.[1] [2]

Forrás

  • A magyarországi edényes flóra határozója (Szerk.: Simon Tibor), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2000 ISBN 963-19-0349-4

Jegyzetek

  1. Szíverősítők a kertből: galagonya, fokhagyma, fagyöngy – vital.hu, 2006. szeptember 6.
  2. Galagonya – Népgyógyászat.hu , (hozzáférés: 2011. szeptember 10.)

Sablon:Gyógynövények hatása