Vörös érdestinóru

	Vörös érdestinóru; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; ehető

Vörös érdestinóru
	Termő példány
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák (Fungi);
Törzs:	Bazídiumos gombák (Basidiomycota);
Osztály:	Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes);
Rend:	Tinórugomba-alkatúak (Boletales);
Család:	Tinórufélék (Boletaceae);
Nemzetség:	Leccinum;
Faj:	L. albostipitatum;
Tudományos név
	Leccinum albostipitatum; (Bull. ex St. Amans)
Szinonimák
	Boletus aurantiacus; Krombholzia aurantiaca; Leccinum aurantiacum;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vörös érdestinóru témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös érdestinóru témájú médiaállományokat és Vörös érdestinóru témájú kategóriát.

A vörös érdestinóru (Leccinum albostipitatum korábban Leccinum aurantiacum) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjébe, ezen belül a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A vörös érdestinórunak Európában, valamint Ázsiában és Észak-Amerikában található meg az előfordulási területe.

Megjelenése

A kalap 5-20, néha 25 centiméter átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd párnásan boltozatos, idős korban kiterül, felbőre kissé túlér a kalap peremén. Színe narancs-, barnás- vagy téglavörös, felülete nyirkos időben kissé tapadós, egyébként finoman molyhos szőrű és gyorsan száradó. A termőréteg csövei fehéresek, végül azonban szürke, piszkos olajszürke vagy sárgásszürke színűvé válnak, a tönk körül megrövidülve öblös bemélyedést alkotnak, idősebb korban kissé szivacsosak. A tönk 5-20 centiméter hosszú és 1-5 centiméter vastag, erőteljes, csúcsán elvékonyodik, alja felé gyakran vastagabb és görbült. Rajta fehér alapon érdes pikkelyek találhatók, amelyek sokszor hosszanti sorokba rendeződtek. E finom pikkelyek eleinte fehéresek, majd narancsvörösek, végül feketés-barnák. A tönk felülete nyomásra világos okkerszínűre, vöröses-szürkére vagy szürkéslilára változik. A kalap húsa feltűnően vastag, eleinte kemény, fehér, nyomás hatására sötétre színeződik, a tönkje kemény, rostos szövetű.

Életmódja

A vörös érdestinóru Európában mindenütt előfordul, főleg nyárfák alatt, de füves-mohás helyeken is megtelepedik. Júniustól októberig terem, nemegyszer 1-2 kilogrammos példányokban.

Felhasználhatósága

A vörös érdestinóru jó ízű és szagú, ehető gomba.

Források

Vörös érdestinóru a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapján
Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap