Zirzen Janka
Zirzen Janka (keresztelés: Jászberény, 1824. május 23. – Budapest, 1904. december 28.) magyar pedagógus, a magyar nőnevelés egyik kiemelkedő alakja. Az 1869-ben létrejött tanítónőképző iskola igazgatója.
| Zirzen Janka | |
 | |
| Zirzen Janka portréja (Radóné Hirsch Nelly műve, 1889) | |
| Született | 1824. május 23.[1] Jászberény |
| Elhunyt | 1904. december 28. (80 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (29/1-1-35) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zirzen Janka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésKorán árvaságra jutott, tizenöt éves korától egyedül tartotta fenn magát, mint nevelőnő. Tevékeny részt vett a főváros legkülönbözőbb társadalmi mozgalmaiban.
1869-ben az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde, majd 1875-től az Erzsébet Nőiskola igazgatója lett. Ekkor Zirzen Jankát új feladattal bízta meg Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter: tanulmányozza a hazai és külföldi ipariskolák működését, hogy ne csak képzett tanítónőket neveljen az iskola, hanem a hazának házias és munkás leányokat.
Zirzen Janka külföldi tanulmányútjain (Bécs, Párizs) nemcsak szakmai ismereteket szerzett, hanem az iparoktatáshoz gépeket és felszereléseket is vásárolt. A tanítóképzéssel párhuzamosan bevezette az iparoktatást is.
1877-ben maga Ferenc József császár is meglátogatta az intézetet, és a nőnevelés terén elért eredményeiért a Koronás Arany Érdemkereszttel (Goldene Verdienstkreuz mit der Krone) tüntette ki. Ez volt a legmagasabb elismerés, amit nő kaphatott.
1881-ben megszűnt az elemi iskolai tanítónőképzés. Addig már több mint 400-an végeztek. Helyette bevezették a háziipari munkamesternő képzést és a házi nevelőnőképzést.
1888-ban megnyitották a Felsőbb tanítóképzőt, ahol a felsőbb leányiskolák és tanítónő-képezdék számára képeztek tanárokat és igazgatókat. Többszöri átszervezés után később főiskolai rangra emelték. Zirzen Janka 1896-ban nyugalomba vonult.
1904-ben hunyt el, a Kerepesi temetőben temették el. Síremlékét 1909-ben Bory Jenő készítette el. Sírfelirata:
„A szeretet örök életet ád. — Szívének melegével, lelkének nagy erejével egész nemzedékeket nevelt a magyar hazának. Gazdag volt élete munkában és küzdelemben.”
Emlékezete
szerkesztés- Sírja a Kerepesi temetőben található; síremlékének másolata látható a székesfehérvári Bory-vár állandó kiállításán is.
- Jászberényben emléktábla jelöli szülőházát.
- Budapest XII. kerületében utcát neveztek el róla.
- Róla nevezték el a jászberényi tanítóképző főiskola kollégiumát.
- Budapest II. kerületében, a Csalogány utca 43. szám alatt (az egykori, lebontott tanítóképző épületén) 1971-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére.
Főbb művei
szerkesztés- A budapesti m. kir. áll. tanítónőképezde öt évi fennállásának története (Budapest, 1874)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17306.htm, Zirzen Janka, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Mikszáth Kálmán: Száz lány egy bokorban (látogatás Zirzen Jankánál)
Külső hivatkozások
szerkesztés
|
Ez a pedagógussal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |