Székelyvarság
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Székelyvarság (románul Vărșag) falu Romániában, Erdélyben, Hargita megyében. 2022-ben 1652 lakosából 1601 fő vallotta magát magyarnak, 8 románnak 43 pedig nem nyilatkozott. 1992-ben 1536 lakosából 1532 fő magyar és 4 román volt.
| Székelyvarság (Vărșag) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Székelyvarság |
| Rang | községközpont |
| Polgármester | Tamás Ernő |
| Irányítószám | 537350 |
| Körzethívószám | +40 266 |
| SIRUTA-kód | 86320 |
| Népesség | |
| Népesség | 1652 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1601 (2022) 1565 (2011) |
| Népsűrűség | 20,65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 80 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 31′, k. h. 25° 21′46.516667°N 25.350000°EKoordináták: é. sz. 46° 31′, k. h. 25° 21′46.516667°N 25.350000°E | |
| Székelyvarság weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésHargita megye legnagyobb szórványtelepülése, amely kb. 77 km²-en a Nagy-Küküllő forrásvidékén fekszik. Részei: a Központ, Varságtisztása, Bolygóbükke, Forrásköze, Sólyomkőpataka, Nagykútpataka, Bagzos és Küküllőtelep.
Története
szerkesztés1906-ban Varságtelep néven szerepelt először. A falut a 20. század elején Oroszhegyről és Korondról kirajzott székely családok alapították Oroszhegy mély patakvölgyekkel szabdalt vulkáni fennsíkján fekvő Varság nevű határrészéből, 1906-ban lett önálló község. Lakói famunkások, zsindelykészítők. 1908-tól neve Székelyvarság. 1910-ben 1233 magyar lakosa volt. A trianoni békediktátumig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
Látnivalók
szerkesztés- Határában a Tartód pataknak a Nagy-Küküllőbe torkollásánál emelkedő meredek 870 méter magas hegytetőn találhatók Tartód várának maradványai. A vár a 11–12. századi magyar határvédelmi rendszer része volt.
- Római katolikus temploma 1902–1904 között épült gr. Majláth Gusztáv erdélyi püspök költségén.
- A faluközponttól 3-4 kilométerre fekvő Csorgókő-vízesés szép látványt nyújt, csakúgy mint a tőle fél kilométerre lévő Jézus-kútja forrás.
- A székelyvarsági Ski Varsag sípálya
