Ugrás a tartalomhoz

„Abod” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
2024
 
(15 közbenső módosítás, amit 9 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
7. sor: 7. sor:
| járás = Edelényi
| járás = Edelényi
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| polgármester = Rescsánszki Bertalanné (független)<ref name=”19önkvál”></ref>
| polgármester = Rescsánszki Bertalanné (független)<ref name=”24önkvál”></ref>
| irányítószám = 3753
| irányítószám = 3753
| körzethívószám = 48
| körzethívószám = 48
18. sor: 18. sor:
| hosszúsági ívperc = 47
| hosszúsági ívperc = 47
| hosszúsági ívmásodperc = 28.25
| hosszúsági ívmásodperc = 28.25
| weboldal = www.abod.fw.hu
| weboldal = abod.hu
| KSH kód = 10357
| KSH kód = 10357
}}
}}
'''Abod''' [[aprófalu]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyé]]ben, az [[Edelényi járás]]ban, [[Edelény]]től 14&nbsp;km-re, [[Miskolc]]tól 35&nbsp;km-re északra.
'''Abod''' [[aprófalu]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye|Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében]], az [[Edelényi járás]]ban.

== Fekvése ==
[[Edelény]]től 14 kilométerre északkeletre helyezkedik el, a megyesszékhely [[Miskolc]]tól mintegy 35 kilométerre északra.

A közvetlenül határos települések: észak felől [[Galvács]] (6&nbsp;km), kelet felől [[Irota]] és [[Szakácsi]] (6&nbsp;km), délkelet felől [[Lak (település)|Lak]], dél felől [[Ládbesenyő]] (8&nbsp;km), délnyugat felől [[Szendrőlád]], nyugat felől pedig [[Szendrő (Magyarország)|Szendrő]] (11&nbsp;km). A legközelebbi városok Szendrő és Edelény.

=== Megközelítése ===
Csak közúton érhető el, Ládbesenyő vagy Galvács érintésével, a [[2615-ös mellékút (Magyarország)|2615-ös út]]on, Szakácsi felől pedig egy szilárd burkolatú, de számozatlan önkormányzati úton.


== Története ==
== Története ==
Abod minden bizonnyal a [[13. század]]ban már létező település. Egy [[1300]]-ban keletkezett oklevél említi először, ''Vyobud'' (Újabod) néven. A nevezett birtok Torna vármegye ispánjának fia, Dénes adja el az ''Apc'' (Opuz) nembéli Dethmar fia Domokosnak.
Abod minden bizonnyal létező település volt már a [[13. század]]ban is. Egy [[1300]]-ban kelt oklevél említi először, ''Vyobud'' (Újabod) néven. A nevezett birtokot Torna vármegye ispánjának fia, Dénes adja el az ''Apc'' (Opuz) nembéli Dethmar fia Domokosnak.
Abod nevét sokan a török eredetű '''apa''' jelentésű ''apa, aba'' főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más mint az Aba, Ab személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka. Az Aba név egyébként ősi magyar nemzetséget takar. Az [[Aba nemzetség]] [[I. István magyar király|Szent István]] korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt [[Abaúj vármegye|Abaúj]], [[Sáros vármegye|Sáros]], [[Borsod vármegye|Borsod]], [[Heves vármegye|Heves vármegyében]].
Abod nevét sokan a török eredetű, 'apa' jelentésű ''apa, aba'' főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más, mint az Aba, Ab személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka. Az Aba név ősi magyar nemzetséget takar: az [[Aba nemzetség]] [[I. István magyar király|Szent István]] korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt [[Abaúj vármegye|Abaúj]], [[Sáros vármegye|Sáros]], [[Borsod vármegye|Borsod]] és [[Heves vármegye|Heves vármegyében]].


A [[16. század]] közepén már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja [[Szendrő (Magyarország)|Szendrő]] illetve a szendrői vár. Miután [[1566]]-ban Bebek Györgytől -a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt -annak sorsában osztozott.<br>Abodot a török [[1576]]-ban kirabolta és elpusztította. Ám ez nem jelent teljes pusztulást, mivel az [[1577]]-es adójegyzéken már a török adófizetők sorában találjuk (Turcis subjecti).<br>[[1690]]-ben kerül először a gróf Csáky család tulajdonába a község. Az ő tulajdonukba marad a falu a [[19. század]] közepéig. Az [[1690-es évek]] végi betelepülés során [[szláv népek|szláv]] (ruszin) közösség települt meg a faluban. Ez a tény nem zárta ki egy második, sőt harmadik betelepülési hullámot.
A [[16. század]] közepén a települést már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja [[Szendrő (Magyarország)|Szendrő]], illetve a szendrői vár. Miután [[1566]]-ban Bebek Györgytől - a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt - annak sorsában osztozott.


[[1576]]-ban a török kirabolta és felégette a falut, de ez nem jelentette Abod teljes elpusztulását; az [[1577]]-es adójegyzéken ott szerepel a török adófizetők sorában (Turcis subjecti).
⚫
Podharszky Lajos abodi körjegyző [[1864]]. [[május 5.|május 5-én]] ezt írja: ''„ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”''. A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma [[1730]] körül érte el a megyét. A második betelepülési hullám a [[18. század]] közepéig elhúzódott. A [[Rákóczi-szabadságharc]], és a megyén végigsöpört [[pestis]]járvány is nagy károkat okozott.


[[1690]]-ben a gróf Csáky család tulajdonába kerül, és az ő tulajdonukban marad egészen a [[19. század]] közepéig.
⚫
A nagy pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula, a szendrőládi református lelkész, így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: ''„ …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő üszkös faággal felírta az árván maradt templom falára: 'A familiák mind elhagytak. Abod helység pusztán marad az Úrnak 1710. esztendejében. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztán bement a házba, vállára vetette a tarisznyát, füttyentett a fehér szőrű kutyának, s lehajtott fejjel elindult az Imolyás felé. … Az Imolyás tisztásán megállott. Ott terült el alatta a kihalt falu.”''


Az [[1690-es évek]] végén [[szláv népek|szláv]] (ruszin) közösség telepedett le a faluban, s később sor került egy második és egy harmadik betelepülési hullámra is.
⚫
A falu kivette részét a világháborúkból, az iparosodásból. A faluközösséget azonban semmivel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. A 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak a lakosok.


⚫
Podharszky Lajos abodi körjegyző [[1864]]. [[május 5.|május 5-én]] ezt írja: ''„ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”''.
⚫
Meg kell említeni a község volt szénbányáját, a Czekeházy-kastélyt és majort (melyek ma már nem állnak), a Királykúti gazdaságot, illetve a falu pincesorát.<br>Az idősebbek beszélik a faluban, hogy a [[19. század]] végén még járható volt az az alagútrendszer, amely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral.


⚫
A [[Rákóczi-szabadságharc]], és a megyén végigsöpört [[pestis]]járvány nagy károkat okozott. A pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula szendrőládi református lelkész így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: ''„ …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő üszkös faággal felírta az árván maradt templom falára: 'A familiák mind elhagytak. Abod helység pusztán marad az Úrnak 1710. esztendejében. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztán bement a házba, vállára vetette a tarisznyát, füttyentett a fehér szőrű kutyának, s lehajtott fejjel elindult az Imolyás felé. … Az Imolyás tisztásán megállott. Ott terült el alatta a kihalt falu.”''
⚫
A rendszerváltás előtti időszakban a település közigazgatási szempontból [[Edelény]]hez tartozott, [[1992]]-ben sikerült önállóvá válnia.<ref name=”Abodkönyv”>{{Cite web |url=http://mek.niif.hu/06400/06418/pdf/abod1.pdf |title=Abod, ahol a királynak kútja van |author=Hornyák Gyula |publisher=MEK |date= |accessdate=2020-02-23 }}</ref>

A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma [[1730]] körül érte el a megyét és a [[18. század]] közepéig tartott.

⚫
A falu kivette részét a világháborúkból és az iparosításból is. Arra azonban semmilyen eszközzel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. Az abodiak a 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak.

A községnek valaha szénbányája is volt, kastélya is, a Czekeházy-kastély és major (ma már nem állnak). Említést érdemel még a Királykúti gazdaság és a falu pincesora.

⚫
A falu idősebb lakói szerint a [[19. század]] végén még járható volt az az alagútrendszer, amely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral.

⚫
A rendszerváltás előtti időszakban a település közigazgatási szempontból [[Edelény]]hez tartozott, de [[1992]]-ben önállósodott.<ref name="”Abodkönyv”">{{Cite web |url=http://mek.niif.hu/06400/06418/pdf/abod1.pdf |title=Abod, ahol a királynak kútja van |author=Hornyák Gyula |publisher=MEK |date= |accessdate=2020-02-23 }}</ref>


==Közélete==
==Közélete==
===Polgármesterei===
===Polgármesterei===
* 1992-1994: Abodi János (független)<ref name=”Abodkönyv”></ref>
* 1992–1994: Abodi János (független)<ref name=”Abodkönyv”></ref>
* 1994-1998: Abodi János (független)<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=05&TAZ=007&W=4 |title=Abod települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-11-28 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Abodi János (független)<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=05&TAZ=007&W=4 |title=Abod települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-11-28 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998-2000: Abodi János (független)<ref name=”98önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=05&TAZ=007&W=4 |title=Abod települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-02-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2000: Abodi János (független)<ref name=”98önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=05&TAZ=007&W=4 |title=Abod települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-02-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2000–2002: Restyánszki Gábor ([[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]])<ref name=”000409idők”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/i0417.htm |title=A 2000. április 9-én tartott időközi választások eredményei |date=2000-04-09 |accessdate=2020-05-24 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref><ref>A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.</ref>
* 2000-2002:
* 2002-2006: Zsemkó József (független)<ref name=”02önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=05&TAZ=007&W=4 |title=Abod települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-02-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2006: Zsemkó József (független)<ref name=”02önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=05&TAZ=007&W=4 |title=Abod települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-02-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006-2010: Restyánszki Gábor (független)<ref name=”06önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=05&TAZ=007&W=4 |title=Abod települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-02-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: Restyánszki Gábor (független)<ref name=”06önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=05&TAZ=007&W=4 |title=Abod települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-02-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2010-2014: Restyánszki Gábor (független)<ref name=”10önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk2/05/tjk05007.htm |title=Abod települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-06-18 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2010–2014: Restyánszki Gábor (független)<ref name=”10önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk2/05/tjk05007.htm |title=Abod települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-06-18 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2014-2019: Rescsánszki Bertalanné (független)<ref name=”14önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M05/T007/tjk.html |title=Abod települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-02-23 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2014–2019: Rescsánszki Bertalanné (független)<ref name=”14önkvál”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M05/T007/tjk.html |title=Abod települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-02-23 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2019-től: Rescsánszki Bertalanné (független)<ref name=”19önkvál”>{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=05&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=007&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=abod |title=Abod települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2020-02-23 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2019–2024: Rescsánszki Bertalanné (független)<ref name=”19önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=05&TAZ=007&W=4 |title=Abod települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2024-07-23 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2024– : Rescsánszki Bertalanné (független)<ref name=”24önkvál”>{{cite web |url=https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/007?tab=results&filter=representative |title=Abod települési választás eredményei |date=2024-06-09 |accessdate=2024-08-13 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>


A településen 2000-ben azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az addigi polgármester, Abodi János 2000. január 21-én elhunyt.<ref name=”Abodkönyv”></ref>
A településen 2000. április 9-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az addigi polgármester, Abodi János 2000. január 21-én elhunyt.<ref name=”Abodkönyv”></ref><ref name=”000409idők” /><ref name=”2000idők”>{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/valido2.htm |title=Időközi választások 2000-ben |date=2000 |accessdate=2020-05-24 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>


== Népesség ==
== Népesség ==
A település népességének változása:
A település népességének alakulása:
{{népességdiagram}}
{{népességdiagram}}


2001-ben a településen a lakosság 90%-át [[Magyarok|magyar]], a 10%-át [[cigányok|cigány]] származású<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal<!-- Robot generálta cím -->]{{Halott link|url=http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html |date=2020-02 }}</ref> emberek alkották.
2001-ben a településen a lakosság 90%-át [[Magyarok|magyar]], a 10%-át [[cigányok|cigány]] származású<ref>[http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal<!-- Robot generálta cím -->]</ref> emberek alkották.


A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 12,9% cigánynak, 1,4% németnek, 15,7% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21%, református 11%, görögkatolikus 47,1%, felekezet nélküli 5,7%, (3,3% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=10357 Abod] ''Helységnévtár''</ref>
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 12,9% cigánynak, 1,4% németnek, 15,7% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21%, református 11%, görögkatolikus 47,1%, felekezet nélküli 5,7%, (3,3% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=10357 Abod] ''Helységnévtár''</ref>

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 24,4% ruszinnak, 8,4% cigánynak, 3,8% ukránnak, 1,5% németnek, 0,8% szlováknak, 0,8% lengyelnek, 6,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,5% volt római katolikus, 8,4% református, 37,4% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 10,7% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).<ref>[https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=10357 Abod] ''Helységnévtár''</ref>


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
* [[Reformáció|Református]] [[templom]]. A [[13. század]] második felében épült, [[romanika|román stílus]]ban. Később a reformátusoké lett, 1929-ben átalakították. Egyszerű templomocska, félköríves záródású ablakokkal, oromzatán fa huszártoronnyal
* [[Reformáció|Református]] [[templom]]. A [[13. század]] második felében katolikus templomnak épült [[romanika|román stílus]]ban, de később a reformátusoké lett. 1929-ben átalakították. Egyszerű kis templom félköríves záródású ablakokkal, oromzatán fa huszártoronnyal.
* [[Görögkatolikus]] templom. [[1775]]-ben épült, [[barokk]] stílusban. Copf stílusú [[ikonosztáz]]a képeit Dobrovolszky Lajos festette, 1844-ben.
* [[Görögkatolikus]] templom. [[1775]]-ben épült [[barokk]] stílusban. Copf stílusú [[ikonosztáz]]a képeit Dobrovolszky Lajos festette 1844-ben.


*Abodi-tó
== Környező települések ==
*Abodi kilátó
[[Ládbesenyő]] 8&nbsp;km-re, [[Galvács]] 6&nbsp;km-re, [[Szakácsi]] 6&nbsp;km-re. A legközelebbi városok: [[Szendrő (Magyarország)|Szendrő]] 11&nbsp;km-re és [[Edelény]] 14&nbsp;km-re.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
72. sor: 93. sor:


== Galéria ==
== Galéria ==
<gallery widths="200px" mode="packed">
<gallery widths="200" mode="packed">
Kép:Abod, Greek Catholic Church-2016-02.jpg |Görögkatolikus templom
Fájl:Abod, Greek Catholic Church-2016-02.jpg|Görögkatoli-kus templom
Kép:Abod, Kossuth Lajos ut-2016.jpg|Emlékmű a Kossuth Lajos úton
Fájl:Abod, Kossuth Lajos ut-2016.jpg|Emlékmű a Kossuth Lajos úton
Kép:Abod, Magyar ut-2016.jpg|Játszótér a Magyar úton
Fájl:Abod, Magyar ut-2016.jpg|Játszótér a Magyar úton
</gallery>
</gallery>


A lap jelenlegi, 2024. augusztus 13., 20:42-kori változata

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Abod (egyértelműsítő lap).
Abod
Abod, görögkatolikus templom
Abod, görögkatolikus templom
Abod címere
Abod címere		 Abod zászlaja
Abod zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterRescsánszki Bertalanné (független)[1]
Irányítószám3753
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség147 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség6,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 24′, k. h. 20° 48′48.400000°N 20.800000°EKoordináták: é. sz. 48° 24′, k. h. 20° 48′48.400000°N 20.800000°E
Abod (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Abod
Abod
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Abod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Abod aprófalu Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Edelénytől 14 kilométerre északkeletre helyezkedik el, a megyesszékhely Miskolctól mintegy 35 kilométerre északra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Galvács (6 km), kelet felől Irota és Szakácsi (6 km), délkelet felől Lak, dél felől Ládbesenyő (8 km), délnyugat felől Szendrőlád, nyugat felől pedig Szendrő (11 km). A legközelebbi városok Szendrő és Edelény.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Ládbesenyő vagy Galvács érintésével, a 2615-ös úton, Szakácsi felől pedig egy szilárd burkolatú, de számozatlan önkormányzati úton.

Története

[szerkesztés]

Abod minden bizonnyal létező település volt már a 13. században is. Egy 1300-ban kelt oklevél említi először, Vyobud (Újabod) néven. A nevezett birtokot Torna vármegye ispánjának fia, Dénes adja el az Apc (Opuz) nembéli Dethmar fia Domokosnak. Abod nevét sokan a török eredetű, 'apa' jelentésű apa, aba főnévvel hozzák összefüggésbe. Szerintük az Abod név nem más, mint az Aba, Ab személynév kicsinyítő-becéző képzős származéka. Az Aba név ősi magyar nemzetséget takar: az Aba nemzetség Szent István korában a legtekintélyesebb és leggazdagabb család volt Abaúj, Sáros, Borsod és Heves vármegyében.

A 16. század közepén a települést már a Bebek család birtokában találjuk. A család birtokainak központja Szendrő, illetve a szendrői vár. Miután 1566-ban Bebek Györgytől - a vár megostromlásával - elvette jószágait a király, és Szendrő kincstári birtok lett, Abod a szendrői vár tartozékaként - a környező településekkel együtt - annak sorsában osztozott.

1576-ban a török kirabolta és felégette a falut, de ez nem jelentette Abod teljes elpusztulását; az 1577-es adójegyzéken ott szerepel a török adófizetők sorában (Turcis subjecti).

1690-ben a gróf Csáky család tulajdonába kerül, és az ő tulajdonukban marad egészen a 19. század közepéig.

Az 1690-es évek végén szláv (ruszin) közösség telepedett le a faluban, s később sor került egy második és egy harmadik betelepülési hullámra is.

Podharszky Lajos abodi körjegyző 1864. május 5-én ezt írja: „ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”.

A Rákóczi-szabadságharc, és a megyén végigsöpört pestisjárvány nagy károkat okozott. A pestisjárványról Borsovai Lengyel Gyula szendrőládi református lelkész így ír 'Az ember sohasem tudhatja' című novellájában: „ …Felvett egy ágat, és visszafordult a templom felé. Ott megtámaszkodott a falnál és a kezében lévő üszkös faággal felírta az árván maradt templom falára: 'A familiák mind elhagytak. Abod helység pusztán marad az Úrnak 1710. esztendejében. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztán bement a házba, vállára vetette a tarisznyát, füttyentett a fehér szőrű kutyának, s lehajtott fejjel elindult az Imolyás felé. … Az Imolyás tisztásán megállott. Ott terült el alatta a kihalt falu.”

A ruszinok igazán nagy betelepülési hulláma 1730 körül érte el a megyét és a 18. század közepéig tartott.

A falu kivette részét a világháborúkból és az iparosításból is. Arra azonban semmilyen eszközzel nem tudták rákényszeríteni, hogy termelőszövetkezetet alakítson. Az abodiak a 'legkeményebb' kommunizmus idején is egyéni gazdálkodást folytattak.

A községnek valaha szénbányája is volt, kastélya is, a Czekeházy-kastély és major (ma már nem állnak). Említést érdemel még a Királykúti gazdaság és a falu pincesora.

A falu idősebb lakói szerint a 19. század végén még járható volt az az alagútrendszer, amely összekötötte a települést a szendrői várral, illetve az edelényi földvárral.

A rendszerváltás előtti időszakban a település közigazgatási szempontból Edelényhez tartozott, de 1992-ben önállósodott.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1992–1994: Abodi János (független)[3]
  • 1994–1998: Abodi János (független)[4]
  • 1998–2000: Abodi János (független)[5]
  • 2000–2002: Restyánszki Gábor (FKgP)[6][7]
  • 2002–2006: Zsemkó József (független)[8]
  • 2006–2010: Restyánszki Gábor (független)[9]
  • 2010–2014: Restyánszki Gábor (független)[10]
  • 2014–2019: Rescsánszki Bertalanné (független)[11]
  • 2019–2024: Rescsánszki Bertalanné (független)[12]
  • 2024– : Rescsánszki Bertalanné (független)[1]

A településen 2000. április 9-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az addigi polgármester, Abodi János 2000. január 21-én elhunyt.[3][6][13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
218
219
231
156
131
145
147
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosság 90%-át magyar, a 10%-át cigány származású[14] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 12,9% cigánynak, 1,4% németnek, 15,7% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21%, református 11%, görögkatolikus 47,1%, felekezet nélküli 5,7%, (3,3% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 24,4% ruszinnak, 8,4% cigánynak, 3,8% ukránnak, 1,5% németnek, 0,8% szlováknak, 0,8% lengyelnek, 6,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,5% volt római katolikus, 8,4% református, 37,4% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 10,7% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Abodi-tó
  • Abodi kilátó

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Hornyák Gyula: Abod, ahol a királynak kútja van. MEK. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  4. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  6. ↑ a b A 2000. április 9-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. április 9. (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  9. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  11. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  12. ↑ Abod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  13. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  14. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  15. ↑ Abod Helységnévtár
  16. ↑ Abod Helységnévtár

Galéria

[szerkesztés]
  • Görögkatoli-kus templom
    Görögkatoli-kus templom
  • Emlékmű a Kossuth Lajos úton
    Emlékmű a Kossuth Lajos úton
  • Játszótér a Magyar úton
    Játszótér a Magyar úton

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Abod&oldid=27363984”