Tegucigalpa
Tegucigalpa Honduras fővárosa és legnépesebb városa. A Honduras középső részén fekvő medence középpontjában, 940–1080 m közötti tengerszint feletti magasságban fekszik.
Tegucigalpa | |||
Tegucigalpa | |||
| |||
Becenév: Tegus | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Honduras | ||
Alapítás éve | 1578 | ||
Irányítószám | 11101 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 157 509 fő (2013)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 990 m | ||
Terület | 201,5 km² | ||
Időzóna | UTC−6 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 14° 06′ 21″, ny. h. 87° 12′ 14″14.105714°N 87.204008°WKoordináták: é. sz. 14° 06′ 21″, ny. h. 87° 12′ 14″14.105714°N 87.204008°W | |||
Tegucigalpa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tegucigalpa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Földrajz
szerkesztésA várost 1300-1400 magas hegyvonulatok övezik, melyeken több kisebb-nagyobb patak tör át és melyek a Rio Cholutecában egyesülnek. Ez a folyó osztja ketté a várost. A folyó északi oldalán fekszik a dimbes-dombos terepen épült ősi Tegucigalpa, a déli részén pedig a fiatalabb Comayagüela városrész.
Éghajlat
szerkesztésTegucigalpa éghajlata a környező hegyek mérséklő hatása következtében szubtrópusi jellegű.
Az évi középhőmérséklet 21,8 Celsius-fok; a január átlaga 19,9 Celsius-fok, a júliusé pedig 22,1 Celsius-fok. Az évi csapadék átlagmennyisége 1100 mm körül van, melynek döntő többsége a nyári esős évszakban hull le.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 25,7 | 27,4 | 29,5 | 30,2 | 30,2 | 28,6 | 27,8 | 28,5 | 28,5 | 27,3 | 26,0 | 25,4 | 27,9 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 20,0 | 20,9 | 22,5 | 23,6 | 24,2 | 23,4 | 22,9 | 23,2 | 23,2 | 22,4 | 21,2 | 20,2 | 22,3 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 14,3 | 14,5 | 15,5 | 17,1 | 18,2 | 18,2 | 18,0 | 18,0 | 17,9 | 17,6 | 16,3 | 15,0 | 16,7 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 5 | 4 | 10 | 43 | 143 | 158 | 82 | 88 | 177 | 108 | 40 | 10 | 868 |
Havi napsütéses órák száma | 220 | 231 | 269 | 246 | 217 | 171 | 192 | 204 | 183 | 201 | 198 | 210 | 2542 |
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory |
Történelem
szerkesztésKolumbusz 1502-ben, negyedik útja alkalmával jutott el a mai Honduras vidékére, de sem őt sem pedig az utánajövőket nem érdekelte a terület.
A főváros helyén a konviszta idején indián falu állt, melynek környékén a XVI. század közepén az arany után kutató spanyolok ezüstre bukkantak.
Tegucigalpa városát, melynek neve ezüsthegy-et jelent egy itteni nagyobb telepescsoport alapította 1578-ban (akkori neve Taguzgalpa volt). Az ezüstbányászat fellendülése maga után vonta a kis település meggazdagodását.
1766-ban Tegucigalpa kisvárosi rangra emelkedett, majd 1880-ban elhódította a fővárosi rangot is az 1537-ben alapított Comayaguától, 1938-ban pedig Distrito Central néven egyesítették a szomszédos Comayagüelával. A várost gyakran pusztította földrengés, kisebb-nagyobb tűzvész és háború is, ezért többször is ujjáépítették.
Gazdasága
szerkesztésIpara elsősorban a környék mezőgazdaságának termékeit dolgozza fel; cukorgyártás, sörgyártás, kávépörkölés, valamint az ország hatalmas erdőségeit hasznosító fafeldolgozó ipara is jelentős. A környék kisüzemei pedig a közszükségleti cikkeket állítják elő.
Népesség
szerkesztésA főváros Honduras legnagyobb városa, minden nyolcadik lakosa a fővárosban él. A lakosság majd 80%-a mesztic, mellettük még indiánok és fehérek érdemelnek említést.; a négerek és a zambók (indián-néger keverékek) száma nem nagy.
Nevezetességek
szerkesztés- A város központjában található a Szent Mihály-székesegyház, a La Merced és a Los Dolores-templom.
- A La Leona park az óvárosban található. A téren van Francisco Morazán szülőháza.
- Juan Ramón Molina Nemzeti Könyvtár
- Az El Picachó-i Krisztus egy 32 méter magas Krisztus-szobor a város északi szélén.
Közlekedés
szerkesztésA várost a jelentősebb kikötőkkel, mint Amapalával, San Lorenzóval autóút köti össze. A város repülőtere a Toncontín nemzetközi repülőtér.
Testvértelepülések
szerkesztésForrások
szerkesztés- A világ fővárosai (1986) ISBN 963-09-2873-6