„Compó” változatai közötti eltérés

Compó
	Kifogott példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Pontyszerűek (Ostariophysi);
Rend:	Pontyalakúak (Cypriniformes);
Öregcsalád:	Cyprinoidea;
Család:	Pontyfélék (Cyprinidae);
Alcsalád:	Tincinae; Jordan, 1878
Nem:	Tinca; Cuvier, 1816
Faj:	T. tinca;
Tudományos név
	Tinca tinca; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
	Cyprinus tinca Linnaeus, 1758; Cyprinus tinca auratus Bloch, 1782; Cyprinus tincaauratus Bloch, 1782; Cyprinus tincauratus Bloch, 1792; Cyprinus tincaurea Shaw, 1804; Cyprinus zeelt Lacepède, 1803; Tinca aurea Gmelin, 1788; Tinca chrysitis Fitzinger, 1832; Tinca communis Swainson, 1839; Tinca italica Bonaparte, 1836; Tinca limosa Koch, 1840; Tinca linnei Malm, 1877; Tinca vulgaris (non Valenciennes, 1842); Tinca vulgaris Fleming, 1828; Tinca vulgaris cestellae Segre, 1904; Tinca vulgaris maculata Costa, 1838;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Compó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Compó témájú médiaállományokat és Compó témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. június 15., 06:59-kori változata

A compó (Tinca tinca) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Alcsaládjának és nemének az egyetlen faja.

Egyéb nevei: doktorhal, cigányhal.^[1] 2016-ban elnyerte az "Év hala" címet.^[2]

Előfordulása

Európában, Szibéria egy részén és Anatóliában lévő síkvidéki, lassú áramlású, iszapos medrű folyók, állóvizek és mocsarak lakója. Magyarország állóvizeiben is gyakori.

Megjelenése,felépítése

A compó hosszúsága átlagosan 20-30 centiméter, legfeljebb 70 centiméter (7,5 kilogramm tömeggel). A compó teste zömök, erőteljes felépítésű, magas faroknyéllel. Szája kicsi, csúcsba nyíló, mindkét szájzugon egy-egy rövid bajuszszál lóg. Szemei kicsinyek. Garatfogai egysorosak: 4,(5)-5. Pikkelyei aranysárgák és nagyon aprók (az oldalvonal mentén 95-100 található), a vastag, nyálkás bőrbe mélyen beágyazódtak. A hátúszót 12-13, a farok alatti úszót 9-11 sugár támasztja, valamennyi úszó lekerekített. A hím hasúszói megnyúltak, rajtuk a 2. sugár megvastagodott. A farokúszó gyengén öblösen bemélyedő szélű. Háta többnyire sötétzöld vagy sötétbarna, oldala világosabb, sárgarézfényű, hasoldala pedig sárgásfehér. 39-41 csigolyája van.

Életmódja, élőhelye

A compó túlnyomórészt lassan folyó vizekben, valamint sűrű növényállományokkal benőtt, iszapos fenékű, sekély, melegebb vizű tavakban él. Óvatos, a fényt kerülő halfaj, napközben rendszerint a fenékre húzódik, és csak szürkületkor élénkül meg. Az iszapban keresgéli szúnyoglárvákból, férgekből és csigákból álló táplálékát, de növényeket is fogyaszt. A telet az iszapba ásva tölti. Fekete, sárga és piros színváltozata is előfordul.

Szaporodása

2–3 évesen válik ivaréretté. Május–júniusban ívik. 200–300 000 darab, nagyjából 1 mm átmérőjű ikrát rak, ezek rátapadnak a vízinövényekre. A kelési idő 20 °C-on körülbelül 3 nap. A frissen kelt, 4–5 milliméteres lárvák fején ragadós mirigy van, ezzel tapadnak meg a vízinövényeken, amíg szikzacskójukat felélik.

Rekordok

Az RSD (Ráckevei-Soroksári Dunaág) legnagyobb compója 2023. október 21-én, szombaton este a Rózsa-szigeten horogra akadt Szabó Krisztián bojlis szerelékére. A 3,48 kg-os, 48 cm hosszú halat 5 perces csónakos fárasztás után sikerült partra emelni, majd a halőr hitelesítése után visszaengedték a folyóba. A rekorder a MOHOSZ hivatalos abszolút listájának a legnagyobb compója, új országos rekord.^[3]

Jegyzetek

↑ terra.hu: Compó
↑ Év hala 2016. Archiválva 2016. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Mosthallottam.hu, 2016.január 14.
↑ Sokszínű Vidék:Megdőlt az országos compó rekord

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
Horgaszat: a faj leírása
Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
Tinca tinca (Linnaeus, 1758) FishBase
Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 321.
Tao, W., Mayden, R. L. & He, S.; 2012: Remarkable Phylogenetic Resolution of the Most Complex Clade of Cyprinidae (Teleostei: Cypriniformes): A Proof of Concept of Homology Assessment and Partitioning Sequence Data Integrated with Mixed Model Bayesian Analyses. Molecular Phylogenetics and Evolution, Available online 5 October 2012, In Press, Accepted Manuscript, abstract
Tinca FishBase
Garsault, F.A.P. de, 1764: Les figures des plantes et animaux d'usage en medicine décrits dans la Matière Médicale de Mr. Geoffroy, dessinés d'après nature par Mr. de Garsault, gravés par Mrs. Defehrt, Prévost, Duflos, Martinet &c. Niquet scrip. Paris. Tome V. Animaux table: pp. [1-4], index [1-20], Pls. 644-729. [original description: p. 406]
Tincinae Jordan, 1878 WoRMS
Froese, R. & D. Pauly (Editors). (2016). FishBase. World Wide Web electronic publication.

A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] terra.hu: Compó

[2] Év hala 2016. Archiválva 2016. január 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Mosthallottam.hu, 2016.január 14.

[3] Sokszínű Vidék:Megdőlt az országos compó rekord

[1]

[2]

[3]

@@ 50. sor: / 50. sor: @@
 Alcsaládjának és nemének az egyetlen faja.
-Egyéb nevei: doktorhal, cigányhal.<ref>[http://www.terra.hu/halak/html/tinca_tinca.html terra.hu: Compó]</ref> 2016-ban elnyerte az "Év hala" címet.<ref>[http://www.mosthallottam.hu/termeszet/csak-hogy-tudd/ Év hala 2016.] Mosthallottam.hu, 2016.január 14.</ref>
+Egyéb nevei: doktorhal, cigányhal.<ref>[http://www.terra.hu/halak/html/tinca_tinca.html terra.hu: Compó]</ref> 2016-ban elnyerte az "Év hala" címet.<ref>[http://www.mosthallottam.hu/termeszet/csak-hogy-tudd/ Év hala 2016.] {{Wayback|url=http://www.mosthallottam.hu/termeszet/csak-hogy-tudd/ |date=20160122011954 }} Mosthallottam.hu, 2016.január 14.</ref>
 == Előfordulása ==
 [[Fájl:Tinca tinca Prague Vltava 2.jpg|bélyegkép|balra|250px|Compók egy [[csehország]]i akváriumban]]
+[[Fájl:Hal - Tinca tinca - 3.jpg|bélyegkép|balra|250px|Akváriumi példányok]]
 [[Európa|Európában]], [[Szibéria]] egy részén és [[Anatólia|Anatóliában]] lévő síkvidéki, lassú áramlású, iszapos medrű [[folyó]]k, állóvizek és [[mocsár|mocsarak]] lakója. [[Magyarország]] állóvizeiben is gyakori.
-== Megjelenése ==
+== Megjelenése,felépítése ==
-A compó hosszúsága átlagosan 20-30 [[méter|centiméter]], legfeljebb 70 centiméter (7,5 [[kilogramm]] tömeggel). A compó teste zömök, erőteljes felépítésű, magas faroknyéllel. Szája kicsi, csúcsba nyíló, mindkét szájzugon egy-egy rövid bajuszszál lóg. [[Szem]]ei kicsinyek. Garatfogai egysorosak: 4,(5)-5. [[Pikkely]]ei aranysárgák és nagyon aprók (az oldalvonal mentén 95-100 található), a vastag, nyálkás [[bőr (anatómia)|bőrbe]] mélyen beágyazódtak. A hátúszót 12-13, a farok alatti úszót 9-11 sugár támasztja, valamennyi úszó lekerekített. A [[hímnem (biológia)|hím]] hasúszói megnyúltak, rajtuk a 2. sugár megvastagodott. A farokúszó gyengén öblösen bemélyedő szélű. Háta többnyire sötétzöld vagy sötétbarna, oldala világosabb, sárgarézfényű, hasoldala pedig sárgásfehér. 39-41 [[csigolya|csigolyája]] van.
+A compó hosszúsága átlagosan 20-30&nbsp;[[méter|centiméter]], legfeljebb 70&nbsp;centiméter (7,5&nbsp;[[kilogramm]] tömeggel). A compó teste zömök, erőteljes felépítésű, magas faroknyéllel. Szája kicsi, csúcsba nyíló, mindkét szájzugon egy-egy rövid bajuszszál lóg. [[Szem]]ei kicsinyek. Garatfogai egysorosak: 4,(5)-5. [[Pikkely]]ei aranysárgák és nagyon aprók (az oldalvonal mentén 95-100&nbsp;található), a vastag, nyálkás [[bőr (anatómia)|bőrbe]] mélyen beágyazódtak. A hátúszót&nbsp;12-13, a farok alatti úszót 9-11&nbsp;sugár támasztja, valamennyi úszó lekerekített. A [[hímnem (biológia)|hím]] hasúszói megnyúltak, rajtuk a 2. sugár megvastagodott. A farokúszó gyengén öblösen bemélyedő szélű. Háta többnyire sötétzöld vagy sötétbarna, oldala világosabb, sárgarézfényű, hasoldala pedig sárgásfehér. 39-41&nbsp;[[csigolya|csigolyája]] van.
-== Életmódja ==
-[[Fájl:Tinca tinca Prague Vltava 3.jpg|bélyegkép|balra|250px|Akváriumi példányok]]
+== Életmódja, élőhelye ==
 A compó túlnyomórészt lassan folyó vizekben, valamint sűrű növényállományokkal benőtt, iszapos fenékű, sekély, melegebb vizű [[tó|tavakban]] él. Óvatos, a fényt kerülő halfaj, napközben rendszerint a fenékre húzódik, és csak szürkületkor élénkül meg. Az iszapban keresgéli [[szúnyogfélék|szúnyoglárvákból]], férgekből és [[csigák]]ból álló táplálékát, de [[növények]]et is fogyaszt. A [[tél|telet]] az iszapba ásva tölti. [[Fekete]], [[sárga]] és [[vörös|piros]] színváltozata is előfordul.
-== Szaporodása ==
+=== Szaporodása ===
--3 évesen válnak ivaréretté. [[Május]]-[[június]]ban ívik. 200-300&nbsp;000 darab, nagyjából 1 milliméter átmérőjű [[ikra|ikrát]] rak, ezek rátapadnak a vízinövényekre. A kelési idő 20&nbsp;°C-os vízhőmérséklet mellett körülbelül 3 napba telik. A frissen kelt, 4-5 milliméteres lárvák fején ragadós mirigy van, ezzel tapadnak meg a vízinövényeken, amíg szikzacskójukat felélik.
+–3&nbsp;évesen válik ivaréretté. Május–júniusban ívik. 200–{{szám|300000}}&nbsp;darab, nagyjából 1&nbsp;mm átmérőjű [[ikra|ikrát]] rak, ezek rátapadnak a vízinövényekre. A kelési idő 20&nbsp;[[Celsius-skála|°C-on]] körülbelül 3&nbsp;nap. A frissen kelt, 4–5&nbsp;milliméteres lárvák fején ragadós mirigy van, ezzel tapadnak meg a vízinövényeken, amíg szikzacskójukat felélik.
+== Rekordok ==
+Az RSD (Ráckevei-Soroksári Dunaág) legnagyobb compója 2023. október 21-én, szombaton este a [[Rózsa-sziget]]en horogra akadt Szabó Krisztián bojlis szerelékére. A 3,48&nbsp;kg-os, 48&nbsp;cm hosszú halat 5 perces csónakos fárasztás után sikerült partra emelni, majd a halőr hitelesítése után visszaengedték a folyóba. A rekorder a [[MOHOSZ]] hivatalos abszolút listájának a legnagyobb compója, új országos rekord.<ref>[https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2023/10/23/megdolt-az-abszolut-compo-rekrod-rackevei-soroksari-dunaag-horgaszat/ Sokszínű Vidék:Megdőlt az országos compó rekord]</ref>
 == Jegyzetek ==
 {{jegyzetek}}
 == Források ==
 *{{redlist|21912|2011-12-04}}
-* [https://web.archive.org/web/20071017233801/http://www.bekesszentandras.hu/horgaszat/halak/compo.htm Horgaszat: a faj leírása]
+*[https://web.archive.org/web/20071017233801/http://www.bekesszentandras.hu/horgaszat/halak/compo.htm Horgaszat: a faj leírása]
-* {{természetkalauz}}
+*{{természetkalauz}}
-* {{Édesvízi}}
+*{{Édesvízi}}
 *[http://www.fishbase.se/summary/Tinca-tinca.html Tinca tinca (Linnaeus, 1758) FishBase]
 *Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
 *Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp  doi: 10.5962/bhl.title.542: page 321.
-* {{aut|Tao, W., Mayden, R. L. & He, S.}}; 2012: Remarkable Phylogenetic Resolution of the Most Complex Clade of Cyprinidae (Teleostei: Cypriniformes): A Proof of Concept of Homology Assessment and Partitioning Sequence Data Integrated with Mixed Model Bayesian Analyses. ''Molecular Phylogenetics and Evolution'', Available online 5 October 2012, In Press, Accepted Manuscript, [http://dx.doi.org/10.1016/j.ympev.2012.09.024 abstract]
+*{{aut|Tao, W., Mayden, R. L. & He, S.}}; 2012: Remarkable Phylogenetic Resolution of the Most Complex Clade of Cyprinidae (Teleostei: Cypriniformes): A Proof of Concept of Homology Assessment and Partitioning Sequence Data Integrated with Mixed Model Bayesian Analyses. ''Molecular Phylogenetics and Evolution'', Available online 5 October 2012, In Press, Accepted Manuscript, [http://dx.doi.org/10.1016/j.ympev.2012.09.024 abstract]
 *[http://www.fishbase.se/identification/SpeciesList.php?genus=Tinca Tinca FishBase]
 *Garsault, F.A.P. de, 1764: Les figures des plantes et animaux d'usage en medicine décrits dans la Matière Médicale de Mr. Geoffroy, dessinés d'après nature par Mr. de Garsault, gravés par Mrs. Defehrt, Prévost, Duflos, Martinet &c. Niquet scrip. Paris. Tome V. Animaux table: pp. [1-4], index [1-20], Pls. 644-729. [original description: p.&nbsp;406]