Szuahéli nyelv
A szuahéli Kelet-Afrikában beszélt nyelv (Kenya, Tanzánia, Uganda), a bantu nyelvekhez tartozik, eredetileg a szuahélik nyelve. Anyanyelvi beszélőinek száma néhány millió, közvetítő nyelvként viszont több mint 130 millióan használják.
Szuahéli nyelv Kiswahili | |
Beszélik | Burundi Kongói Demokratikus Köztársaság Comore-szigetek Kenya Mozambik Omán Seychelle-szigetek Mauritius Ruanda Tanzánia Uganda Madagaszkár Zambia Malawi[1] |
Nyelvcsalád | Kongó-kordofáni |
Írásrendszer | Latin, Arab |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Afrikai Unió Kenya Tanzánia Uganda |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | sw |
ISO 639-2 | swa |
ISO 639-3 | swa |
A szuahéli nyelv területe | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiswahili témájú médiaállományokat. |
A magyarhoz hasonlóan agglutináló, ugyanakkor a toldalékokat a szó elejére illeszti. Néhány idegen eredetű szóban megfigyelhető a flexió is.
Jellegzetes bantu sajátosság a névszóosztályok megléte (emberek osztálya, fák osztálya stb.) amelyeknek meghatározott előtagjaik vannak, amelyek végső soron nyelvtani nemként viselkednek, mivel grammatikai szerepük van. A szuahéliben nyolc névszóosztály van.
A szuahéliben viszont nincsen meg a bantu nyelvekre jellemző tonalitás.
Hangrendszer
szerkesztésAz ábécé: A, B, Ch, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, R, S, T, U, V, W, Y, Z.
A szuahéli nyelv ábécéje igen egyszerű, a betűk hangértéke nagyrészt egyezik a magyarral, annyi különbséggel, hogy a ch cs-nek, a j dzs-nek, az s pedig sz-nek ejtendő.
Több hang van a szuahéliben, mint ahány betű az ábécében. Ebből következik, hogy a hiányzó hangok egy részét kettős betűkkel írjuk, illetve hogy bizonyos betűk több hangot is jelölnek. A problémás betűk és betűkapcsolatok a következők:
ch [t͡ʃ] kissé hangsúlyosabb a magyar ’cs’ hangnál (chachu [t͡ʃat͡ʃu] = élesztő, kovász)
dh [ð] zöngés hang, úgy ejtendő, mint az angolban (például this) (fedha [feða] = ezüst, pénz; dhoruba [ðoruba] = vihar, zivatar)
gh [ɣ] a magyar ’g’ hangnál erőteljesebb (lugha [luɣa] = beszélt nyelv)
j [d͡ʒ] a partvidéken magyar ’dzs’, a szárazföld belseje felé ’gy’ és ’j’ hangzású (Jina lako nani? [d͡ʒina lako nani] = Mi a neved?)
ng’ [ŋ] ejtése mint az angolban, általában szókezdő helyzetben szerepel (ng'ombe [ŋombe] = szarvasmarha)
ny [ɲ] megfelel a magyar ’ny’ hangnak (nyuki [ɲuki] = háziméh)
s [s] megfelel a magyar ’sz’ hangnak (szimba [simba] = oroszlán)
sh [ʃ] nagyjából a magyar ’s’ hangnak felel meg (maisha [maiʃa] = élet)
th [θ] zöngétlen hang, úgy ejtendő mint az angolban (például bathroom) (theluji [θelud͡ʒi] = hó)
w [w] félmagánhangzó, ejtése mint az angolban (a magyar ’u’-hoz áll közel) (wimbo [wimbo] = dal, ének)
y [j] félmagánhangzó, ejtése mint az angolban (a magyar ’j’-hez áll közel) (yai [jai] = tojás)
A szuahéliben a k, p és t hangoknak van hehezett variánsa is, azonban ezeket nem jelölik külön írásban. Tehát a k betű jelölhet [k] és [kʰ] hangot is stb. Viszont fontos a helyes ejtés, ugyanis néha jelentésmegkülönböztető szerepe van, például tembo 1. [tembo] = pálmabor, 2. [tʰembo] = elefánt!
A hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik.
A szuahéli ige ragozása
szerkesztésA szám és személy kifejezése
szerkesztésA szuahéli nyelv teljes értékű személyes névmásai az alábbiak:
mimi én sisi mi
wewe te nyinyi ti
yeye ő wao ők
Azonban ezeket a ragozott igealakokban személyragok helyettesítik:
ni- (én …k) tu- (mi …unk)
u- (te …sz) m- (ti …tok)
a- (ő …) wa- (ők …nak)
A főnévi igenév
szerkesztésA főnévi igenevek előtoldaléka: ku-. Néhány esetben, magánhangzó előtt, de nem szabályszerűen kw-. Az igék szótári alakja általában az igető.
-fanya kufanya tenni, csinálni
-sema kusema mondani, szólni
-enda kwenda menni, haladni
Vannak olyan igék a szuahéli nyelvben, amelyek ragozáskor felveszik a főnévi igenév előtoldalékát, ilyen például az előbb említett -enda ige is.
A jelen idő
szerkesztésA jelen idő toldaléka -na-, és jelentése nagyjából azonos az angol folyamatban lévő jelen idejével.
ninajenga nyumba házat építek
anakwenda mjini ő a városba megy
Toldalékoláskor a jelen időt kifejező -na- morféma összeolvadhat a személyragokkal:
na- (én most …k) twa- (mi most …unk)
wa- (te most …sz) mwa- (ti most …tok)
a- (ő most …) wa- (ők most …nak)
A múlt idők
szerkesztésA szuahéliben háromféle egyszerű múlt idő van:
1/ folyamatos múlt idő: -li-
nilikuwa nyumbani otthon voltam
2/ határozottan befejezett múlt idő: -me-
amefika ő megérkezett
3/ ritka, főleg a népköltészetben használt, kb. elbeszélő múlt: -ka-
sungura akasema és akkor a nyúl azt mondá
Amennyiben két cselekvés közvetlenül egymás után játszódik le, akkor az első ige -li-, a második pedig -ka- toldalékot kap:
alifika akaingia nyumbani megérkezett és belépett a házba
Léteznek a szuahéliben a 'kuwa' létigével képezett összetett igealakok is:
nilikuwa nikitembea amikor sétáltam volt
A jövő idő
szerkesztésA jövő időt a -ta- toldalékkal fejezzük ki:
nitarudi kesho holnap visszajövök
A feltételes mód
szerkesztésA szuahéliben a feltételes módot háromféleképpen fejezzük ki:
1/ ha a cselekvés, történés lehetetlen, hiányoznak a feltételei, akkor a -ngali- toldalék használandó
ningalikwenda nyumbani hazamennék (de nem lehet)
nilikuwa ningalikwenda nyumbani hazamentem volna
ningalisema megmondanám (ha tudnám)
2/ a lehetséges vagy valószínű cselekvés, történés, valamint az óhajtó mód kifejezésére a -nge- morfémát kell használni
ningeweza kufanya kazi tudnék dolgozni (ha kapnék munkát)
ningetaka kununua kitabu hiki szeretném megvenni ezt a könyvet
ningetaka kuandika barua szeretnék levelet írni
3/ ha egy meghatározott, lehetséges feltételhez kötjük a cselekvést, történést, akkor a legtöbbször a jövőre utaló -ki- toldalékot használjuk:
ukimaliza kujenga nyumba yako, nitakutembelea ha majd fölépíted a házad, akkor meglátogatlak
A felszólító mód
szerkesztésEgyes szám második személyben az igető a végmagánhangzóját -e–re változtatja, míg többes szám második személyben a végződés -eni.
ende menj, eredj
twendeni gyerünk
endeni menjetek, eredjetek
nipe add ide, add nekem
A közvetett utasítást kifejező első és harmadik személyű igealakok rendszerint szintén -e–re változtatják a tőmagánhangzót (ez az arab eredetű -i–re végződő igealakokban ritka):
anataka niende (ő) azt akarja, hogy (én) menjek anataka unipige (ő) azt akarja, hogy (te) engem megüss
Ez utóbbi igealakban tárgyi egyeztető morféma (-ni-) szerepelt, ami a cselekvés célirányosságára utalt.
Tárgyas igeragozás
szerkesztésAz, hogy a szuahéli mondatnak tárgya van, az igealakban jut kifejezésre. Ez tulajdonképpen megfelel a magyar tárgyas igeragozásnak. A toldalékok nagy részben megegyeznek az igei személyragokkal, csak egyes szám második és harmadik személyben van eltérés:
-ni- (engem) -tu- (minket)
-ku- (téged) -m- (titeket)
-m- (őt) -wa- (őket)
nimekuambia (meg)mondtam neked
umenitembelea meglátogattál (engem)
tunawatafuta mi keressük őket
Nem közvetlenül tárgyi vonatkozású tranzitív igék esetében dativusi szerepkörben is megjelenhetnek ezek a toldalékok (wakamsema – megmondták neki).
Számok
szerkesztés0 – Sufuri
1 – Moja
2 – Mbili
3 – Tatu
4 – Nne
5 – Tano
6 – Sita
7 – Saba
8 – Nane
9 – Tisa
10 – Kumi
11 – Kumi na moja
20 – Ishirini
30 – Thelathini
40 – Arobaini
50 – Hamsini
60 – Sitini
70 – Sabini
80 – Themanini
90 – Tisini
100 – Mia
101 – Mia na moja
200 – Mia mbili
1000 – Elfu moja
Szószedet
szerkesztésAz alábbiakban a szócikkben szereplő szavakat soroljuk fel a szócikkben való előfordulásuk sorrendjében.
-chache kevés
-chura béka
-anguka esik, hull
-fanya tenni, csinálni, dolgozni
-sema mondani, szólni
-enda menni, haladni
-jenga építeni
nyumba (nyumbani) ház (otthon, a házba, a házban)
mji (mjini) város (a városba, a városban)
-wa lenni
-fika érkezni, jönni
sungura nyúl
-ingia belépni
-tembea sétálni, kószálni, vándorolni
-rudi visszajönni, visszatérni
kesho holnap
-weza képesnek lenni vmire, -hat, -het
kazi művészet (szalagos hanghordozó)
-taka akarni, szeretni, kívánni
-nunua vásárolni, venni
kitabu könyv
hiki (egy közelre mutató névmás: „ez”)
-andika írni
barua levél, dokumentum, üzenet
-maliza elkészíteni, befejezni
yako (egy birtokos névmás: „te …d”)
-tembelea meglátogatni
-pa adni
-piga ütni, verni, lőni, csapni
-ambia tájékoztatni, értesíteni, tudósítani
-tafuta keresni
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ethnologue list of countries where Swahili is spoken
Thomas J. Hinnebusch, 1992, "Swahili", International Encyclopedia of Linguistics, Oxford, pp. 99–106
David Dalby, 1999/2000, The Linguasphere Register of the World's Languages and Speech Communities, Linguasphere Press, Volume Two, pg. 733–735
Benji Wald, 1994, "Sub-Saharan Africa", Atlas of the World's Languages, Routledge, pp. 289–346, maps 80, 81, 85
További információk
szerkesztés- Kamusi Project Internet Living Swahili Dictionary
- Szuahéli gyorstalpaló
- F. Nagy Géza: A szuahéli nyelv, mint a nemzeti integráció eszköze Kelet-Afrikában; MTA Szociológiai Intézet, Bp., 1983 (Műhelytanulmányok. Elmaradottság és modernizáció)
- F. Nagy Géza: Magyar-szuahéli kéziszótár. Kb. 20.000 szó; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
- Füssi Nagy Géza: Szuahéli nyelvkönyv szövegmintákkal és szószedettel; 2. jav., bőv. kiad., Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2006
- Szuahéli-magyar szótár; szerk. Radvány László, Balassi Kiadó, Budapest, 2021, ISBN 9789634561002