Ugrás a tartalomhoz

„Berettyóújfalu” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
44. sor: 44. sor:
[[1970]]-ben hozzácsatolták a [[Berettyó]] másik oldalán lévő Berettyószentmártont, és 1978-ban [[város]]i rangot kapott.<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt_history.show?fullid=1087 Berettyóújfalu története a KSH helységnévtárában]</ref>
[[1970]]-ben hozzácsatolták a [[Berettyó]] másik oldalán lévő Berettyószentmártont, és 1978-ban [[város]]i rangot kapott.<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt_history.show?fullid=1087 Berettyóújfalu története a KSH helységnévtárában]</ref>


=== Népcsoportok ===
=== Népcsoportok - Felekezetek ===
[[2001]]-ben a város lakosságának 98%-a [[Magyarok|magyar]], 2%-a [[Romák|cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
[[2001]]-ben a város lakosságának 98%-a [[Magyarok|magyar]], 2%-a [[Romák|cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> Történelmileg református többségű település 10 -10% körüli katolikus és zsidó kisebbséggel [http://epa.oszk.hu/00000/00011/00149/pdf/2010-07-08.pdf#page=84]


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==

A lap 2012. március 4., 17:53-kori változata

Berettyóújfalu
Berettyóújfalui utcakép (a Bercsényi utca, a Bocskai utca keresztezése előtt)
Berettyóújfalui utcakép (a Bercsényi utca, a Bocskai utca keresztezése előtt)
Berettyóújfalu címere
Berettyóújfalu címere		 Berettyóújfalu zászlaja
Berettyóújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
KistérségBerettyóújfalui
Jogállásváros
PolgármesterMuraközi István (FIDESZ)[1]
Irányítószám4100
Körzethívószám54
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség13 999 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség90,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület170,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′, k. h. 21° 33′47.216667°N 21.550000°EKoordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 21° 33′47.216667°N 21.550000°E
Berettyóújfalu (Hajdú-Bihar vármegye)
Berettyóújfalu
Berettyóújfalu
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Berettyóújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berettyóújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Berettyóújfalu város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérség központja.

Fekvése

Az Alföld keleti részének közepén helyezkedik el, a Berettyó folyó partján, Debrecentől 40, Nagyváradtól mintegy 35 kilométerre.

A következő településekkel határos: Derecske, Tépe, Szentpéterszeg, Váncsod, Mezőpeterd, Told, Mezősas, Furta, Zsáka, Bakonszeg, Bihartorda, Sáp és Földes.

Közúton elérhető a 42-es és a 47-es főúton.
A településen keresztülhalad a MÁV 101. számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala, amely egyben Románia felé irányuló nemzetközi tranzitvonal.

Története

A környék az ókor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkíták, szarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. A honfoglalók legjelentősebb emléke a herpályi kolostor és ma is álló torony!

A honfoglalás után Berettyóújfalu mai helyén és határában 14-15 falu alakult ki, Herpály központtal. A települések első írásos említése a 13. században történik a Váradi Regestrumban. Berettyószentmárton vám- és pénzszedőhely, Mátyás király 1481-ben vásártartási jogot adományoz a településnek. Herpály falu egy 1418-ban keletkezett birtokmegosztó oklevél szerint négy utcával bírt. A faluban három kocsma volt: az egyik vendégszobával rendelkezett, a másik kettőhöz pince tartozott. A falu becsült létszáma nem haladta meg a háromszáz főt. A jelentőségét növelte a 12. században épített háromhajós nyugati toronypárral felépült román stílusú kolostor. A falu és a kolostor két ízben pusztult el.Az épület sorsáról a tatárjárást követően nem maradt fenn írásos emlék, de a 19. század első felében a falak magassága még 8-12 méter volt. Mind a két tornya állt egészen addig, míg a helyi földbirtokos az életveszélyessé váló északi tornyot el nem bontatta. A téglákat felajánlotta a református templom orgonaalapjának felépítésére.

Herpály siralmas krónikája 1658-ban kezdődött, amikor a törökök oldalán harcoló krími tatárok felégették a Berettyó-völgyet, de ha nem is pusztultak el teljesen ezek a települések, az 1660-as Szejdi-dúlás végképp elűzi az itt lakókat.

Berettyóújfalu 1608. május 23-án Báthory Gábor fejedelemtől nyer hajdúkiváltságot, de ezt a privilégiumát a század végére elveszíti. A herpályi toronyromot a helybeliek csonkatoronyként emlegetik. A déli torony 1854 óta magányosan mered az égre. Az 1870-es-1980-as évek régészeti feltárásai során részben sikerült rekonstruálni az alapokat, ezek a toronnyal együtt ma is megtekinthetők.

A 19. század közepén elkezdődik a Berettyó szabályozása, jelentősen megváltozik a táj arculata: megszűnik a régi „vízi világ”, lassan visszahúzódik a mocsár, a Sárrét. 1858-ban átadják a Püspökladány-Nagyvárad vasútvonalat, ez további lendületet ad a gazdaság fejlődésének. Az első világháborút követően Berettyóújfalu lesz Csonka-Bihar vármegye székhelye. Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja, Nadányi Zoltán költő nevezi. „Ez a falu várost evett”: új megyeháza, polgári iskola, kórház, leventeház, tisztviselőtelep épül az 1920-as években. A település 1920–1940 és 1945–1950 között Bihar vármegye székhelye volt, mivel a trianoni békeszerződés alapján Nagyvárad Romániához került. A városi rangját 1978-ben kapta ismét vissza. Vonzáskörzete ma is nagy, fontos gazdasági és kulturális centrum. Öt középiskolája miatt igazi diákváros, területi kórháza pedig jelentős egészségügyi központ. Féltett műemléke a herpályi Csonkatorony, a kuriózum, az 1817-ben újjáépített református templom orgonája, amelyen egykor Liszt Ferenc is játszott.

Az 1950-es megyerendezés során Bihar megye beolvadt az ekkor létrehozott Hajdú-Bihar megyébe, ezzel Berettyóújfalu megyeszékhely szerepe is megszűnt.

1970-ben hozzácsatolták a Berettyó másik oldalán lévő Berettyószentmártont, és 1978-ban városi rangot kapott.[3]

Népcsoportok - Felekezetek

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4] Történelmileg református többségű település 10 -10% körüli katolikus és zsidó kisebbséggel [1]

Nevezetességei

"Csonka torony"

Tejipara országos jelentőségű. Itt található a Gyermekváros, amely az Alföld egyik legnagyobb árvaháza volt.

A két Olimpiai emléktölgy, dr. Barcsay László kertje, a Korhány-ér és a herpályi templom környéke védett természeti értéket képeznek.

Híres szülöttei

Neves személyei

Testvérvárosai

Intézményei, szervezetei

Jegyzetek

  1. ↑ Berettyóújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Berettyóújfalu története a KSH helységnévtárában
  4. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források

További információk

Sablon:Hajdú-Bihar megye városai

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Berettyóújfalu&oldid=11317974”