Wikipédia

Tiszanána

magyarországi község Heves vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 28.

Tiszanána község Heves vármegye Hevesi járásában.

Tiszanána
A római katolikus templom a paplakkal
A római katolikus templom a paplakkal
Tiszanána címere
Tiszanána címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHevesi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3385
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség2252 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület68,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 40″, k. h. 20° 31′ 23″47.561000°N 20.523000°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 40″, k. h. 20° 31′ 23″47.561000°N 20.523000°E
Tiszanána (Heves vármegye)
Tiszanána
Tiszanána
Pozíció Heves vármegye térképén
Tiszanána weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszanána témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A Tisza jobb parti oldalán helyezkedik el, a folyótól, illetve a Tisza-tótól mintegy 6 kilométerre. Déli határvonala a folyó sodorvonalát követi − a Tisza-part közelében létesült a községhez tartozó üdülőterület, Dinnyéshát −, északnyugati határában pedig viszonylag nagy terület tartozik a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez.

A szomszédos települések: északkelet felől Sarud, dél felől Abádszalók, délnyugat felől Kisköre, északnyugat felől pedig Kömlő. Nyugat felől a legközelebbi település Tarnaszentmiklós, de közigazgatásilag nem határosak egymással. Kelet felől ellenben határos Újlőrincfalvával, melynek viszont a lakott területei távolabb esnek tőle. A legközelebbi város Kisköre, mintegy 10 kilométerre

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, Kisköre és Poroszló felől a 3213-as, Besenyőtelek felől pedig a 3212-es úton.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbb megközelítési útvonala: a 3-as főúton vagy az M3-as autópályán Füzesabonyig, onnan a 33-as főúton Besenyőtelekig, onnan pedig a 3212-es úton.

Története

szerkesztés

A mai település környékén és a tágabb Közép-Tisza-vidéken az első évezredben különböző népek telepedtek le: szkíták, kelták éltek itt évszázadokon át, majd szarmaták, jazigok, s Attila hunjai. Úgy szólnak a mondák, hogy maga a király is innen, a Közép-Tisza vidékéről irányította hatalmas birodalmát. Halála után következtek a gepidák, az avarok, a bolgárok, a szlávok, akiknek maradékai később beolvadtak a 896 táján érkező nomád magyar törzsekbe.

A hagyomány szerint Szent László adományozta Nánát az egri püspökségnek, amelynek 1804-ig maradt birtokában, majd a szatmári püspökség tulajdonába került. Tiszanána első említését IV. Béla 1261-ben kelt okleveléből ismerjük, mint az Apocz nemzetség birtokaival szomszédos földet. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben Nánaként fordult elő, az egri püspökség 1483–1494. évi számadáskönyveiben azonban – megkülönböztetésként a többi hasonló nevű községtől – Tyzanana néven szerepelt.

Az 1546. évi összeírás szerint tíz jobbágytelek volt a faluban, három évvel később pedig nyolc adóköteles, hét elszegényedett, kettő elhagyott és két újonnan települt telket regisztráltak. Sokat szenvedett e vidék a török pusztításoktól. A janicsárok nemcsak állatot, de a rabláncokon embereket is hajtottak a török tartományok felé. Eger várának 1552-es ostroma után, az 1554-es adóösszeírás szerint a település teljesen elpusztult. Kevéssel később azonban Nánát újjáépítették lakói, alig telt el tíz esztendő, s már ismét tíz porta állt a romok fölött.

Az akkor még közvetlenül a Tisza partján fekvő, állandó árvízveszéllyel fenyegetett falu a 17. században Török János és Kürthy György birtokába került. Valószínűleg azonban hamarosan visszakapta az egri püspökség, mivel a 18. században a község áttelepítését a folyópartról a biztonságosabb területekre már gróf Eszterházy Károly egri püspök rendelte el (a régi település helyét ma is Ó-Nánának nevezik). 1770 és 1776 között belakták a tiszanánaiak által használt Kömlő pusztát. A föld nélkül maradtak közül 102 család elköltözött, az elvándoroltak helyébe többnyire katolikus lakosság telepedett le. 1752-ben felépült a református templom, majd Eszterházy püspök jóvoltából 1788-ban a római katolikus templom is. A falu lélekszáma 1787-ben 2054 fő volt.

A 18. század végén Ulrich János püspöki jószágkormányzó mintegy száz düledező házat leromboltatott. Új utcasorok kijelölésével és azonos méretű telkek (szám szerint 259) kimérésével végrehajtotta a község belterületének átrendezését. Elrendelte, hogy minden jobbágy, még a negyedtelkes is nyers- vagy égetett téglából két kényelmes szobát építsen, s akik erre nem voltak képesek, azokat leszorította nyolcadtelkesekké. Így nyert a falu belsősége szabályosabb alakot.

A község 1804-ben az újonnan felállított szatmári püspökség birtokába jutott. Az új kegyúr majorságában továbbra is az állattartás, a juhászat maradt a meghatározó gazdálkodási forma. A szatmári püspökség 1848-ig maradt Tiszanána földesura, később már csak a helység legnagyobb birtokosa. A 19. század első felében a helybeli katolikus lelkész egy kis kórházat állított fel, az urasági tiszti lak mellett felépült a tiszanánai uradalom központi tömlöce. A falut több ízben, 1830-ban, 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1888-ban árvíz öntötte el.

A 20. század elején lakóinak száma 4755 fő volt, ebből 2822 római katolikus, 1840 református, 93 fő görögkatolikus, izraelita, ágostai (evangélikus) hitvallású.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2508
2482
2474
2460
2288
2315
2252
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2011-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 20,3% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 12,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,1% (20,2% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 19,6% cigánynak, 1,2% németnek, 0,1% örménynek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,9% volt római katolikus, 9,3% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 2,5% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 20,1% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus templom. Az egyhajós templomot Eszterházy Károly püspök építtette Francz József építésszel, 1788-ban készült el. Mellékoltárképét 1796-ban Szikora György festette.
  • Református templom. A mai, barokk stílusú templom 1752-ben épült a korábbi fatalpú templom közelében. Orgonáját Angster József építette 1894-ben. Átépítették 1833-ban, nyugati homlokzati tornyát 1867-ben kapta. Mindhárom harangját 1923-ban Szlezák László öntötte Budapesten.
  • A településhez tartozik a Tisza mellett fekvő üdülőterület és szabadstrand, Dinnyéshát. Csónakkikötője több száz vízi jármű befogadására alkalmas. A kikötő közelében szabad vizű strand található.
  • Szent József-temetőkápolna
  • Itt áll a világ egyetlen Sütő Andrásról elnevezett iskolája.

Ismert személyek

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  12. ↑ Tiszanána Helységnévtár
  13. ↑ Tiszanána Helységnévtár
  14. ↑ Kosztin Emese: Neked elmesélem – „Istenem, a jó úton terelj!". Képmás.hu. (Hozzáférés: 2023. március 25.)

Külső hivatkozások

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszanána&oldid=27481205”