Szentkirályi Miklós
Szentkirályi Miklós Béla (Kocsord, 1943. május 11. – 2021. március 20.) Munkácsy Mihály-díjjal és Érdemes Művész címmel kitüntetett magyar festő-restaurátor. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2010). [1]
Szentkirályi Miklós | |
Született | Szentkirályi Miklós Béla 1943. május 11. Kocsord |
Elhunyt | 2021. március 20. (77 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Lőrincze Zsuzsanna |
Foglalkozása | festő-restaurátor |
Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1991) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996) érdemes művész (2018) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkirályi Miklós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésKocsordon született 1943. május 11-én, Szentkirályi Gyula és Bethlen Éva házasságából. 1945–1973 között Marosvásárhelyen lakott. 1962-től 5 évig gyári munkásként dolgozott. 1968-1973 között a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet hallgatója volt Kolozsvárott Miklóssy Gábor osztályában. 1973-ban költözött vissza Magyarországra, 1974-1977 között a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézetében tanult Varga Dezső osztályában.
1975-től 15 esztendőn keresztül a Magyar Nemzeti Galéria régi magyar osztályának restaurátorként működött, 1990-től a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora illetve osztályvezetője. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja. 1992-ben a Magyar Restaurátorkamara alapító elnöke, 1997–2002 között a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány művészeti-szakmai tanácsadó testületi tagjává választották. 2001–2005 között a Nemzeti Kulturális Alapprogramban, az Iparművészeti Szakkollégiumban kurátor. 2006-ban habilitált. 2010-től a MMA tagja volt.
Restaurátorelméleti, módszertani és etikai kérdésekkel foglalkozott. Sokat tett és tesz a hazai és az egyetemes emberi értékeket képviselő képzőművészeti alkotásaink méltó megőrzéséért, köztük elévülhetetlen érdemeket szerzett középkori szárnyasoltárok (Leibic, Kisszeben, Csíkszentlélek), Munkácsy Mihály trilógiájának,[2] Zala György Aradi vértanúk emlékművének restaurálása terén.
„A magyar nemzeti kultúra, művészi alkotómunka területén végzett kiemelkedő művészi értékteremtő munkája elismeréseként” 2018. március 13-án Érdemes Művész kitüntetést kapott.
Családja
szerkesztésAnyai nagyszülei, gróf bethleni Bethlen Béla (1888–1979), Beszterce-Naszód és Szolnok-Doboka vármegyék főispánja, és gróf gönczruszkai Kornis Klára (1893–1983) voltak. Szülei Szentkirályi Gyula és bethleni Bethlen Éva. 1973-ban feleségül vette Lőrincze Zsuzsannát, Lőrincze Lajos nyelvész lányát. Két fiuk született; Szentkirályi Miklós (1981) ipar- és formatervező és Szentkirályi András (1982) kertészmérnök.
Művei (válogatás)
szerkesztés- Jánosréti mester: Kálváriaoltár, feltámadás (1974-1975)
- Schaller István (1708-1779): Mária látogatása; Szent Ferenc elragadtatása (1976)
- Giuseppe Markhezi (1699-1771): Sába királynője Salamon király előtt (1976)
- Északmagyarországi művész, 1510-20: Szent Anna oltár (1976-1982)
- Északmagyarországi művész A. Dürer után, 1510-20 (1976-1982)
- Velencei Festő, XVI.sz 2. harmada: Coena Domini (1977)
- Kremser Schmidt (1718-1801): Mózes az érckígyóval (1977)
- Szepes-vármegyei művész, 1483.: Nagyszalóki Mária oltár (1983-1986)
- Fabrizio Santafede (1550-1634): Sámson és Delila (1984)
- Martin van Meytens (1695-1770): Bánffy Dénes képmása (1986)
- Ismeretlen festő, 1691 körül: Gróf Esterházy Antal kuruc tábornagy képmása (1987)
- Mányoki Ádám (1673-1757): Gustav Adolph Gotter báró képmása (1988)
- Ottavio Zanuoli (?-1607): Báthori Zsigmond felesége, Mária Christierna arcképe (1988)
- Ismeretlen Sáros-megyei művész: Keresztelő Szent János (1988-1989)
- Vajda Zsigmond: Parlament (1989)
- Franz Anton Maulbertsch: Szent Márton csodáinak fényében (1989-1991)
- Cornelis Engelbrechtsz (1468-1533): Férfi és nő mellképe (1990)
- Gerbrand van den Eeckhout (1621-1674): Elizeus próféta és a súmeni asszony (1990)
- Stanisław Ignacy Witkiewicz: Zakopanei téli táj (1991)
- Roelant Savery (1576-1639): Sziklás táj (1991)
- Claude Lorrain (1604-1682): Villa a római campagnán (1991)
- Francesco Fontebasso (1709-1768): Scipio nagylelkűsége (1991)
- Paolo Domenico Finoglia: Angyali üdvözlet (1992)
- Filippino Lippi (1457-1504): Madonna Szent Antallal (1992)
- Vicente Juan Masip (korábban Sebastiano del Piombo után): Krisztus siratása (1992-1993)
- Munkácsy Mihály (1844-1900): Golgota (1993)
- Paolo Veronese (1528-1588): Velence Allegóriája (1993)
- Georg Flegel (1566-1638): Csendélet sajttal és üvegpohárral (1995)
- Munkácsy Mihály (1844-1900): Krisztus Pilátus előtt (1995)
- Jusepe de Ribera (1591-1652): Assisi Szent Ferenc stigmatizációja (1995)
- Hendrick Terbrugghen: Pipára gyújtó fiú (1995-1996)
- Eduard von Engerth: I. Ferenc József királlyá koronázása Budán, 1867-ben (1996)
- Vágó Pál: A magyar huszárság diadalútja (1996)
- Johann Peter Krafft: Rudolf von Habsburg és a szerzetes (1997)
- Regnier van Gherwen (? – Leiden? 1662): Krisztus Pilátus előtt (1998)
- Paul Gauguin: Fekete sertések (1998)
- Hans von Aachen (1552-1615): Bacchus és Szatír (1999)
- Jacopo da Empoli: Noé részegsége (1999)
- Vincenzio Chiverchio (1470-1544): Mária sírbatétele (2000)
- Orazio Fidani (1606-1656): Lót és lányai (2000-2001)
- Zala György (1858-1937): Aradi vértanúk emlékműve (2000-2002)
- Camille Pissarro: A Pont-Neuf (2001)
- Jacopo da Montagnana: Mária Krisztus holttestével (2001)
- Franz Eybl: Önarckép (2004)
- Körösfői-Kriesch Aladár: Margit síel (2004)
- Tiziano Vecellio (1488/90-1576): Mária gyermekével és Szent Pállal (2005)
- Willem de Poorter (1608-1648): A gyarmati hatalom allegóriája (2006)
- Munkácsy Mihály: 1896 Ecce Homo (2009)
- Konsztantinos Thaliodorosz: Ikonosztáz (2009-2010) [3]
Díjak, elismerések (válogatás)
szerkesztés- Szocialista Kultúráért (miniszteri elismerés) (1979)
- Szocialista Kultúráért (miniszteri elismerés) (1983)
- Kulturális Minisztérium nívódíja (1989)
- Munkácsy Mihály-díj (1991)
- Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1996)
- M. S. mester díj (2013)
- Érdemes művész (2018)
Könyvei, publikációi
szerkesztés- Gránátalma a szárnyasoltáron : Egy restaurátorművész műhelytitkai / Szentkirályi Miklós. – [Budapest] : Kairosz, 2012., 241 p. . – Biogr.[4]
- Magyar Restaurátorkamara, 1994., 52 p. (Magyar Restaurátorkamara : Chamber of Hungarian Restorers : Kammer der Ungarischen Restauratoren : Chambre des Restaurateurs Hongrois. [Budapest]
- Megújult a máriapócsi ikonosztáz, Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 11, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely (Ro), 2011, p. 34-39.
- S-a inoit iconostazul de la Mariapocs, Isis Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 11, Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely (Ro), 2011, p. 132-134, traducere de Váli Zsuzsánna
- Rejtőzködő próféták, Szalon, XV. évf. 2011/1 p. 12-16.
Származása
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Elhunyt Szentkirályi Miklós restaurátorművész (magyar nyelven)
- ↑ * Szentkirályi Miklós: Íme, az ember. Munkácsy Ecce Homo-jának vándorútja Archiválva 2011. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ * A pócsi bazilika liturgikus berendezésének megújulása Görögkatolikus szemle, 2010. január, XXI. évf. 1. szám, 10-11 oldal
- ↑ http://opac3.mma.monguz.hu/record/-/record/MMA19239
Források
szerkesztés- Ki kicsoda 2000 : Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Szentkirályi Miklós szócikkét ld. II. köt. 1551. p.
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J. Budapest: Natura. 1990. 160–180. o. ISBN 963-234-313-1
- Archivált másolat. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 26.) – M. S. mester-díj 2013
- Elismerés a középkori mester nevével Archiválva 2015. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Archivált másolat. [2015. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 26.) – A XVI. századi nagyság fénykörében
További információk
szerkesztés- Adatlapja a Restaurátorkamara honlapján
- Proarte.hu Archiválva 2009. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Életrajza a Magyar Művészeti Akadémia honlapján