Vágterbete
Vágterbete (1899-ig Trebete, szlovákul Trebatice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Vágterbete (Trebatice) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Pöstyéni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1113 | ||
Polgármester | Juraj Valo | ||
Irányítószám | 922 10 | ||
Körzethívószám | 033 | ||
Forgalmi rendszám | PN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1340 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 164 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 165 m | ||
Terület | 7,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 35′ 48″, k. h. 17° 45′ 10″48.596667°N 17.752778°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 48″, k. h. 17° 45′ 10″48.596667°N 17.752778°E | |||
Vágterbete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágterbete témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésPöstyéntől 5 km-re nyugatra fekszik.
Története
szerkesztésA régészeti leletek tanúsága szerint területén már a késő kőkorszakban éltek emberek. A bronzkorban a La Tène-kultúra települése, majd a 2. és 3. században germán település állt itt.
A mai falu első írásos említése a zoborhegyi apátság birtokainak 1113-ban kelt határleírásában történt "Trebeta" néven. 1298-ban "Trebata", 1773-tól "Trebaticze", "Trebete" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A hagyomány szerint a Vágon közlekedő tutajosok alapították és nevét az első tutajos családról kapta. Beckó várának uradalmához tartozott, majd a Nyitrai egyházmegyéé volt. Egyházilag egy 1258-as feljegyzés szerint a krakoványi plébániához tartozott. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1753-ban nagy káposzta termesztőként említik őket. 1828-ban 96 házában 679 lakos élt. 1831-ben, 1849-ben, 1855-ben és 1866-ban kolerajárvány sújtotta, melyeknek összesen 63 lakos esett áldozatul. 1851-ben a falu templomot épített, melyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel. Plébániát azonban nem alapítottak, a templom Krakovány filiája lett. A 18. század második felében zsidó lakosság is települt a községbe, akik kis számú közösséget alkottak.
Vályi András szerint " TREBETE. Trebatitza. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Krakovánhoz közel, mellynek filiája; földgye, réttye jó, Dudvág vize néha megönti földgyét; piatza Verbón, és Újhelyben."[2]
Fényes Elek szerint " Trebete, tót falu, Nyitra vmegyében, Krakován fil., 691 kath., 9 zsidó lak. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Galgócz."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Trebete, tót község Sztrázsa mellett, ettől délre, 835 r. kath. lakossal. Postája és távirója Verbó, vasúti állomása Pöstyén. Kath. temploma 1852-ben épült. E község már 1258-ban ismeretes volt. Vincze nyitrai püspök Péter zobori apáthoz intézett egyik levelében már említést tesz róla. Kegyura a nyitrai püspök. A lakosok a községben szegények házát tartanak fenn."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 1074 lakosából 1039 szlovák és 25 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 1234 lakosából 1226 szlovák volt.
2011-ben 1260 lakosából 1196 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1851-ben épült klasszicista stílusban.
- A Mária-oszlop 1855-ben készült.
- A temetőben áll a Szent István király kápolna, mely 1756-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
Külső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.