„Abod” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Terület és népsűrűség adatok frissítése 2016-os adatokkal AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
Abod nevét sokan a török eredetű '''apa''' jelentésű ''apa, aba'' főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más mint az Aba, Ab személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka. Az Aba név egyébként ősi magyar nemzetséget takar. Az [[Aba nemzetség]] [[I. István magyar király|Szent István]] korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt [[Abaúj vármegye|Abaúj]], [[Sáros vármegye|Sáros]], [[Borsod vármegye|Borsod]], [[Heves vármegye|Heves vármegyében]]. |
Abod nevét sokan a török eredetű '''apa''' jelentésű ''apa, aba'' főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más mint az Aba, Ab személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka. Az Aba név egyébként ősi magyar nemzetséget takar. Az [[Aba nemzetség]] [[I. István magyar király|Szent István]] korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt [[Abaúj vármegye|Abaúj]], [[Sáros vármegye|Sáros]], [[Borsod vármegye|Borsod]], [[Heves vármegye|Heves vármegyében]]. |
||
A [[16. század]] közepén már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja [[Szendrő (Magyarország)|Szendrő]] illetve a szendrői vár. Miután [[1566]]-ban Bebek Györgytől -a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt -annak sorsában osztozott.<br>Abodot a török [[1576]]-ban kirabolta és elpusztította. Ám ez nem jelent teljes pusztulást, mivel az [[1577]]-es adójegyzéken már a török adófizetők sorában találjuk (Turcis subjecti).<br>[[1690]]-ben kerül először a gróf Csáky család tulajdonába a község. Az ő tulajdonukba marad a falu a [[19. század]] közepéig. |
A [[16. század]] közepén már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja [[Szendrő (Magyarország)|Szendrő]] illetve a szendrői vár. Miután [[1566]]-ban Bebek Györgytől -a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt -annak sorsában osztozott.<br>Abodot a török [[1576]]-ban kirabolta és elpusztította. Ám ez nem jelent teljes pusztulást, mivel az [[1577]]-es adójegyzéken már a török adófizetők sorában találjuk (Turcis subjecti).<br>[[1690]]-ben kerül először a gróf Csáky család tulajdonába a község. Az ő tulajdonukba marad a falu a [[19. század]] közepéig. Az [[1690-es évek]] végi betelepülés során [[szláv népek|szláv]] (ruszin) közösség települt meg a faluban. Ez a tény nem zárta ki egy második, sőt harmadik betelepülési hullámot. |
||
Podharszky Lajos abodi körjegyző [[1864]]. [[május 5.|május 5-én]] ezt írja: ''„ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”''. A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma [[1730]] körül érte el a megyét. A második betelepülési hullám a [[18. század]] közepéig elhúzódott. A [[Rákóczi-szabadságharc]], és a megyén végigsöpört [[pestis]]járvány is nagy károkat okozott. |
Podharszky Lajos abodi körjegyző [[1864]]. [[május 5.|május 5-én]] ezt írja: ''„ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”''. A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma [[1730]] körül érte el a megyét. A második betelepülési hullám a [[18. század]] közepéig elhúzódott. A [[Rákóczi-szabadságharc]], és a megyén végigsöpört [[pestis]]járvány is nagy károkat okozott. |
||
A nagy pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula, a szendrőládi református lelkész, így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: ''„ …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő |
A nagy pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula, a szendrőládi református lelkész, így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: ''„ …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő üszkös faággal felírta az árván maradt templom falára: 'A familiák mind elhagytak. Abod helység pusztán marad az Úrnak 1710. esztendejében. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztán bement a házba, vállára vetette a tarisznyát, füttyentett a fehér szőrű kutyának, s lehajtott fejjel elindult az Imolyás felé. … Az Imolyás tisztásán megállott. Ott terült el alatta a kihalt falu.”'' |
||
A falu kivette részét a világháborúkból, az iparosodásból. A faluközösséget azonban semmivel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. A 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak a lakosok. |
A falu kivette részét a világháborúkból, az iparosodásból. A faluközösséget azonban semmivel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. A 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak a lakosok. |
||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
* [[Reformáció|Református]] [[templom]]. A [[13. század]] második felében épült, [[romanika|román stílus]]ban. Később a reformátusoké lett, 1929 |
* [[Reformáció|Református]] [[templom]]. A [[13. század]] második felében épült, [[romanika|román stílus]]ban. Később a reformátusoké lett, 1929-ben átalakították. Egyszerű templomocska, félköríves záródású ablakokkal, oromzatán fa huszártoronnyal |
||
* [[Görög katolikus]] templom. [[1775]]-ben épült, [[barokk]] stílusban. Copf |
* [[Görög katolikus]] templom. [[1775]]-ben épült, [[barokk]] stílusban. Copf stílusú [[ikonosztáz]]a képeit Dobrovolszky Lajos festette, 1844-ben. |
||
== Környező települések == |
== Környező települések == |
||
| 57. sor: | 57. sor: | ||
<gallery widths="200px" mode="packed"> |
<gallery widths="200px" mode="packed"> |
||
Kép:Abod, Greek Catholic Church-2016-02.jpg |Görög katolikus templom |
Kép:Abod, Greek Catholic Church-2016-02.jpg |Görög katolikus templom |
||
Kép:Abod, Kossuth Lajos ut-2016.jpg| |
Kép:Abod, Kossuth Lajos ut-2016.jpg|Emlékmű a Kossuth Lajos úton |
||
Kép:Abod, Magyar ut-2016.jpg|Játszótér a Magyar úton |
Kép:Abod, Magyar ut-2016.jpg|Játszótér a Magyar úton |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
A lap 2017. január 20., 00:59-kori változata
| Abod | |||
 | |||
| Abod, görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Restyánszki Gábor[1] | ||
| Irányítószám | 3753 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 147 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 6,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 31,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 24′, k. h. 20° 48′48.400000°N 20.800000°EKoordináták: é. sz. 48° 24′, k. h. 20° 48′48.400000°N 20.800000°E | |||
 Abod
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Abod weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Abod témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Abod aprófalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, Edelénytől 14 km-re, Miskolctól 35 km-re északra.
Története
Abod minden bizonnyal a 13. században már létező település. Egy 1300-ban keletkezett oklevél említi először, Vyobud (Újabod) néven. A nevezett birtok Torna vármegye ispánjának fia, Dénes adja el az Apc (Opuz) nembéli Dethmar fia Domokosnak. Abod nevét sokan a török eredetű apa jelentésű apa, aba főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más mint az Aba, Ab személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka. Az Aba név egyébként ősi magyar nemzetséget takar. Az Aba nemzetség Szent István korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt Abaúj, Sáros, Borsod, Heves vármegyében.
A 16. század közepén már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja Szendrő illetve a szendrői vár. Miután 1566-ban Bebek Györgytől -a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt -annak sorsában osztozott.
Abodot a török 1576-ban kirabolta és elpusztította. Ám ez nem jelent teljes pusztulást, mivel az 1577-es adójegyzéken már a török adófizetők sorában találjuk (Turcis subjecti).
1690-ben kerül először a gróf Csáky család tulajdonába a község. Az ő tulajdonukba marad a falu a 19. század közepéig. Az 1690-es évek végi betelepülés során szláv (ruszin) közösség települt meg a faluban. Ez a tény nem zárta ki egy második, sőt harmadik betelepülési hullámot.
Podharszky Lajos abodi körjegyző 1864. május 5-én ezt írja: „ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”. A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma 1730 körül érte el a megyét. A második betelepülési hullám a 18. század közepéig elhúzódott. A Rákóczi-szabadságharc, és a megyén végigsöpört pestisjárvány is nagy károkat okozott.
A nagy pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula, a szendrőládi református lelkész, így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: „ …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő üszkös faággal felírta az árván maradt templom falára: 'A familiák mind elhagytak. Abod helység pusztán marad az Úrnak 1710. esztendejében. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztán bement a házba, vállára vetette a tarisznyát, füttyentett a fehér szőrű kutyának, s lehajtott fejjel elindult az Imolyás felé. … Az Imolyás tisztásán megállott. Ott terült el alatta a kihalt falu.”
A falu kivette részét a világháborúkból, az iparosodásból. A faluközösséget azonban semmivel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. A 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak a lakosok.
Meg kell említeni a község volt szénbányáját, a Czekeházy-kastélyt és majort (melyek ma már nem állnak), a Királykúti gazdaságot, illetve a falu pincesorát.
Az idősebbek beszélik a faluban, hogy a 19. század végén még járható volt az az alagútrendszer, amely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral.
Népcsoportok
A településen a lakosságának 90%-át magyar, a 10%-át cigány származású[3] emberek alkotják.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 218 | 219 | 231 | 156 | 131 | 145 | 147 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Nevezetességei
- Református templom. A 13. század második felében épült, román stílusban. Később a reformátusoké lett, 1929-ben átalakították. Egyszerű templomocska, félköríves záródású ablakokkal, oromzatán fa huszártoronnyal
- Görög katolikus templom. 1775-ben épült, barokk stílusban. Copf stílusú ikonosztáza képeit Dobrovolszky Lajos festette, 1844-ben.
Környező települések
Ládbesenyő 8 km-re, Galvács 6 km-re, Szakácsi 6 km-re. A legközelebbi városok: Szendrő 11 km-re és Edelény 14 km-re.
Jegyzetek
- ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
Galéria
-
Görög katolikus templom -
Emlékmű a Kossuth Lajos úton -
Játszótér a Magyar úton
