Szarvasól-barlang

A Szarvasól-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. A barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség része. Régészeti leletek kerültek elő belőle.

Szarvasól-barlang
Hossz	32 m
Mélység	8 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	8 m
Tengerszint feletti magasság	526 m
Ország	Magyarország
Település	Aggtelek
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5440-7
Lelőhely-azonosító	82635
Elhelyezkedése
Szarvasól-barlang Pozíció az Aggteleki-karszt térképén
é. sz. 48° 31′ 48″, k. h. 20° 31′ 16″48.530033333333, 20.520983333333

Leírás

A Haragistya-fennsíkon, Magyarország és Szlovákia közös határának közelében, egy töbör oldalának DNy-i részén, a töbör aljától 6 m-rel feljebb elhelyezkedő sziklaudvarban, sziklakibúvásban nyílik a barlang bejárata. A barlangbejárat természetes úton alakult ki, 4 m széles és 2 m magas. A barlang bejárati része a barlang belseje felé lejt. A barlang bejárati csarnoka tulajdonképpen egy felszakadt barlangjárat. Az elágazó, egyszintes, inaktív víznyelőbarlang középső triász wettersteini mészkőben alakult ki. Létrejöttét a tektonikus repedések segítették.

A morfológiai kisformák közül találhatóak benne gömbüst, mennyezeti csatorna és ujjbegykarr. Falain kondenz borsókő, típusos, gömbös borsókő, cseppkőbekérgezés, heliktit, függőcseppkő, szalmacseppkő, állócseppkő, cseppkőléc és hegyitej figyelhető meg. Cseppkőképződményei fejletlenek. A pusztuló állapotban lévő barlang vízszintes kiterjedése 20 m. A kőzet vastagsága sehol sem haladja meg a 10 m-t a barlang felett. Az engedély nélkül, barlangjáró alapfelszereléssel megtekinthető, lezáratlan barlang tág járatai könnyen járhatók.

Cserépdarabok kerültek elő belőle. A barlang alján sok kitöltés van. A Fejérdy István és Holly István által írt tanulmány szerint kutatásakor találtak a barlangkitöltésben, kb. 60 cm mélységben faszénnyomokat. Egy körültekintő régészeti ásatás valószínűleg további leleteket eredményezne, és egy további járatok feltárására irányuló kutatás is sikeres lehet. A barlang régészeti lelőhely azonosító száma 82635.

Előfordul a barlang az irodalmában Szarvasól (Jaskó 1933), Szarvasól barlang (Jakucs 1957) és Szarvasól-lyuk (Strömpl 1912) neveken is. 1943-ban volt először Szarvasól-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában (Szenes 1943).

Kutatástörténet

A barlang régóta nyitott, amit a benne talált cseréptöredékek bizonyítanak. Strömpl Gábor 1911 nyarán járt a területen. Az 1912. évi Földtani Közlönyben megjelent tanulmánya szerint a Szarvasól-lyuk a Haragistya erdőség keleti részén lévő sziklaodú. Az 1933. évi Földrajzi Közleményekben publikált, Jaskó Sándor által írt munkában az olvasható, hogy a Szarvasól száraz, majdnem vízszintes barlang, amely 18 m hosszú, végén pedig törmelékkel van eltömődve. A tanulmányban van egy térkép, melyen látható a barlang földrajzi elhelyezkedése. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület barlangkutatói 1943. július–augusztusban, eredményes régészeti ásatást végeztek a barlangban.

Vértes László 1953-ban vizsgálta meg a barlangot. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1960. novemberi füzetében részletesen le van írva a Szarvasól-barlang. A dolgozatban publikálva lett a barlang alaprajz térképe és kifejtett függőleges vetületi rajza. A leírók megfigyelték, hogy májusban és júniusban is vannak gyakran jégképződmények a 32 m hosszú barlangban. Az 1962-ben kiadott, A barlangok világa című könyvben meg van említve a barlang. 1966 nyarán a Szabó József Geológiai Technikum Barlangkutató Csoportjának tagjai tekintették meg a barlangot. Az 1975-ben kiadott, Jakucs László által szerkesztett útikalauz szerint a Haragistya-tetőn van a Szarvasól-barlang bejárata. Nagy előcsarnokból és kis alsó teremből áll, amelyeket szűk nyílás köt össze. A barlangból történelem előtti cseréptöredékek kerültek elő.

Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt, Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Szarvasól-barlang Aggteleken helyezkedik el. A barlang bejárata a haragistyai erdészháztól ÉK-re, 600 m-re, az államhatártól 150 m-re, beszakadás Ny-i oldalában van. Kb. 25 m hosszú és kb. 8 m mély a régi víznyelőbarlang. A kézirat barlangot ismertető része 3 irodalmi mű alapján lett írva. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve az Aggteleki-karszton lévő barlang Szarvasól-barlang néven. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 4 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal.

A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentésében részletesen le van írva a barlang. A kéziratba bekerült egy 1981 augusztusában készült, felszíni helyszínrajz tektonikai vázlattal és a barlang 1981 augusztusában készült vízszintes vetület térképe. Ez utóbbin ábrázolva van egy ásatási terület. A jelentés 4. oldalán az van írva, hogy bontást végeztek a barlangban, a 42. oldalon pedig az, hogy nem végeztek. A jelentés szerint nem terveztek a későbbiekben komoly bontómunkát végezni benne, de tervezték, hogy a Herman Ottó Múzeummal felveszik a kapcsolatot, majd egy kutatóárkot mélyítenek a kitöltésébe, amivel megállapíthatnák, hogy van-e még a barlang üledékében régészeti lelet.

Az 1981. évi MKBT Beszámolóban az olvasható, hogy a Szarvasól-barlang bejárata 6 m széles és 8 m magas. A kiadványban publikálva lett az 1981 augusztusában készült térképvázlat, melyen látható a barlang földrajzi elhelyezkedése. A megjelentetett jelentésben közzé lett téve a barlang 1981 augusztusában készült vízszintes vetület térképe. Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Szarvasól-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. 1985-ben az MKBT XXX. országos vándorgyűlésének egyik túracélpontja volt.

Az 1990. évi Karszt és Barlangban közölt, Sásdi László által írt publikációban az olvasható, hogy a barlang inaktív víznyelő. A barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. Móga János 2001-ben kiadott tanulmánya szerint a barlang egy idős barlangroncs, amely valószínűleg a pleisztocén elején alakult ki. A 2002–2003. évi Karszt és Barlangban publikált, Holly Istvánról szóló nekrológban az van írva, hogy Holly István Fejérdy Istvánnal együtt közölt cikket az 1960. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban a Szarvasól-barlangról.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5440/7 nyilvántartási számú Szarvasól-barlang, 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang. Egri Csaba 2009-ben megírta a barlang állapotfelvételi kéziratát. Holl Balázs (a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport tagja) 2011-ben felmérte a barlangot, majd a felmérés adatainak felhasználásával elkészítette a barlang alaprajz térképét, oldalnézeti rajzát és metszetrajzát. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5440-7 kataszteri számú Szarvasól-barlang, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang. 2013. augusztus 12-től a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, aggteleki, 5440-7 barlangkataszteri számú és 82635 lelőhely-azonosítójú Szarvasól-barlang régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Irodalom

• Adamkó Péter – Leél-Őssy Szabolcs: Az MKBT XXX. országos vándorgyűlése. Karszt és Barlang, 1985. 1–2. félév. 64. old.
• Berhidai Tamás – Cser Ferenc – Holl Balázs: Jelentés a Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évben végzett tevékenységéről. Kézirat, Jósvafő. 15–17., 23–24. old. (A 4. és a 42. oldalakon a barlangról név szerint nincs szó, csak az összesített bontó munkáról.) (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Berhidai Tamás – Cser Ferenc – Holl Balázs: A Papp Ferenc Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 151., 154., 157. old.
• Bertalan Károly: A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület... (Barlangkutatásai Pelsőcardó, Szádvárborsa és Kecső környékén.) Turista Értesítő, 1943. 8. (18.) évf. 144. old.
• Bertalan Károly: A Szilicei fennsíkon... (Végzett nyári barlangkutatások.) Turisták Lapja, 1943. (55. évf.) 9. sz. (szeptember) 175. old.
• Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. köt. 209. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat. Budapest, 1976. 32. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Dénes György: Adalékok a Feneketlen-Lednice és a Barázdálási-zsomboly meg a Szilicei-fennsík néhány más barlangja megismerésének történetéhez. Karsztfejlődés, 2006. (11.) 10. old.
• Egri Csaba: Állapotfelvétel. Országos Barlangnyilvántartás. Kézirat, 2009. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1433. old.
• Fejérdy István – Holly István: Adatok az É-Borsodi Karszt morfológiájához. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960. november. 489. old.
• Jakucs László: Aggtelek és vidéke útikalauz. Budapest, Sport, 1957. 143., 223–224., 310. old.
• Jakucs László: Aggtelek és környéke. Budapest, Sport, 1961. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) 240., 321., 351. old.
• Jakucs László – Kessler Hubert: A barlangok világa. Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1962. 183. old.
• Jakucs László szerk.: Aggteleki-karsztvidék. Útikalauz. Budapest, Sport, 1975. 250. old. (Az Aggteleki-karsztvidék kisebb barlangjai, zsombolyai és felszíni karsztjelenségei című fejezetet Dénes György írta.)
• Jaskó Sándor: Morfológiai megfigyelések és problémák a Gömör–Tornai karsztvidék délkeleti részében. Földrajzi Közlemények, 1933. (61. köt.) 9–10. füz. 248., 251. old.
• Józsa László: Beszámoló a Szabó József Geológiai Technikum barlangkutató csoportjának 1966. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 19. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 276., 283. old.
• Maucha László: Holly István (1937–2003). Karszt és Barlang, 2002–2003. 86. old.
• Móga János: A szerkezet és kőzetfelépítés szerepe a Szilicei-fennsík karsztos felszínformáinak kialakításában. Karsztfejlődés, 2001. (6.) 157. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 736. old.
• Pintér Sándor: A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65482. old.
• Sásdi László: Az Aggtelek–Rudabányai-hegység karsztjának földtani fejlődéstörténete. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 6. old.
• Strömpl Gábor: Előzetes jelentés az 1911. év nyarán az abauj-gömöri barlangvidéken végzett barlang kutatásokról. Földtani Közlöny, 1912. (42. köt.) 4. füz. 327. old. (Német nyelven 351. old.)
• Szenes János: A Budapesti Egyetemi Turista-Egyesület Barlangkutató Szakosztályának expedíciója... Barlangvilág, 1943. (13. köt.) 3–4. füz. 65. old.
• Varga Gábor: Dokumentáció régészetileg érintett barlangokról, 2013. Kézirat, 2013. március 25. BPD/100/00810/2013
• Vértes László: Jelentés a teresztenyei forrásbarlangba tett kiszállásról, 1953. Kézirat, 1953. Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattár 97. T. II.
• –: Szarvasól-barlang (5440/7). Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További információk

• Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis
• Országos Barlangnyilvántartás
• Szarvasól-barlang leírás