Vértesy Jenő

magyar könyvtáros
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 1.

Vértesy Jenő (Budapest, 1877. június 30.Újtátrafüred, 1916. június 16.) irodalomtörténész, műfordító. Vértesi Arnold író fia.

Vértesy Jenő
Született1877. június 30.[1]
Budapest
Elhunyt1916. június 16. (38 évesen)[1]
Újtátrafüred
Állampolgárságamagyar
SzüleiVértesi Arnold
Foglalkozása
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Vértesi Arnold író és Kuklay Anna fia. Iskoláit Debrecenben végezte a kegyesrendiek algimnáziumában és a református főgimnáziumban. 1895-ben beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészettudományi karára, ahol többször nyert pályadíjat és 1899-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1898-ban gyakornok lett a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtári osztályán, majd a katonai szolgálat után, 1901-től a múzeum tisztviselőjeként dolgozott. Többször tett tanulmányutat Olaszországban és Németországban. Neje, Balás Esztike elhunyt 35 éves korában, 1916. május 3-án délután 3 órakor, 12 évi házasság után. Felesége elvesztését Vértesy bő egy hónappal élt csak túl: 1916. június 16-án reggel Újtátrafüreden távozott az élők sorából. Örök nyugalomra helyezték 1916. június 23-án a Kerepesi úti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint.

Irodalomtörténészként főleg a 19. század első felének magyar irodalmával foglalkozott. Kölcsey Ferenc életrajza mellett megírta a magyar romantikus dráma történetét. Nemcsak irodalomtörténet-író volt, hanem költő és műfordító is. Homérosz két eposzát rímtelen tizenkettősökben fordította magyarra.

Versei és versfordításai többek között a Magyar Szalon (1896, 1898, 1901–1903), a Fővárosi Lapok (1897), a Budapesti Szemle (1898, 1910) és a Vasárnapi Ujság, (1900, 1902, 1905, 1907, 1909) című lapokban jelentek meg. Irodalomtörténeti és esztétikai dolgozatai egyebek mellett az alábbi folyóiratokban:

  • Irodalomtörténeti Közlemények (1902. Adatok Amade László életéhez, 1906. Kazinczy jelentősége, 1908. Írók levelei Prielle Korneliához),
  • Turul (1902., 1907.)
  • Magyar Könyvszemle (1903., 1904. Egressy Gábor iratai a M. N. Múzeumban, 1905., 1906. Kölcsey három felirata az ifjak ügyében, 1907. E. Kovács Gyula levelezése a M. N. Múzeum könyvtárában, 1908. A Fáncsy-féle színlapgyűjtemény a M. N. Múzeum könyvtárában, 1909. A M. N. Múzeum sugókönyvei, 1910. Hugo Károly iratai a M. N. Múzeum könyvtárában, 1911.)
  • Egyetemes Philologiai Közlöny (1904–1906., 1907. Szigligeti, Hugo Viktor két postumus költeménye: A sátán vége, Isten, 1908. A magyar líra a XIX. században, Kisfaludy Károly Irenéje modern földolgozásban, 1909. A Nemzeti Színház megnyitása előtt, Egy modern Herakles-drámáról, 1910. Donnay és Aristophanes, 1911.)
  • Erdélyi Múzeum (1907. Bartók Lajos történeti drámái, 1910. Régebbi Faust-fordítások)
  • Uránia (1908. Shakespeare egy kétes drámája, 1910. Egy modern arab drámáról: Chekri-Ganem «Antar»-ja, 1911.)
  • Magyar Shakespeare-Tár (1909., 1910)
  • Élet (1909. A történelmi dráma új ösvényén, 1910. Újabb Napoleon-drámák, Birnbaum és a modern szimbolizmus)
  1. a b BnF-források (francia nyelven)