„Abod” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
| járás = Edelényi |
| járás = Edelényi |
||
| rang = [[község]] |
| rang = [[község]] |
||
| polgármester = Restyánszki Gábor<ref name=”10önkvál”></ref> |
|||
| ⚫ | |||
| irányítószám = 3753 |
| irányítószám = 3753 |
||
| körzethívószám = 48 |
| körzethívószám = 48 |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
Meg kell említeni a község volt szénbányáját, a Czekeházy-kastélyt és majort (melyek ma már nem állnak), a Királykúti gazdaságot, illetve a falu pincesorát.<br>Az idősebbek beszélik a faluban, hogy a [[19. század]] végén még járható volt az az alagútrendszer, amely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral. |
Meg kell említeni a község volt szénbányáját, a Czekeházy-kastélyt és majort (melyek ma már nem állnak), a Királykúti gazdaságot, illetve a falu pincesorát.<br>Az idősebbek beszélik a faluban, hogy a [[19. század]] végén még járható volt az az alagútrendszer, amely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral. |
||
==Közélete== |
|||
===Polgármesterei=== |
|||
* 1990-1994: |
|||
* 1994-1998: Abodi János (független)<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=05&TAZ=007&W=4 |title=Abod települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-11-28 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref> |
|||
* 1998-2002: |
|||
* 2002-2006: |
|||
* 2006-2010: |
|||
| ⚫ | |||
* 2014-2019: |
|||
* 2019-től: |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
== Népesség == |
== Népesség == |
||
A lap 2019. november 28., 14:53-kori változata
| Abod | |||
 | |||
| Abod, görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Restyánszki Gábor[1] | ||
| Irányítószám | 3753 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 147 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 6,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 24′, k. h. 20° 48′48.400000°N 20.800000°EKoordináták: é. sz. 48° 24′, k. h. 20° 48′48.400000°N 20.800000°E | |||
 Abod
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Abod weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Abod témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Abod aprófalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, Edelénytől 14 km-re, Miskolctól 35 km-re északra.
Története
Abod minden bizonnyal a 13. században már létező település. Egy 1300-ban keletkezett oklevél említi először, Vyobud (Újabod) néven. A nevezett birtok Torna vármegye ispánjának fia, Dénes adja el az Apc (Opuz) nembéli Dethmar fia Domokosnak. Abod nevét sokan a török eredetű apa jelentésű apa, aba főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más mint az Aba, Ab személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka. Az Aba név egyébként ősi magyar nemzetséget takar. Az Aba nemzetség Szent István korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt Abaúj, Sáros, Borsod, Heves vármegyében.
A 16. század közepén már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja Szendrő illetve a szendrői vár. Miután 1566-ban Bebek Györgytől -a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt -annak sorsában osztozott.
Abodot a török 1576-ban kirabolta és elpusztította. Ám ez nem jelent teljes pusztulást, mivel az 1577-es adójegyzéken már a török adófizetők sorában találjuk (Turcis subjecti).
1690-ben kerül először a gróf Csáky család tulajdonába a község. Az ő tulajdonukba marad a falu a 19. század közepéig. Az 1690-es évek végi betelepülés során szláv (ruszin) közösség települt meg a faluban. Ez a tény nem zárta ki egy második, sőt harmadik betelepülési hullámot.
Podharszky Lajos abodi körjegyző 1864. május 5-én ezt írja: „ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”. A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma 1730 körül érte el a megyét. A második betelepülési hullám a 18. század közepéig elhúzódott. A Rákóczi-szabadságharc, és a megyén végigsöpört pestisjárvány is nagy károkat okozott.
A nagy pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula, a szendrőládi református lelkész, így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: „ …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő üszkös faággal felírta az árván maradt templom falára: 'A familiák mind elhagytak. Abod helység pusztán marad az Úrnak 1710. esztendejében. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztán bement a házba, vállára vetette a tarisznyát, füttyentett a fehér szőrű kutyának, s lehajtott fejjel elindult az Imolyás felé. … Az Imolyás tisztásán megállott. Ott terült el alatta a kihalt falu.”
A falu kivette részét a világháborúkból, az iparosodásból. A faluközösséget azonban semmivel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. A 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak a lakosok.
Meg kell említeni a község volt szénbányáját, a Czekeházy-kastélyt és majort (melyek ma már nem állnak), a Királykúti gazdaságot, illetve a falu pincesorát.
Az idősebbek beszélik a faluban, hogy a 19. század végén még járható volt az az alagútrendszer, amely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral.
Közélete
Polgármesterei
- 1990-1994:
- 1994-1998: Abodi János (független)[3]
- 1998-2002:
- 2002-2006:
- 2006-2010:
- 2010-2014: Restyánszki Gábor[1]
- 2014-2019:
- 2019-től:
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 218 | 219 | 231 | 156 | 131 | 145 | 147 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a településen a lakosság 90%-át magyar, a 10%-át cigány származású[4] emberek alkották.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 12,9% cigánynak, 1,4% németnek, 15,7% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21%, református 11%, görögkatolikus 47,1%, felekezet nélküli 5,7%, (3,3% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei
- Református templom. A 13. század második felében épült, román stílusban. Később a reformátusoké lett, 1929-ben átalakították. Egyszerű templomocska, félköríves záródású ablakokkal, oromzatán fa huszártoronnyal
- Görögkatolikus templom. 1775-ben épült, barokk stílusban. Copf stílusú ikonosztáza képeit Dobrovolszky Lajos festette, 1844-ben.
Környező települések
Ládbesenyő 8 km-re, Galvács 6 km-re, Szakácsi 6 km-re. A legközelebbi városok: Szendrő 11 km-re és Edelény 14 km-re.
Jegyzetek
- ↑ a b Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Abod Helységnévtár
Galéria
-
Görögkatolikus templom -
Emlékmű a Kossuth Lajos úton -
Játszótér a Magyar úton
