Vaskő
Vaskő (1886-ig Moravica-Eisenstein, románul: Ocna de Fier, németül: Eisenstein) falu és egyben község Romániában, a Bánátban, Krassó-Szörény megyében.
Vaskő (Ocna de Fier) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Bánság | ||
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Krassó-Szörény | ||
Község | Vaskő | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 327290 | ||
SIRUTA-kód | 50996 | ||
Népesség | |||
Népesség | 569 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 4 (2011) | ||
Népsűrűség | 25,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 316 m | ||
Terület | 22,11 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 20′ 24″, k. h. 21° 46′ 30″45.340000°N 21.775000°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 24″, k. h. 21° 46′ 30″45.340000°N 21.775000°E | |||
Vaskő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaskő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Dognácskai-hegység középső részén elterülő völgyben, Resicabányától közúton 25 kilométerre, légvonalban csupán hét kilométerre északnyugatra fekszik. Határának 88%-a erdő.
Nevének eredete
szerkesztésEredetileg Eisensteinnek hívták, ebből tükörfordítással alkották meg új magyar nevét. Román nevének jelentése 'vasbánya'.
Története
szerkesztésKörnyékén az 1690-es években egy Moravitza nevű falu állt, amely azonban 1717-ben már nem szerepel. A 18. században valószínűleg ismét létezett, olténiai származású román lakossággal (az oltyánok, helyi nevükön bufánok a Hegyi-Bánságban tipikusan szénégetéssel foglalkoztak). Lakói 1803-ban települtek át Eisensteinbe, innen származik a kettős, Moravica-Eisenstein helységnév. Eisenstein 1722-ben, az akkoriban megnyitott vasbánya mellé beletepedő német bányászok kolóniájaként létesült. Vasérce főként magnetit formájában, szilikátokkal együtt található, és külön erénye, hogy szinte kénmentes. Dognácskához tartozó bányásztelep volt 1809-ig, amikor önállósult. Területe 1855-ben lett a StEG tulajdona. 1867-ben száznyolcvanan dolgoztak bányáiban.[1] 1873-ban megépült a Resica–Bogsán–Eisenstein iparvasút, amelynek jelentősége az volt, hogy az itt kitermelt vasércet Resicán és Bogsánban dolgozták fel. 1875-ben új, 2290 méteres altárnát nyitottak meg. 1880 körül évente harminc tonna vasércet hoztak a felszínre, a bánya sínpályája 566 méter hosszú volt. 1956-ban még önálló község, majd 1968-ban Boksánbányához csatolták, és 1990-ben alakult ismét községgé. A bányát az 1990-es években bezárták.
1910-ben 1332 lakosából 1174 volt román, 120 német és 33 magyar anyanyelvű; 1161 ortodox és 145 római katolikus vallású.
2002-ben 792 lakosából 769 volt román, 10 német, 5 magyar és 4 ukrán nemzetiségű; 650 ortodox, 110 pünkösdista és 25 római katolikus vallású.
Nevezetességek
szerkesztés- Szkarnos ásványtársulása, főként az andradit, a grosszulár és az almandin előfordulása miatt az ásványgyűjtők körében ma is kedvelt célpontok az egykori bányák meddőhányói. Típuslelőhelye a ludwigit és a veszelyit nevű ásványoknak.
- Constantin Gruescu ásványtani gyűjteménye a gyűjtő saját házában kialakított, 40 m²-es helyiségben tekinthető meg. A rangos múzeum főként a Hegyi-Bánát jellegzetes és ritka ásványait mutatja be.
- Ortodox temploma 1815–16-ban épült, 1888-ban újraépítették. Belső festése 1903-ban készült.
Gazdaság
szerkesztés- Faipar
- Gránit- és márványbánya
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1889-ben Ruszkiczay-Rüdiger Imre vezérezredes.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hunfalvy János szerk.: Magyarország bányászata a bányakapitányságok 1863–1867. évi jelentései alapján összehasonlitva. Pest, 1869, 128–29. o.
Források
szerkesztés- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 2. rész. Budapest: Athenaeum. 1883.
- Kövecses-Varga Lajos: A Bánság vidékének ásványai. XXII. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál
- A település blogja (románul)
- Az ásványtani múzeum adatlapja Archiválva 2010. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Makay Botond: Vaskői vasvirágok múzeuma. Nyugati Jelen 2003. augusztus 5.
- Dușan Baiski: De la Ocna de Fier la Ocna de Aur?
További információk
szerkesztésKépek
szerkesztés-
veszelyit