Wikipédia

Ungvári Tamás

(1930–2019) magyar irodalomtörténész, író, műfordító, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 18.

Ungvári Tamás (Budapest, 1930. szeptember 25. – Törökbálint, 2019. június 29.) Széchenyi- és József Attila-díjas magyar író, műfordító, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa. Kutatási területe a művelődéstörténet volt.

Ungvári Tamás
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1930. szeptember 25.
Budapest
Elhunyt2019. június 29.[1] (88 évesen)
Törökbálint[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaPsota Irén ( – nem ismert)
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • fordító
  • író
  • kritikus
  • színműíró
  • irodalomkritikus
  • egyetemi oktató
  • rádiós szerkesztő
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1952)
Kitüntetései
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
Tudományos pályafutása
Szakterületművelődéstörténet
Kutatási terület
Tudományos fokozat
  • az irodalomtudományok kandidátusa (1968)
  • az irodalomtudományok doktora (1989)
  • professor emeritus (2008, Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem)
    • Tudományos publikációk száma45 (2019. június 29.)[4]
    A Wikimédia Commons tartalmaz Ungvári Tamás témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Életpályája

    szerkesztés

    Az Eötvös Gimnáziumba nem vették fel, mert a numerus clausus miatt kontingensük volt a zsidó tanulóknak. Így került a Zsidó Gimnáziumba. Még a gimnázium elvégzése előtt jelentkezett az egyetemre. 1952-ben, 21 évesen szerzett diplomát az ELTE angol–magyar szakán. Tatán tanított egy általános iskolában. Ezután a Csillag című folyóirat rovatvezetője lett. 1957-től aspiráns volt, majd 1959-től a Magyar Nemzetnél dolgozott szerződéses munkatársként. 1960-tól fordító, dramaturg, a Budapester Rundschau szerkesztője. 1960–61-ben a Petőfi Színház dramaturgja. 1970-től a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa, 1975-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1980–1981-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, 1982-től egyetemi tanára. 1989-ig a Magyar Tudományos Akadémia Színháztudományi Bizottságának tagja. Több külföldi egyetem vendégprofesszora. Két cikluson át a nemzetközi P.E.N. Club magyar tagozatának (Magyar PEN Club) főtitkára volt. A Cambridge-i Egyetemen a Churchill College „overseas fellow” tiszteleti tagságban részesült. Fulbright-vendégprofesszorként négy esztendőt töltött a kaliforniai Claremontban. IREX csereprofesszorként a Columbia, a Yale és a Harvard egyetemen tartott előadásokat. Művelődéstörténetet tanított a Zsidó Egyetemen, a Rabbi Szemináriumban.

    Drámafordítóként 1959. október 16-án debütált. Shelagh Delaney, Egy csepp méz című darabját a Magyar Néphadsereg Színháza mutatta be az Ódry Színpadon.

    Műsorvezetőként is dolgozott a Magyar Televízióban, a Magyar Rádióban, 2009-től a Klubrádióban.[5] Könyvjelző című műsora az ATV-n futott.

    Korábban kétszer küzdött rákos megbetegedéssel. 2019 tavaszán ismét rákot diagnosztizáltak nála,[6] június 29-én pedig elhunyt.[1] 2019. július 5-én helyezték örök nyugalomra a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben. A szertartáson beszédet mondott fia, Benjamin és Hegedűs D. Géza színművész.[7][8][9]

    Magánélete

    szerkesztés

    Felesége 12 évig Psota Irén színésznő volt. Házasságuk válással végződött.[10] 1974-ben házasodott ismét, felesége fogorvos.[11][12] Két fia született: Dávid és Benjámin.[11] Nagynénje Rotschild Klára magyar divattervező volt.[13]

    Tudományos pályája

    szerkesztés
    • Az irodalomtudomány kandidátusa (1968)
    • Az irodalomtudományok doktora (1989)[3]

    Oktatási-kutatási területe

    szerkesztés
    • Magyar irodalom és zsidóság
    • Modern zsidó történelem és irodalom
    • A két világháború közötti európai szellemi élet
    • Művészettörténeti és művelődéstörténeti tudományok
    • Irodalom- és kultúra tudományok

    Önálló könyvei

    szerkesztés
    • Mi az idő? Eszmetörténeti panoráma; 3. átdolg., bőv. kiad.; Scolar, Bp., 2017
    • Kaland és gondviselés. Felvilágosodás, művészet és tudomány; 2. bőv., átdolg. kiad.; Scolar, Bp., 2017
    • A Zuckerberg-galaxis. Az én Facebookom; Scolar, Bp., 2016
    • Felperzselt ország. Sorsfordító évek emlékiratai; Scolar, Bp., 2016
    • A hódító képzelet. Regényes példák, példás regények; Scolar, Bp., 2015
    • A torinói lepel. Misztikus-mágikus utazás; Scolar, Bp., 2014
    • A tragikumról. Az ókoriaktól a modernekig; Scolar, Bp., 2013
    • Szokatlan beszélgetések. A kérdező Ungvári Tamás; Scolar, Bp., 2013
    • A szépség születése. A modern művészetelmélet kezdetei; Scolar, Bp., 2012
    • Az életem enciklopédiája; Scolar, Bp., 2012
    • A halhatatlanság enciklopédiája; Scolar, Bp., 2011
    • Új Beatles biblia. A négy apostol mítosza. Diszkográfia: Kis Kós Antal, képanyag: Illés Andrea. Scolar, Bp., 2011
    • Nyomtalanul. A gyilkosok köztünk vannak; Scolar, Bp., 2010
    • Az emlékezés enciklopédiája; Scolar, Bp., 2010
    • Csalódások kora. A „zsidókérdés” magyarországi története; 2. átdolg., bőv. kiad.; Scolar, Bp., 2010
    • Labirintusok. A szellemtörténet útjai a klasszikustól a modernig; Scolar, Bp., 2009
    • A feledés enciklopédiája; Scolar, Bp., 2009
    • The “Jewish question” in Europe. The case of Hungary (Ahasvérus és Shylock); Boulder–Highland Lakes–New York, Social Science Monographs–Atlantic Research and Publication–Columbia University Press, 2000 (Atlantic studies on society in change, 99.)
    • Bűnbeesés után. Európa szellemi élete a két világháború között; Ulpius-ház, Bp., 2008
    • Hemingway háborúja. Kalandregény; Ulpius-ház, Bp., 2005
    • A torinói szemfedő. Misztikus kalandregény; Ulpius-ház, Bp., 2004
    • Lezáratlan nyomozás; Ulpius-ház, Bp., 2004
    • Ahasvérus és Shylock. A „zsidókérdés” Magyarországon; Akadémiai, Bp., 1999
    • A regény és az idő; 2. átdolg., bőv. kiad.; Maecenas, Bp., 1996
    • A szépség születése. Bevezetés az irodalomelmélet alapfogalmaiba; 2. átdolg. kiad.; Maecenas, Bp., 1996
    • A torinói szemfedő. Regény; Maecenas, Bp., 1995
    • A védelem tanúja. Bizalmas és szigorúan titkos feljegyzések E. J. [Elbert János] életéről és titokzatos haláláról; Dovin, Bp., 1990
    • Das Geständnis. Roman (A torinói szemfedő); németre ford. Erika Bollweg; Greno, Nördlingen, 1989
    • A szépség születése. Bevezetés az irodalomelmélet alapfogalmaiba; Kozmosz Könyvek, Bp., 1988
    • Az irodalomtörténet diszkrét bája, avagy A szemérmetes igazság; Magvető, Bp., 1988
    • A titkos háború. Egy nyomozás története; IPV, Bp., 1986
    • A regényről; szerk. Szerdahelyi István és Ungvári Tamás; Kossuth, Bp., 1986 (Vélemények, viták)
    • Rekviem egy manekenért. 17 válogatott történet; Lapkiadó Vállalat, Bp., 1985
    • Kaland és gondviselés. A regény születésének eszmetörténeti háttere; Magvető, Bp., 1985
    • A harmadik csatorna. Egy kritikus naplójából; Múzsák, Bp., 1985
    • Nemcsak Babilonban; Szépirodalmi, Bp., 1984
    • A modern irodalom válaszútjain. Irodalmi tanulmányok; Gondolat, Bp., 1984
    • A Beatles most és mindörökké. Egy kiállítás képei; Rainer Moers dokumentumainak felhasználásával összeáll. Ungvári Tamás; Sportpropaganda, Bp., 1982
    • Beatles biblia. A négy apostol mítosza; 2. bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1982
    • Avantgarde vagy realizmus? Brecht és Lukács vitájáról; Magvető, Bp., 1979 (Gyorsuló idő)
    • A torinói szemfedő. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1978
    • Brecht színházi forradalma; Akadémiai, Bp., 1978 (Korunk tudománya)
    • A regény és az idő; Gondolat, Bp., 1977
    • Rock, rock, rock; Zeneműkiadó, Bp., 1976
    • Poetika; 2. átdolg. kiad.; Gondolat, Bp., 1976
    • Világszínház; Szépirodalmi, Bp., 1974
    • A dráma művészete ma. Írók, rendezők, kritikusok korunk drámájáról; vál., szerk., bev. Ungvári Tamás; Gondolat, Bp., 1974
    • A rock mesterei. Az ellenkultúra kulturtörténete; Zeneműkiadó, Bp., 1974
    • Déry Tibor alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp., 1973 (Arcok és vallomások)
    • Találkozások a világhírrel; Kozmosz, Bp., 1972
    • Ikarusz fiai; Szépirodalmi, Bp., 1970
    • Beatles biblia. A négy apostol mítosza; Gondolat, Bp., 1969
    • Mítosz és művészet. Megjegyzések a tragédia eredetéről; Akadémiai, Bp., 1967
    • Poétika; Gondolat, Bp., 1967
    • Modern tragikum – tragikus modernség; Gondolat, Bp., 1966
    • Az eltűnt személyiség nyomában. Tanulmányok; Szépirodalmi, Bp., 1966
    • Szigetország utasa; Táncsics, Bp., 1963 (Útikalandok)
    • Thackeray; Gondolat, Bp., 1962 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár)
    • Fielding; Művelt Nép, Bp., 1955 Budapest (A kultúra mesterei)

    Egyéb publikációi

    szerkesztés

    Díjai, elismerései

    szerkesztés

    Jegyzetek

    szerkesztés
    1. ↑ a b Origo: Meghalt Ungvári Tamás író (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
    2. ↑ https://multesjovo.hu/kultur_cikk/hidvegi-mate-ungvari-tamas-elso-jahrzeitjere/
    3. ↑ a b c Ungvári Tamás MTA adatlapja. Magyar Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
    4. ↑ Ungvári Tamás publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2019. június 29. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
    5. ↑ Ungvári Tamás. [2010. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 28.)
    6. ↑ Ungvári Tamást harmadszor is megtámadta a gyilkos kór (hu-HU nyelven). nlc, 2019. április 5. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
    7. ↑ Végső búcsút vettek Ungvári Tamástól (magyar nyelven). kisalfold.hu. [2019. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
    8. ↑ Végső búcsút vettek Ungvári Tamás írótól (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
    9. ↑ Gyász: színészlegendák társaságában, több százan kísérték végső útjára Ungvári Tamást – fotók (magyar nyelven). Blikk.hu, 2019. július 5. (Hozzáférés: 2019. július 5.)
    10. ↑ Origo: Psota Irén, a nagy magyar színésznő, aki eljegyezte magát a magánnyal (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
    11. ↑ a b BorsOnline: Ungvári Tamás 87 évesen nem engedték ejtőernyőzni. www.borsonline.hu. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
    12. ↑ a b c d e f g h i j k Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
    13. ↑ „Apám, anyám szabó volt, és a nagynéném volt Rotschild Klára. Nálunk át kellett tudni szabni egy zakót. Tessék, ennek is piros a bélése” Ungvárium, nol.hu
    14. ↑ http://www.opten.hu/opten/light/torvtar/me-szemelyi-hirek-206538.html
    15. ↑ a b Ungvári Tamás életrajza honlapján. [2019. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
    16. ↑ Archivált másolat. [2015. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 14.)
    17. ↑ Átadták a Radnóti Miklós antirasszista díjat. www.ma.hu (2015. március 24.) (Hozzáférés: 2015. március 24.)
    18. ↑ Ők a Hazám-díj idei nyertesei (magyar nyelven). nol.hu, 2015. november 12. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
    19. ↑ MTI: A júliusban elhunyt Ferenczi Krisztina posztumusz Hazám-díjat kap (magyar nyelven). librarius.hu, 2015. november 14. (Hozzáférés: 2015. november 16.)

    Források

    szerkesztés
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ungvári_Tamás&oldid=27376973”