Tama (macska)
Tama (たま; 1999. április 29–2015. június 22.macska volt, aki azzal szerzett hírnevet, hogy állomásfőnök és üzemeltetési igazgató volt a Kisigava vonalon található a kinokavai Kisi állomáson.[1]
) teknőctarka nőstényTama | |
2007 februárjában az állomásfőnök-kalapjában | |
Faj |
|
Neme | nőstény |
Született | 1999. április 29. Japán, Kinokava |
Elpusztult | 2015. június 22. (16 évesen) Vakajama prefektúra, Ivade |
Halál oka | szívelégtelenség |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tama témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésBefogadása
szerkesztésTama a vakajamai Kinokavában született, kóbor macskák nevelték fel, akik a Kisi állomáshoz közel tanyáztak. Az utasok és Kojama Tosiko, az állomás akkori nemhivatalos állomásfőnöke rendszeresen etette őket.[2] Az állomást 2004-ben pénzügyi nehézségek miatt csaknem bezárták. Kojama ekkortájt fogadta be Tamát. Az állomás bezárására tett javaslatot később visszavonták, mivel az utasok követelték, hogy maradjon nyitva.[3] 2006 áprilisában a Wakayama Electric Railway a költségek csökkentése érdekében a Kisigava vonal minden állomásán megvált személyzettől. Az állomásfőnököket az állomásokhoz közeli helyi vállalkozások alkalmazottjai közül választottak ki, a Kisi állomás főnökének Kojamát tették meg. 2007. január 5-én a vasúttársaság vezetői úgy döntöttek, hogy Tamát teszik meg a hivatalos állomásfőnöknek.[4] A macska legfőbb állomásfőnöki feladata az utasok üdvözlése volt. A pozíciója egy állomásfőnöki kalappal, illetve fizetés gyanánt étellel járt.
Állomásfőnöki pályafutása
szerkesztésTama kinevezése körüli hírverés miatt a 2006. januári adatokkal összehasonlítva az utasok száma 17%-kal nőtt abban a hónapban, a 2007 márciusában közzétett statisztikák 10%-os emelkedést mutattak az előző fiskális évvel szemben.[5] Tamát 2008 januárjában egy ünnepség keretében, melyen a vasúttársaság elnöke és a polgármester is jelen volt „szuper állomásfőnöknek” nevezték ki, így ő lett a vállalat „egyetlen vezető pozícióban lévő nője”.[6] Új pozíciója egy „irodával” — egy almos dobozt tartalmazó átalakított jegypénztárral is járt. 2010 januárjában a vasúttársaság vezetői „üzemeltetési igazgatóvá” léptették elő Tamát az utasszám növelésében játszott szerepét elismerve. Tama kinevezése ellenére továbbra is állomásfőnökként dolgozott, ám így is ő lett az első macska, amely egy vasúttársaság vezetője lett.[7]
Személyzete két asszisztens állomásfőnök-macskából, húgából, Csibiből (ちび; 2000. május 12.
) és édesanyjából, a barna cirmos Miikóból (ミーコ; 1998. október 3–2009. július 20. ) állt.Tama Myriam Tonelotto olasz rendező La Voie du chat című macskákról szóló dokumentumfilmjében is szerepel, melyet az európai ARTE televízióadón sugároztak 2009 áprilisában.[8] Tama az Animal Planet Imádjuk a macskákat! című sorozatában is szerepelt, melyben annak műsorvezetője, John Fulton meglátogatta és egy dalt is énekelt.[9]
-
Csibi 2007 novemberében
-
Miiko 2007 novemberében
2009 tavaszán a Wakayama Electric Railway bemutatta az új „Tama-vonatot” (たま電車; Hepburn: Tama Densha ), melyet Tamát ábrázoló képregényszereplőkkel díszítettek.[10] 2010 augusztusában a Kisi állomás épületét újjáépítették, az új épület egy macska fejéhez hasonlít. A „Tama-vonat” átalakítását és az állomás újjáépítését is Mitooka Eidzsi ipari formatervező felügyelte.[11]
-
A „Tama-vonat” 2009 áprilisában
-
Tama-villamos Okajamában, 2009 júliusában
-
A Kisi állomás újjáépített épülete, mely egy macska fejéhez hasonló, 2010 augusztusában
-
Tama szolgálat közben, 2012 októberében
2012. január 5-én bemutatták Tama hivatalos gyakornokát, „Nitamát” (Második Tama).[12]
Tama 2015. június 22-én, 16 éves korában, ami körülbelül 80 emberi évnek felel meg egy vakajamai prefektúrai állatkórházban szívelégtelenségben meghalt.[13] Halála után több ezer rajongója rótta le előtte a tiszteletét. Egy sintóstílusú temetésben részesült az állomásnál és megkapta a „méltóságos örökkévaló állomásfőnök” címét. 2015 augusztusában egy sintó macskaszentélyben istennőként helyezték örök nyugalomra.[14]
Tama helyét helyettese, Nitama vette át.[15]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Wong, Hiufu. „The cat that saved a Japanese train station: Meet Tama, Japan's cutest stationmaster, and her adorable cat-shaped station home”, CNN Travel , 2013. május 24. (Hozzáférés: 2013. május 27.)
- ↑ Jim Motavalli: Cat named stationmaster. Mother Nature Network, 2010. október 5. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
- ↑ Lund, Georgia: Tama the Cat Drums Up Business for Railway in Japan. website. Yahoo! Business. [2013. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 27.)
- ↑ Cat named stationmaster. Japan Probe, 2007. január 14. [2009. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 29.)
- ↑ Tama is the purr-fect antidote to financial gloom: study. Yahoo! News, 2008. október 5. [2008. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
- ↑ This conductor's got a cat's tongue. IOL, 2008. május 24. [2009. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 29.)
- ↑ Promotion for Japan’s stationmaster cat. Japan Probe, 2010. január 7. [2010. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 24.)
- ↑ Japanese railway turns to feline 'stationmaster' for help, 2008. május 24. [2015. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 22.) (AFP)
- ↑ Stationmaster Cat: Must Love Cats Animalplanet.com accessed online June 30, 2015
- ↑ Stationmaster cat gets a train. japanprobe.com. [2009. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 28.)
- ↑ 世界的鉄道デザイナー水戸岡鋭治が明かす! 新型新幹線「さくら」と「たま駅舎」の秘密 (japanese nyelven). Nikkei Trendy Net. Nikkei Business Publications, Inc., 2010. szeptember 14. [2013. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 27.)
- ↑ Train station’s popular cat mascot meets likely successor. Kyodo News. The Japan Times, 2012. január 7. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
- ↑ 「たま駅長」死ぬ―和歌山電鉄の名物駅長、心不全で 16歳、人間なら80歳 28日に社葬 (japanese nyelven). Sankei West. The Sankei Shimbun & Sankei Digital, 2015. június 24. [2015. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 24.)
- ↑ „Tama the cat: 3,000 attend elaborate funeral for Japan’s feline stationmaster”, The Guardian
- ↑ „Tama-chan: The cat’s miaow”, The Economist, 2015. július 3. (Hozzáférés: 2015. július 3.)