Závodszky Péter

Závodszky Péter (Debrecen, 1939. március 18. –) Széchenyi-díjas magyar biofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a szerkezeti biokémia, az enzimológia és a molekuláris immunológia. Fontos szerkezeti modellek felállítója. 1990 és 1992 között a MOM Finommechanikai és Optikai Rt. igazgatótanácsának elnöke. 2007-től az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Enzimológiai Intézet igazgatója.

Závodszky Péter
Horváth László felvétele
Született	1939. március 18. (85 éves) Debrecen
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	fizikus, biofizikus, egyetemi tanár
Iskolái	Kossuth Lajos Tudományegyetem (–1962)
Kitüntetései	Gábor Dénes-díj (2003) Széchenyi-díj (2010)
MTMT MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Závodszky Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

1957-ben érettségizett, majd felvették a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Természettudományi Karára, ahol 1962-ben szerzett fizikus diplomát. Diplomájának megszerzése után az MTA Szegedi Biológiai Központ (MTA SZBK) Enzimológiai Intézeténél kapott állást munkatársi beosztásban, később főmunkatársként, majd tudományos tanácsadóként dolgozott. 1987-ben az intézetben kutatóprofesszori megbízást kapott. 2007-ben megbízták az MTA SZBK Enzimológiai Intézet igazgatói pozíciójának betöltésével.

Kutatóintézeti munkája mellett 1968-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán tanít biofizikát. Az oktatói beosztási létrát végigvárja 1989-ben vette át egyetemi tanári kinevezését a biológiai fizika tanszéken. 2009-ben professor emeritusi címet kapott. Emellett 1987 és 2004 között a Budapesti Műszaki Egyetemen is tanított a biológusmérnök-képzésen. 2002-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán kapott egyetemi tanári kinevezést. 2004-ben a Debreceni Egyetem Tudományos Tanácsának elnökévé választották. Számos külföldi intézmény vendégprofesszora volt: Oxfordi Egyetem (1977–1978), Kaliforniai Egyetem Los Angeles (UCLA, 1985–1986, valamint 1995-től), Regensburgi Egyetem (1988–1989), Tokiói Farmakológiai Intézet (1994).

Tevékenykedett az iparban is: 1964 és 1988 között a Magyar Optikai Művek tudományos tanácsadója. 1990 és 1992 között az átalakított MOM Finommechanikai és Optikai Rt. igazgatótanácsának elnöke, emellett 1993-ig a Tudományos Tanácsadó Testület elnöke volt. 1999-ben a Richter Gedeon Nyrt. tudományos kutatási tanácsának tagjává választották.

1972-ben védte meg a biológiai tudományok kandidátusi, 1987-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Biokémiai, illetve az MTA Biofizikai Bizottságának lett tagja. Előbbinek 1974 és 1986 között, utóbbinak 1994 és 1997 között titkára volt. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2007-ben rendes tagjává választották. 2008-ban a Biológiai Tudományok Osztálya elnökévé választották, ezzel az MTA elnökségének munkájában is részt vesz. 2000-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia vette fel tagjai sorába. 1999-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tagja lett, illetve 2001 és 2006 között a Magyar Akkreditációs Bizottság munkájában vett részt. 1991-ben a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, valamint 2000-ben a Miniszterelnöki Hivatal tudomány- és technológiapolitikai tanácsadója lett. Emellett a Magyar Biofizikai Társaság elnöke.

2005. április 18-án a Mindentudás Egyeteme előadója volt. Előadásának címe: Fehérjék – a szerkezettől a funkcióig, a fizikától a biológiáig.

Munkássága

Fő kutatási területei a szerkezeti biokémia, a molekuláris immunológia és az enzimológia egyes kérdései. Sikerült lokalizálnia és feltérképeznie a humán 1-es kromoszómával kapcsolatos C1q korai fehérjeenzim-kötőhelyet a nyúl ImmunoglobinG monomermolekulán. Emellett szerkezeti modellt dolgozott ki a C1 heteropentamer (azaz biológiailag nagyon aktív, kettő vagy több különböző, de hasonló monomermolekulából derivált) molekula működésének leírásához.

Munkatársaival több nemzetközileg is jelentős eredményt ért el: a komplement proteázok (fehérjebontást előidéző enzimek) kutatásának terén számos génsebészeti, funkcionális és szerkezeti vizsgálatokat végzett. Ezek jelentős mértékben járultak hozzá a szerinproteázok (a proteáz enzimtípus egyik alcsaládja, ahol az aktív centrumában a szerin nevű aminosav található) specifikusságáról, fejlődéséről és szabályozásáról kapcsolatos információk megszerzéséhez és felhasználási módjának további bővítéséhez. Számos eljárást dolgozott ki munkatársaival a komplex emberi fehérjék élő rovarokban történő bioszintetikus előállítására, ezzel kapcsolatban egy új, úgynevezett omega-interferon pszeudogént fedezett fel.

Kutatóintézeti vizsgálataik során számos új általános megoldást és szabályt ismertek fel a fehérjék hőmérsékleti adaptációjának térszerkezeti hátterével kapcsolatban. A számítógépes grafika és homológiai (egyértékűségi) modellezés, az enzimkinetika, a szerkezetvizsgáló módszerek, valamint a génsebészet kombinálásával, vegyítésével alapot teremtettek az úgynevezett hőstabilis fehérjék tervezésére.

Több mint százötven tudományos közlemény, egy könyv és három könyvrészlet szerzője vagy társszerzője.

A Thy Catafalque nevű avantgarde metálzenekar 2009-es, Róka hasa rádió című lemezének Molekuláris gépezetek című dalában dr. Závodszky Péter fentebb említett, 2005-ös előadásának három részlete is elhangzik.

Díjai, elismerései

• Szörényi-díj (1970)
• Wellcome Research Award (1977)
• Straub-plakett (1999)
• Palladin-érem (2000)
• Gábor Dénes-díj (2003)
• Széchenyi-díj (2010)
• A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2015)

Főbb publikációi

• Investigation of the Conformation of D-glyceraldehyde-3-phosphate Dehydrogenase (társszerző, 1967)
• Hydrogen-Exchange Study of the Conformational Stability of Human Carbonicanhydrate B and its Metallocomplexes (társszerző, 1975)
• Dynamic Aspects of Signal Transfer in Antibody Molecules (társszerző, 1983)
• Proteins Under Extreme Physical Conditions (társszerző, 1990)
• Adjustment of Conformational Flexibility is a Key Ecent in Thermal Adaptation of Proteins (társszerző, 1996)
• One Active C1r is Sufficient for the Activity of the Complement C1 Complex (társszerző, 1999)
• A statikus fehérjemodellektől a kvantumenzimológiáig (2001)

Források

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1420–1421. o.
• MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 1214–1215. old., ISSN 1787-288X
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán, publikációs listával
• Tudományos életrajz a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ITK honlapján
• Életrajz az MTA Szegedi Biológiai Központ honlapján (angolul)
• Önéletrajz a Mindentudás Egyeteme honlapján