Szárazelem
A szárazelem egy vagy több elektrokémiai cellából áll, melyek a tárolt kémiai energiát elektromos energiává alakítják át.[1] Az 1800-ban Alessandro Volta által feltalált első elem, illetve az 1836-ban megalkotott Daniell-elem óta az elemek általános energiaforrásként üzemelnek a háztartásokban és ipari alkalmazásban is. Egy 2005-ös becslés szerint a világ elemgyártó iparága 48 milliárd dolláros eladást generál évente, évi 6%-os növekedéssel.[2]
Szárazelemek osztályozása
szerkesztésKémiai összetétel alapján [3]
szerkesztés| Típus | Névleges feszültség
(V/cella) |
Kisütési feszültségtartomány
(V/cella) |
Energiasűrűség | Működési hőmérséklet tartomány
°C |
Önkisülés
(%/hó) |
Tárolhatósági idő
(hó) | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| max | min | Wh/kg | Wh/dm3 | min | max | ||||
| Leclanché szárazelem | 1,5 | 0,75 | 75 | 160 | -20 | 50 | 3 | 18 | |
| Lúgos mangán-dioxidos elem (Zn/KOH/MnO2) | 0,8 | 85 | 230 | 55 | 0,75 | 33 | |||
| Higanyoxidos elem (Zn/HgO) | 1,35 | 0,9 | 106 | 360 | 75 | 0,85 | 45 | ||
| Kadmium-Higanyoxid elem (Cd/HgO) | 0,9 | 0,85 | 0,7 | 80 | 270 | -60 | 100 | 0,3 | 120 |
| Ezüstoxidos elem (Zn/AgO) | 1,6 | 1,0 | 175 | 500 | -40 | 50 | 3 | 14 | |
| Magnéziumelem (Mg/MnO) | 2,0 | 1,95 | 1,3 | 160 | 240 | -30 | 90 | 0,25 | 45 |
Méret alapján [3]
szerkesztés| IEC jelölés | Nemzetközi megnevezés | Magyar megnevezés | Szabványos
feszültségérték (V) |
Méret
mm | |
|---|---|---|---|---|---|
| R1 | Lady | 1,5 | ∅12 x 30 | ||
| R3 | Mikro, AAA | ∅10,5 x 44,5 | |||
| R6 | R | AA, Mignon, Gnóm | Ceruzaelem | ∅14,5 x 50,5 | |
| R10 | B | ∅21,5 x 37 | |||
| R12 | C | ∅21,5 x 60 | |||
| R14 | Baby | ∅26 x 50 | |||
| R20 | D | Mono | Góliátelem | ∅34 x 61,5 | |
| R22 | E | ∅34 x 82 | |||
| 2R10 | 2B | Duplex | 3 | ∅21,5 x 74 | |
| 3R12 | 3C | Normál | Laposelem, zsebtelep | 4,5 | 62 x 22 x 67 |
| 2R22 | 2E | Iker | 3 | 67 x 34 x 83 | |
| 6F22 | 6IT | Kilencvoltos | 9 | 26,5 x 17,5 x 48,5 | |
| 6F25 | 6HT | 9 | 25,5 x 25,5 x 50 | ||
| 15F20 | 15I | 22,5 | 27 x 16 x 51 | ||
| 20F20 | 20I | 30 | 27 x 16 x 65 | ||
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ "battery" (def. 4b), Merriam-Webster Online Dictionary (2009). Hozzáférés ideje: 25 May 2009.
- ↑ Buchmann, Isidor. Battery statistics Archiválva 2010. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben. Battery University. Hozzáférés ideje: 11 August 2008.
- ↑ a b Ferenczi Ödön. akkumulátorok és akkumulátortöltők. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1984). ISBN 963-10-5520-5
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárazelem témájú kategóriát.
Irodalom
szerkesztés- Dingrando, Laurel. Chemistry: Matter and Change (angol nyelven). New York: Glencoe/McGraw-Hill (2007). ISBN 978-0-07-877237-5 – 21. fejezet (662–695 oldalak) az elektrokémiáról.
- Fink, Donald G.. Standard Handbook for Electrical Engineers, Eleventh Edition (angol nyelven). New York: McGraw-Hill (1978). ISBN 0-07-020974-X
- Knight, Randall D.. Physics for Scientists and Engineers: A Strategic Approach (angol nyelven). San Francisco: Pearson Education (2004). ISBN 0-8053-8960-1 – 28–31. fejezetek (879–995 oldalak) az elektromos potenciálról.
- Linden, David. Handbook of Batteries (angol nyelven). New York: McGraw-Hill (2001). ISBN 0-07-135978-8
- Saslow, Wayne M.. Electricity, Magnetism, and Light (angol nyelven). Toronto: Thomson Learning (2002). ISBN 0-12-619455-6 – 8–9. fejezetek (336–418 oldalak) az elemekről, akkumulátorokról.
