Tolna vármegye

magyarországi vármegye
(Tolna megye szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 13. 2 változtatás vár ellenőrzésre.

Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon. Északról Fejér vármegye, keletről a Duna és Bács-Kiskun vármegye, délről Baranya vármegye, nyugatról pedig Somogy vármegye határolja. A 3703 km² területű és mintegy 230 000 lakosú vármegyének a székhelye és legnépesebb települése Szekszárd, második legnépesebb települése az Atomvárosnak is nevezett Paks.

Tolna vármegye
A Sió, háttérben Simontornya
A Sió, háttérben Simontornya
Tolna vármegye címere
Tolna vármegye címere
Tolna vármegye zászlaja
Tolna vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeszékhelySzekszárd
Járások száma6
Települések száma109
megyei jogú városok1
egyéb városok10
ISO 3166-2HU-TO
FőispánHorváth Kálmán
Népesség
Teljes népesség207 931 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség64,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3703,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Tolna vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Tolna vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Tolna vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna vármegye témájú médiaállományokat.

A megye 1950 előtti történetéről bővebb információ Tolna vármegye története cikkben található.

Tolna vármegyének igen változatos a domborzata. Keleti fele alföldi jellegű síkvidék: a Sárköz és a Mezőföld egy része tartozik ide. Belsőbb területein dombvidékek húzódnak, melyek közül legjelentősebb a Szekszárdi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Geresdi-dombság és a Völgység. A megye területének nagy részét ezek a patakvölgyek által tagolt dombsági területek teszik ki. Délen átnyúlnak a Mecsek vonulatai is, itt található (Váralja mellett) a megye legmagasabb pontja, az 593 m-es Dobogó.

Éghajlata átmenet az Alföld és a Dunántúl jellemző klímája között.

Tolna vármegye ásványkincsekben szegény, de Nagymányok környékén szenet bányásznak. Kiemelkedő földtani értéke a Mórágyi rög, amely Magyarországon a Velencei-hegységen kívül az egyetlen felszíni gránit előfordulás, emiatt korábban bányászták is.[2] Ebben a földtani képződményben hozták létre Bátaapáti határában a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót, ahová a paksi atomerőmű kis és közepes sugárzású hulladékát szállítják.[3][4] A Duna egykori hordalékára több kavics- és homokbánya is települt, azonban ezek egy része már bezárt.

Folyóvizek

szerkesztés

A vármegye nagyobb folyóvizei a Duna, a Sió és a Kapos. Jelentősebb vízfolyás még a Sárvíz, a Koppány, valamint a Völgységi-patak.

Állóvizek

szerkesztés

Tolna vármegye legjelentősebb állóvizei a folyószabályozás után hátramaradt holtágak. Ezek közül a legjelentősebb a pihenőövezetként használt Faddi-Duna, a Tolnai-Duna, valamint a Bogyiszlói Holt-Duna. A völgyek között is számtalan tavat alakítottak ki a patakok felduzzasztásával. A Pacsmagi-tavak országos szinten is kiemelkedő természetvédelmi területté váltak.[5] A Szálkai-tó a megye kedvelt pihenő- és horgászhelye, országos szinten többen is a legszebbek közé sorolják.[6] A megyében ezen kívül több nagy méretű halastó található.

Élővilág, természetvédelem

szerkesztés

A gemenci erdő gímszarvasai és a gyulaji rezervátum dámvadállománya világhírűek. Gemencben található emellett a világ legnagyobb egyedsűrűségű fekete gólya állománya is.[7]

Lásd még: Tolna vármegye védett természeti értékeinek listája

Tolna vármegyére jellemző földrajzi pontok

szerkesztés

Történelem

szerkesztés
 
Simontornya vára

A rómaiak előtt a Dunántúlon kelta törzsek laktak – a megye területén a hercuniates törzs –, fő központjuk a regölyi földvár körül volt, ahol görög mintára pénzt is vertek.

A kelta törzsi arisztokrácia az i. e. 1. század végén kiegyezett a rómaiakkal, és gyakorlatilag harc nélkül átadták nekik a Dunántúlt, ahol az új közigazgatást az i. sz. 1. század első felében szervezték meg – a római úthálózat és településszerkezet máig meghatározó. Pannónia a rómaiaknak főként katonai okokból kellett: a Duna mentén egy különlegesen megerősített katonai vonal, a limes biztosította a birodalom határait. Tolna vármegye legjelentősebb római településeinek többsége:

a limes mentén feküdt.

A Wosinsky Mór Megyei Múzeumban több, egykor a limes mellett elhelyezett mérföld- és útjelző követ is őriznek. A megye belső területének legjelentősebb települése Iovia volt; valószínűleg Dombóvártól északra, Szakcs határában, illetve ez a név örökítődhetett át egy később létesült katonai erődítésre is, melynek romjait a Kapospulához tartozó Alsóhetényben tárták fel.

A Szent István kori államszervezetnek megfelelően Tolna megye is várközpontú ispánságból alakult ki. A megye a nevét Tolnáról kapta. A középkori Tolna vármegye az ország egyik leggazdagabb és legnépesebb megyéje volt, akkoriban közel 100 000 lakos élt itt.[10] A megye területe ekkor még jóval nagyobb volt a mainál, ez csak a török kor után változott. Az egykor virágzó megye a török hódoltságot követően szinte elnéptelenedett. A megye mai címerét I. Lipót királytól kapta 1699-ben. A 18. században a megye területére számos családot telepítettek be német földről. 1779-ig Simontornya volt a megyeszékhely, ettől kezdve Szekszárd, amely azonban csak 1905-ben szerzett városi rangot.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

szerkesztés

Járások 1950–1983 között

szerkesztés

Az 1950-es megyerendezés előtt Tolna vármegye hat járása és székhelyeik a következők voltak: Dombóvári (Dombóvár), Dunaföldvári (Paks), Központi (Szekszárd), Simontornyai (Gyönk), Tamási (Tamási) és Völgységi járás (Bonyhád).

Az 1950-es járásrendezés után 1950. június 1-jétől valamennyi járás a székhelye nevét viselte, így a megye hat járásának elnevezése Bonyhádi, Dombóvári, Gyönki, Paksi, Szekszárdi és Tamási járás lett.

Ezt követően 1983-ig a hatból három járás szűnt meg: a Gyönki (1962-ben legnagyobb részét a Tamási járáshoz, néhány községét pedig a Bonyhádi, a Paksi és a Szekszárdi járáshoz csatolták), a Dombóvári (1974 végén egy községét a Bonyhádi járáshoz, a többit a Dombóvári városkörnyékhez osztották be) és a Bonyhádi (1978 végén nagy részét a Bonyhádi városkörnyékhez, néhány községét pedig a Szekszárdi és a Tamási járáshoz csatolták).

A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez három járás tartozott: a Paksi, a Szekszárdi és a Tamási.

Városok 1950–1983 között

szerkesztés

Az 1950-es megyerendezéskor Tolna megyéhez egyetlen megyei város tartozott, a megyeszékhely, Szekszárd.

1983-ig még három település szerzett városi rangot a megyében: Dombóvár (1970-ben), Bonyhád (1977-ben) és Paks (1978-ban), így 1983-ra a városok száma négyre nőtt.

A megye városainak jogállása a tanácsok megalakulásától 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, 1954 és 1971 között járási jogú város, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971–1983 között

szerkesztés

Tolna megye városai közül 1983-ig három körül alakult városkörnyék: a Dombóvári 1974-ben (a megszűnő Dombóvári járás szinte egészéből), a Bonyhádi 1978 végén (a megszűnő Bonyhádi járás nagy részéből), a Szekszárdi pedig 1981 végén (a Szekszárdi járás néhány községéből).

Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között

szerkesztés

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált, beleértve az egyidejűleg várossá alakult Tamásit is. 1989-ben városi rangot kapott még Dunaföldvár és Tolna de ezek már nem lettek városkörnyékközpontok. Ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás

szerkesztés
 
A szekszárdi volt megyeháza

A megyei önkormányzat legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés. A közgyűlés elnöke Fehérvári Tamás, a FIDESZ-KDNP képviselője. Főállású alelnök Ribányi Zsolt, társadalmi megbízatású alelnök Kapitány Zsolt (mindketten a FIDESZ-KDNP képviselői).[11]

Az előző közgyűlés összetétele 2019-ben átalakult. Továbbra is 15 fős, a többséget a FIDESZ-KDNP tíz tagú képviselőcsoportja adja. A DK-nak két képviselője jutott be a közgyűlésbe, a Jobbik, az MSZP és a Momentum pedig egy-egy képviselőt delegált.[12]

A végrehajtási feladatokat az önkormányzati hivatal látja el. A hivatal főjegyzője dr. Baranyai Eszter, az aljegyző dr. Ritter Beáta.[13]

A Tolna Megyei Közgyűlés elnökei
#. Elnök Párt Megválasztva Hivatalban
töltött idő
1. Priger József 1990. dec. 17. 4 év
2. Bach József MSZP 1994. dec. 22. 3 év 10 hónap
3. Koltai Tamás Fidesz 1998. nov. 2. 4 év
4. Frankné Kovács Szilvia MSZP 2002. nov. 4. 3 év 11 hónap
5. Puskás Imre Fidesz-KDNP 2006. okt. 16.
2010. okt. 14.
8 év
6. Fehérvári Tamás Fidesz-KDNP 2014. okt. 21. hivatalban

Tolna megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Bonyhádi járás Bonyhád
25
2
31 582
476,77
66
2 Dombóvári járás Dombóvár
16
1
32 333
509,02
64
3 Paksi járás Paks
15
2
49 610
836
59
4 Szekszárdi járás Szekszárd
17
2
59 412
656,18
91
5 Tamási járás Tamási
32
3
38 795
1 019,94
38
6 Tolnai járás Tolna
4
1
18 210
205,24
89

Kistérségek

szerkesztés

Tolna megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
4701 Bonyhádi kistérség Bonyhád
21
2
28 118
377,46
74
4702 Dombóvári kistérség Dombóvár
16
1
32 333
509,02
64
4703 Paksi kistérség Paks
14
2
47 314
765,07
62
4704 Szekszárdi kistérség Szekszárd
26
3
83 382
1 031,66
81
4705 Tamási kistérség Tamási
32
3
38 795
1 019,94
38

Népesség

szerkesztés

Az évszázadok folyamán a megyének igen vegyes lakossága alakult ki, amelyek közül a legjelentősebbek a dunai svábok voltak, akiket azonban a második világháború után jórészt kitelepítettek, és a helyükre bukovinai székelyeket és felvidékieket költöztettek.

A megye elnevezése a nemzetiségek nyelvén: németül: Komitat Tolnau, szerbül: Толна жупанија horvátul: Tolnanska županija, szlovákul: Tolnianska župa.
A megye lakosságszáma 1980-as évektől fokozatosan csökken.[14] 2022-ben a megye lakónépessége már az 1870-es évi értéket sem érte el.[15]


 
Paks látképe a Dunával

Pakson áll az ország egyetlen atomerőműve, amely az országos villamosenergia-termelés felét adja. A mezőgazdaságnak kedvez, hogy a megye folyókban gazdag. A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés):[16]

  1. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. (110.)
  2. Tolnagro Kft. (423.)

A megye további nagy és ismert cégei közé tartozik a Tolnatej Zrt., a Tarr Kft., valamint a dunaföldvári bioetanolgyár.

 
A dunaföldvári Beszédes József híd

Közlekedés

szerkesztés

Közúti közlekedés

szerkesztés

Tolna vármegye területén már az ókorban római hadiutak haladtak a limes mentén. Ennek leszármazottja a mai 6-os számú főút, amely a megye közlekedésének a gerincét adja. A megye nyugati felén a 61-es főút a meghatározó útvonal. Regionális jelentőségű még az 56-os, a 63-as, a 64-es, valamint a 65-ös főút. A közúti közlekedésben nagy változást hozott a 2010-ben átadott M6-os autópálya, amelynek a 4 alagútjából 2 a megye területére esik, köztük a leghosszabb is. A megye területén 3 hídon lehet átkelni a Dunán: A Beszédes József hídon Dunaföldvárnál, valamint a Szent László hídon Bogyiszló határában, valamint a Tomori Pál hídon Paks határában.[17] A megye határától néhány kilométerre áll a Pentele híd és a Türr István híd.

Vasúti közlekedés

szerkesztés

Dombóvár országos jelentőségű vasúti központ, a központi vasútállomása mellett rendelkezik egy másikkal is, míg Bátaszék szerepe a vonalbezárás és forgalomváltozás miatt erősen lecsökkent.

A megyét érintő legjelentősebb vasútvonal a Budapestet Péccsel összekötő villamosított 40-es fővonal, illetve a Dombóvárról kiágazó 41-es fővonal, mely a szomszédos Somogy vármegye székhelyét, Kaposvárt kapcsolja be az országos vasúthálózatba. A megye további vasútvonalai a 42-es, 46-os (ez kapcsolja be a megyeszékhely Szekszárdot az országos vasúthálózatba), 50-es és 154-es számú nem villamosított vonalak. A Bátaszék–Pécsvárad szakasz, valamint a Dombóvár–Lepsény vonal felszámolásra került, valamint a 42-es számú vasútvonal Mezőfalva és Paks közötti szakaszán is leállt a személyforgalom. Mőcsény község határában található a megye leghosszabb, 607 méter hosszúságú vasúti alagútja.[18]

A megyében több kisvasút is működött egykor, a Dombóvári Gazdasági Vasút felszámolásra került, de a Gemenci Állami Erdei Vasút a mai napig működik.

Vízi közlekedés

szerkesztés

A Duna fontos nemzetközi folyami hajózási útvonal. A Sió csak részben hajózható, teljesen csak a Balaton vízleengedésekor haladhatnak rajta végig a hajók. A Duna és a Sió közötti közlekedést az árvízvédelmi feladatokat is ellátó Árvízkapu biztosítja.[19]

Tolna vármegyében még ma is találunk olyan falvakat, ahol őrzik a hagyományokat, a helyi népviseletet és népszokásokat. Néprajzi szempontból különösen érdekesek a Sárköz falvai: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Báta, de Bogyiszló és Sióagárd népi öröksége is országos hírű. Az egykori sváb falvak is jelentős építészeti és kulturális örökséggel rendelkeznek, ezek megőrzése is komoly feladat és lehetőség.

Lásd még:

Turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők, a népművészet és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. Sok érdeklődőt vonzanak a szüreti népszokásokat bemutató Szekszárdi Szüreti Fesztivál rendezvényei.

Épített örökség – a kulturális turizmus célpontjai

szerkesztés
 
Magyarországi Német Színház, Szekszárd

Szekszárd

Tolna vármegye székhelye romantikus atmoszférájú kisváros. Ismert Liszt Ferenc emlékhelyéről, Babits Mihály szülőházáról, 11. századi bencés apátságának romjai a Pollack Mihály által tervezett klasszicista megyeháza udvarán láthatóak. Valódi hírnevét azonban a bor alapozta meg, a város a szekszárdi borvidék névadója és központja, számtalan országos hírű pince található itt.

Tolna

A vármegye névadó településén hangulatos központot és sétálóutcát alakítottak ki. Az egykori Duna partján megtekinthető egy régi halászbárka is. Az 1810-ben alapított Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum hagyományos kékfestő textilek készítésével, valamint feldolgozásával foglalkozik. A mai napig eredeti gépekkel és mintákkal működő műhely előzetes bejelentkezéssel csoportosan is látogatható.[20]

Dunaföldvár

Nevét vára tette ismertté, már a bronzkorban is földvár állott itt. A jelenlegi épület látogatható része a Csonka-torony. Műemlékvédelmi feltárását 1974-ben végezték el, majd falai között kiállítást rendeztek be, mígnem 2006-ban ismét nagyarányú felújításokat végezve biztosítják, hogy az utókornak fennmaradjon. Nevezetes még a Duna felett átívelő Beszédes József híd, valamint az országos hírű Tóth Cukrászda.[21]

Paks

A város nevének hallatán Magyarország egyetlen atomerőműve juthat a turisták eszébe. Az ipari létesítmény azonban meg is tekinthető, Tájékoztató- és Látogatóközponttal rendelkezik, illetve megnyílt az Atomenergetikai Múzeum is.[22] A régi Paksra emlékeztetnek a Sárgödör téren álló hangulatos borospincék, valamint az Erzsébet Nagy Szálloda.

Simontornya

Neve Simon az alországbírónak köszönhető, aki 1270-ben építtetett várat itt. Legrégebbi része, a lakótorony a 13. században épült. A 14. században gótikus palotaszárnyat toldottak hozzá, majd a 16. század elején reneszánsz stílusban alakították át. Jelenleg a Vármúzeumnak ad otthont. 1727–1784 között a település megyeszékhely volt.

A Sárköz népi építészetének és hagyományainak emlékei:

A vármegye területéhez öt település tartozik Szekszárd és Báta között. Gazdag népviseleti hagyományai, textíliái, népszokásai figyelemre méltók. Őcsényben a legszebb sárközi házak a Fő utcában és a Széchenyi utcában állnak, tájháza és református temploma is érdekes látnivaló. Decs község a Sárköz központja, főleg népi hagyományairól és a sárközi textilművészeti termékekről, szőtteseiről, csipkéjéről híres. Ebbe nyújt betekintést a helység Helytörténeti Múzeuma. Sárpilis a legkisebb falu a Sárközben, látnivalója a református templom, mely barokk stílusban épült (1797). Báta az egyetlen eredetileg katolikus többségű sárközi falu, kiemelkedő látványossága a Szent Vér kegyhely, valamint a 19. század végi szivattyútelepe. Alsónyék hangulatos kis falu, református templomát a közelmúltban teljesen felújították.

Völgység

Az egykori Schwäbische Türkei néven emlegetett területet arculatát döntően határozták meg az ide telepített svábok. Az aprófalvas vidék gyönyörű, nyugodt dombvidéki tájjal, gazdag sváb örökséggel és falusi turizmussal rendelkezik.

Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus

szerkesztés
  • Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő, Dombóvár-Gunaras: a Gunaras-dűlőn találták meg a termálvizet, melynek kiaknázása, hasznosítása az 1960-as években kezdődött meg. 1973. május 19-én nyílt meg a Gunaras Fürdőtelep a közönség számára. 1977. november 30-án adták át a fedett fürdőt és egyúttal hivatalos gyógyvíz lett Gunaras vize. 1981-ben a helyet üdülőhellyé minősítették. A gyógyászati részleg fejlesztését 1982. december végén fejezték be. 2004. tavaszán elkezdték Gunaras teljes átalakítását és nagy léptékű fejlesztését. 55 Celsius-fokos termálvize alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, jelentős fluorid tartalommal – alkalmas mozgásszervi betegség, gyomor-, bél- és epebántalmak, nőgyógyászati-, fogíny- és szájbetegségek kezelésére. Eredményesen alkalmazható bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a bőrgyógyászat területén is. [1]
  • Tamási Termálfürdő, Tamási: A fürdőt ellátó kutat 1967-69 között fúrták le 2272 méteres talpmélységig, ahonnan 53 °C-os víz tör fel. A fürdő vizének jótékony hatását már több évtizede kihasználják az emberek, többek között alkalmas végtagízületi porckopás, degeneratív elváltozások, gerinc- és csípőízületi porckopás kezelésre és nőgyógyászati bántalmak enyhítésére is. 2011-ben jelentősen átépítették a fürdőt, többek között egy nagy fedett épülettel, benne több élmény- és termálmedencével, valamint wellness-szolgáltatásokkal bővült a komplexum.[23]
  • Dunaföldvári Gyógyfürdő, Dunaföldvár: A Duna partján fekszik a három medencével felszerelt, 2003 januárjában átadott, átépített fürdő és nyitott medence. 35 °C-os, ásványi sókban gazdag gyógyvízzel rendelkezik, mely a hidrogén-karbonátos, magas sótartalmú vizek közé sorolható. Mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák. [2]

Lásd még:

Települései

szerkesztés

Szekszárd az ország legkisebb népességű megyeszékhelye, a vármegye lakosságának csak mintegy a hetede él itt. Területe azonban megelőzi Tatabányát és Egert is. Nagyvárosok nincsenek, a megyének mindössze tizenegy városa van, ahol a népességnek valamivel több mint a fele él. A tagolt dombvidékek miatt sok az apró, elnéptelenedő falu, amihez a helyi németek kitelepítése is hozzájárult, így sok egykori völgységi falut csatoltak más településhez. Emellett az egykori eszmei községekből is jöttek létre újak, pl. Újdombóvár feldarabolásával. Az alföldi területeken pedig az egykori uradalmakat és cselédszállásokat sújtja a népesség elvándorlása.

 
 
 
 
 
Tolna vármegye városai

A 2017. január 1-jén érvényes népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:

Sorsz. Település Lakónépesség Járás
1.   Szekszárd 29 707 fő (2024. jan. 1.)[24] +/-  Szekszárdi járás
2.   Paks 17 917 fő (2024. jan. 1.)[25] +/-  Paksi járás
3.   Dombóvár 17 041 fő (2024. jan. 1.)[26] +/-  Dombóvári járás
4.   Bonyhád 12 031 fő (2024. jan. 1.)[27] +/-  Bonyhádi járás
5.   Tolna 10 640 fő (2024. jan. 1.)[28] +/-  Tolnai járás
6.   Dunaföldvár 8134 fő (2024. jan. 1.)[29] +/-  Paksi járás
7.   Tamási 7486 fő (2024. jan. 1.)[30] +/-  Tamási járás
8.   Bátaszék 5851 fő (2024. jan. 1.)[31] +/-  Szekszárdi járás
9.   Simontornya 3566 fő (2024. jan. 1.)[32] +/-  Tamási járás
10.   Nagymányok 2118 fő (2024. jan. 1.)[33] +/-  Bonyhádi járás
11.   Gyönk 1628 fő (2024. jan. 1.)[34] +/-  Tamási járás

Községek, nagyközségek

szerkesztés

  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Az újrakristályosodott kéreg | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  3. Az RHK hivatalos honlapja. (Hozzáférés: 2020. július 15.)
  4. András, Kolbert: Megnyílt a 68 milliárdos atomtemető (magyar nyelven). index.hu, 2012. december 14. (Hozzáférés: 2020. július 15.)
  5. Tolna Megyei Értéktár – Pacsmagi tavak. www.kincsestolnamegye.hu. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  6. Katalin, Tamás: Gyönyörű kis tó a dombok között: a Szálkai-tó strandja imádni való (magyar nyelven). femina.hu, 2019. július 31. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  7. https://magyarnemzet.hu/belfold/megerkezett-az-elso-fekete-golya-a-gemencre-7843466/” 
  8. Megosztom, 2008 06 17 11:38: Húsz év után derült ki az igazság! A falubeliek semmit sem sejtettek (magyar nyelven). TEOL. [2020. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. Lussonium története. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  10. KSH adatok. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  11. Tolna Megye hivatalos honlapja - a közgyűlés tisztviselői Archiválva 2015. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (elérés: 2015. jún. 24.)
  12. „ttps://hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2019/10/23/megalakult-a-tolna-megyei-kozgyules” 
  13. http://www.tolnamegye.hu/fooldal/hirek/dr-ritter-beata-a-megyei-onkormanyzat-uj-aljegyzoje” 
  14. Területi adatok - Tolna megye (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)
  15. Népszámlálási adatbázis (2022) (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2024. szeptember 7.)
  16. Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég – HVG, 2008. január 12.
  17. Ferenc, Szalma Baksi: Látványterveken már megcsodálhatjuk a Kalocsa–Paks hidat (magyar nyelven). index.hu, 2019. november 28. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  18. A mőcsényi vasútállomás leírása. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  19. A megkezdett vízeresztés miatt újra hajózható a Sió-csatorna | HAJOZAS.HU (magyar nyelven). HAJOZAS.HU - Online Hajós, Vitorlás Magazin, 2019. október 19. [2020. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  20. Tolnai Kékfestő - Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum (de-DE nyelven). [2019. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  21. https://index.hu/kultur/eletmod/2019/08/01/magyarorszag_tortaja_boldogasszony_csipkeje_cukormentes_tortaja_kicsi_gesztenye/” 
  22. Atomenergetikai Múzeum. muzeum.atomeromu.hu. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  23. Tamási Fürdő, termálfürdő, élményfürdő, gyógyvíz, éjszakai fürdőzés (hu-HU nyelven). Thermal Spa Tamási. [2020. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  24. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  25. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  26. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  27. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  28. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  29. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  30. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  31. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  32. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  33. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  34. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna vármegye témájú médiaállományokat.