Tuvalu
Tuvalu egy óceániai állam, szigetország, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km². Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán (0,44 km²), Monaco (1,95 km²) és Nauru (21 km²) után a negyedik legkisebb ország.
Tuvalu | |||
Tuvalu | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Tuvalu mo te Atua | |||
Fővárosa | Funafuti | ||
d. sz. 7° 28′ 30″, k. h. 178° 00′ 20″7.475000°S 178.005556°EKoordináták: d. sz. 7° 28′ 30″, k. h. 178° 00′ 20″7.475000°S 178.005556°E | |||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
Vezetők | |||
Király | III. Károly tuvalui király | ||
Főkormányzó | Tofiga Vaevalu Falani | ||
Miniszterelnök | Feleti Teo | ||
Hivatalos nyelv | Tuvalui, angol | ||
függetlenség | Egyesült Királyságtól | ||
kikiáltása | 1978. október 1. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 11 792 fő (2020)[1][2] | ||
Rangsorban | 236 | ||
Becsült | 11 323[3] fő (2013. július) | ||
Rangsorban | 236 | ||
Népsűrűség | 441 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26 km² | ||
Rangsorban | 190 | ||
Időzóna | tuvalui (UTC+12) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Ausztrál dollár (AUD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | TV | ||
Hívószám | 688 | ||
Segélyhívó telefonszám | 911 | ||
Internet TLD | .tv | ||
Villamos hálózat | 220 volt | ||
Elektromos csatlakozó | AS/NZS 3112 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuvalu témájú médiaállományokat. | |||
Tuvalu első lakosai polinézek voltak. A sziget a 19. század végén került Egyesült Királyság érdekszférájába. Az Ellice-szigeteket az ország 1892 és 1918 között a Gilbert- és Ellice-szigetek protektorátus részeként kezelte. 1916 és 1974 között gyarmatterület volt. 1974-ben az Ellice-szigeteken szavazást írtak ki, hogy elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, s Tuvalu néven új államot hozzanak-e létre. Ennek eredményeként váltak el a Gilbert-szigetektől, mely a függetlenség elnyerése után Kiribati területe lett. Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.
Földrajz
szerkesztésDomborzat
szerkesztésTuvalu négy szigetből és öt valódi atollból áll. Kicsi, elszórt atolljain rossz a talaj. Ha csak a szárazföldet számoljuk, akkor a világ legkisebb országai közé tartozik. A szigetcsoportot alkotó korallzátonyok alig emelkednek ki a tengerből. A legmagasabb pont is csak mintegy 5 m magas. Emiatt az államot létében fenyegeti a tengerszint esetleges megemelkedése.
Történelem
szerkesztésA tuvalui polinéz nép, amely megközelítően 2000 éve telepedett le. A kapcsolattartás forradalmasodása előtt gyakori volt a kenuközlekedés a szigetek között. Nyolc vagy kilenc szigeten laktak ebben az időben. Tuvalu neve a saját nyelvén azt jelenti: nyolcan összetartanak.
Álvaro de Mendaña de Neira spanyol tengerész már 1586-ban meglátta Nuit, de nem szállt partra. Ezt követően a 17. századig nem járt arra európai, amikor is felfedezők elérték a szigeteket. Az 1800-as években bálnavadászok érkeztek a Csendes-óceánra, de Tuvalut csak rendszertelenül keresték fel, mivel hajóikkal nehéz volt megközelíteni a korallzátonyokat, és nem volt nekik megfelelő infrastruktúra a szigeten. Perui rabszolga-kereskedők 1862 és 1864 között többször átszelték az óceánt, és Funafuti, valamint Nukulaelae szigetéről elvitt több mint 400 ember közül senki sem tért vissza. 1865-ben a London Missionary Society protestáns missziós társaság megkezdte tuvaluiak keresztény hitre térítését, ami az 1920-as évekig tartott. A 19. század végén kereskedők költöztek a szigetekre, hasznot remélve a helyi termékekkel való kereskedelemtől.
1892-ben a szigetek Ellice-szigetek néven brit uralom alá kerültek. 1916-ban összevontak két területet Gilbert- és Ellice-szigetek néven. A második világháború idején Tuvalut választották irányítási bázisnak a Japán Birodalom elleni támadásokhoz. 1945 decemberéig több száz hajót állomásoztattak itt. 1974-ben etnikai viták miatt megtartott népszavazásból kiderült, hogy a többségében polinézek lakta területeken a többség a Gilbert-szigetek (Kiribati) mikronéz lakosságától külön akart válni. 1978-ban Tuvalu néven vált függetlenné. A függetlenség napját október 1-jén tartják. 1979-ben az ország barátsági szerződést írt alá az USA kormányával, melyben utóbbi elismerte Tuvalu területi fennhatóságát négy kis sziget felett.
2001-ben az ország vezetője menedékjogot kért Új-Zélandtól népe számára, ugyanis a tengerszint emelkedése miatt néhány évtized múlva elnyeli a tenger az országot.[4]
Államszervezet és közigazgatás
szerkesztésAlkotmány, államforma
szerkesztésTuvalu parlamentáris monarchia, élén III. Károly brit királlyal.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
szerkesztésFőkormányzói
szerkesztésPolitikai pártok
szerkesztésTuvalun nincsenek pártok.
Közigazgatási beosztás
szerkesztésVédelmi rendszer
szerkesztésNépesség
szerkesztésÁltalános adatok
szerkesztésLegnépesebb települések
szerkesztésEtnikai megoszlás
szerkesztéspolinéz 96%, mikronéz 4% [5]
Nyelvi megoszlás
szerkesztéstuvalui (hivatalos), angol (hivatalos), szamoai, kiribati (Nui szigete) [5]
Vallási megoszlás
szerkesztésprotestáns keresztény 98,4% (Church of Tuvalu (konregacionalista) 97%, adventista 1,4%), baha'i 1%, más 0,6% [5]
Szociális rendszer
szerkesztésGazdasága
szerkesztésA munkaerő túlnyomó része önellátó kis gazdaságokban tevékenykedik. Legfontosabb terméke a kókuszdió, az állatállományát sertés és baromfi adja. Egyedüli exportcikke a kókuszdióból nyert kopra.
A lakosság főleg halászattal foglalkozik. Ezenkívül taróval, banánnal, mangóval, kókuszdióval kereskednek.[6] Az ipart 2 komoly kopraszárító és -feldolgozó telep alkotja, amelyek 180 főt foglalkoztatnak. Az egyik kókuszolajat is elő tud állítani. Ez az állam kezében van. A csónakmotorok nagy része (90%) ezzel működik és a buszok és teherautók 60% szintén. Ezen kívül az északi szigeteken jelentős a pandamusttermelés és -szövés, amely egyszerre szőnyeg, építőanyag, tető, háló, szandál és uniszex hagyományos szoknya (ma is jelentős viselet (60-70% hordja az északi 4 sziget lakosságának). Az erdőben kiásott ti-gyökér párlatával kevert New Zéland-i import sör re-export óceániai szigeten igen jelentős és jövedelmező. A világ egyik legjobbja és nagyon erős (17%), a belga sör minőségéhez hasonlítható. Vaitupun hagyományos a méhészet és komoly óceániai export cikke a kókuszdió, főleg Tongára és Fidzsi-re. Ez teszi az ország leggazdagabb szigetévé, valamint a kókusztermelés 45%-át adja. A fővárosban, Funafutin helyi alapanyagú, kitűnő színes szövetet, fémhulladékból szeget, motor és -kisgépalkatrészt, színes ablak és egyéb üvegneműt, csodás korallékszereket, (a tuvaluiak pre-cook kereskedelmi hálózatának egyik fő cikkét) pléh hajótestet és rövidtávú rádiót gyártanak családi vállalkozások. Ezek kb. 600 főt foglalkoztatnak a kókuszfeldolgozókkal együtt és óceániai szinten jólétet teremtenek. Az egyetlen gazdaságilag majdnem inaktív sziget a 40 fős Nuilakita (csak önellátás). Az országban jelentős gazdasági beruházások kezdődtek meg 2016-ban (pl. mesterséges partszakaszokat hoztak létre, árvíz védelem céljából).
A sziget jelentős bevételre tesz szert internetes tartománykódja, a ".tv", mint domain név értékesítésével.
Közlekedés
szerkesztés2002-ben Tuvalun 10 km volt az aszfaltozott útszakasz, ezenkívül több makadám, ill. földút is van az országban.
Az országban egy nemzetközi reptér van, a Funafuti atollon, Vaiaku településen. A repülők a Fidzsi-szigetekről érkeznek heti háromszor.
Telekommunikáció
szerkesztésHívójel prefix | T2 |
ITU zóna | 65 |
CQ zóna | 31 |
Kultúra
szerkesztésOktatási rendszer
szerkesztésÍrástudás: 95% Nincs iskolakötelezettség. Felsőoktatás: Vaiakuban működik a Fidzsi Egyetem kihelyezett fakultással, 100 diákkal.
Kulturális intézmények
szerkesztésTudomány
szerkesztésTuvalu területén oceanográfiai-, éghajlati és mikróökológiái valamint ornitológiai kutatásokat végeznek.
Művészetek
szerkesztésHagyományok, néprajz
szerkesztésMinden szigeten angolul beszélnek, Nui kivételével az összes szigeten a tuvalui nyelv is használatos. Nui szigetén az angol mellett kiribatiul beszélnek.
Gasztronómia
szerkesztésKülönböző rendezvényeken szokás, sült csirkét-, sült egész disznót-, illetve sült halat tálalni gyümölcsökkel pálmaleveleken.
Turizmus
szerkesztésTuvalu mivel félreeső hely, turizmusából származó bevétele csekély. Az ország egyetlen hotelje a Vaiaku Lagi Hotel, ez a fővárosban működik. Emellett számos panzió fogad be külföldi vendégeket.[7]
Sport
szerkesztésTuvalu rendelkezett a pekingi olimpián a legkisebb küldöttséggel: 2 könnyűatléta és 1 súlyemelő képviselte az országot a világeseményen.
A sport a világ minden táján kiemelt szerepet kap, hiszen a sportolók a nagy világversenyeken a hazájuk, nemzetük színeit is képviselik. Talán hihetetlen, de egy ilyen kis náció, mint a tuvalui is képes volt kiállítani olimpikont. Nem is egyet, és az első női sportoló, aki kvalifikálni tudta magát egy olimpiára, Asenate Manoa volt.
Média
szerkesztés- Telekommunikáció Tuvaluban
- Az állami rádió a Radio Tuvalu
Zene
szerkesztésLásd még
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=TV
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank
- ↑ Hivatalos becslés. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
- ↑ Csak egy méter és eltűnik egy ország
- ↑ a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tv.html
- ↑ Óceánia kereskedelme
- ↑ Tourinform
További információk
szerkesztés- Vízszint-emelkedés fenyegeti Tuvalut
- turisztikai információk
- Tuvalu Online Archiválva 2011. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben