Snagov
Snagov község és falu Ilfov megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Ciofliceni, Ghermănești, Tâncăbești valamint Vlădiceasca.
| Snagov | |
 | |
| A snagovi kolostor | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Munténia |
| Fejlesztési régió | Bukarest-Ilfov fejlesztési régió |
| Megye | Ilfov |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 077165 |
| SIRUTA-kód | 105179 |
| Népesség | |
| Népesség | 2207 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 |
| Község népessége | 7272 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 70,71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 91 m |
| Terület | 88 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 42′ 27″, k. h. 26° 10′ 22″44.707498°N 26.172866°EKoordináták: é. sz. 44° 42′ 27″, k. h. 26° 10′ 22″44.707498°N 26.172866°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Snagov témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésA megye északi részén található, a megyeszékhelytől, Bukaresttől, negyvenkét kilométerre északra, a Snagov-tó déli partján.
Története
szerkesztésEgyes feltételezések szerint a név szláv eredetű, pontosabban a bolgár szneg (jelentése: hó) szóból származik.
A község alapítása szorosan kötődik a Snagov-tó szigetén fekvő kolostor építéséhez. A kolostort valamelyik I. Basarab havasalföldi fejedelem után következő fejedelem, I. Vladiszláv vagy I. Radu alapította. Azonban építésének pontos ideje ismeretlen. A falu első írásos említése 1408-ból származik, egy Öreg Mircse udvarából származó dokumentumon. 1428-ban II. Dan feleségének ajándékozta a falut. Vlad Țepeș fejedelem (1428/31-1476) börtönt, védőfalat, hidat és víz alatti alagutat építtetett a kolostor mellé. A kolostor nagy fejlődésnek indult Constantin Brâncoveanu uralkodása alatt (1688–1714), aki nyomdát alapított itt. Constantin Brâncoveanu Antim Ivireanut nevezte ki a kolostor főnökévé, aki számos saját és fordított művet adott itt ki román nyelven. Egyes feltételezések szerint ide temették el Vlad Țepeș fejedelmet.
A templomnak négy tornya van, építészeti stílusa bizánci, a templom hajója és a belső előcsarnok között válaszfal húzódik végig, melyen három ajtó látható, eredetileg csak egy ajtó volt a válaszfalon, azonban 1563 után még kettőt nyitottak rajta az újjáépítések során. A kolostorból napjainkra már csak a templom és a felújított harangtorony maradt meg.
A 19. század végén Tâncăbești néven, a község Ilfov megye Snagov járásához tartozott és Ciofliceni, Izvorani, Tâncăbești-Filitis valamint Tâncăbești-Mitropolia falvakból állt, összesen 1385 lakossal. A község tulajdonában volt egy iskola, egy vízimalom, egy gőzmalom és három templom, egy-egy Ciofliceni, Izvorani és Tâncăbești-Filitis falvakban. Ghermănești falu ekkoriban Lipia-Bojdani községhez tartozott.
1925-ös évkönyv szerint a község Ilfov megye Buftea-Bucoveni járásához tartozott és Ciofliceni, Mitropolia, Tâncăbești, Filitis és Ghermănești falvakból állt, utóbbit ekkor csatolták ehhez a községhez.
1950-ben közigazgatási átszervezés alapján, a községet az Căciulați rajonhoz csatolták, a Bukaresti régión belül, majd 1960-tól a Răcari rajon része lett, ugyanabban a régióban.
1968-ban ismét megyerendszert vezettek be az országban, a község az újból létrehozott Ilfov megye része lett. A községnek ekkor alakították ki a ma is meglévő határait.
1981-ben az Ilfovi Mezőgazdasági Szektor része lett, egészen 1998-ig, amikor ismét létrehozták Ilfov megyét.
Napjainkban a község népszerű üdülőhely.
1956-os vonatkozás
szerkesztésA kommunista rendszerben a község "tiltott helynek" számított, mivel a fővároshoz közeli fekvése és viszonylagos elszigeteltsége miatt sokáig kiváltságos vezetők pihenőhelyeként, illetve titkos tárgyalások helyszíneként használták. Az 1956-os forradalom leverése után itt tartották őrizetben Nagy Imrét és társait (Donáth Ferenc, Fazekas György, Haraszti Sándor, Losonczy Géza, Lukács György). Nagy Imre emlékét az általános iskola elé állított obeliszk őrzi.
Lakossága
szerkesztés| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 2002 | 6 041 | — |
| 2011 | 7 272 | +20,4% |
| Nemzetiségek | 2002 | |
|---|---|---|
| Románok | 5995 | 99,23% |
| Romák | 23 | 0,38% |
| Görögök | 5 | 0,08% |
| Magyarok | 4 | 0,06% |
| Németek | 2 | 0,03% |
| Ukránok | 1 | 0,01% |
| Örmények | 1 | 0,01% |
| Olaszok | 1 | 0,01% |
| Törökök | 1 | 0,01% |
| Szlovákok | 1 | 0,01% |
| Egyéb nemzetiségűek | 7 | 0,11% |
| Összesen | 6041 | 100,0% |
Látnivalók
szerkesztés- Snagovi kolostor - a 14. század legvégén építették a Snagov-tó közepén található kis szigetre. Az egykori épületkomplexumból mára a templom és a harangtorony maradt meg.
Testvérvárosok
szerkesztés
Sarkad, Magyarország (1999)
Kapcsolódó szócikk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
További információk
szerkesztés- A település honlapja
- Snagov.ro
- Adatok a településről
- 2002-es népszámlálási adatok
- Marele Dicționar Geografic al României
- Vásárhelyi Mária: Valahogy megvagyunk. Snagovi emlékkönyv; Ab Ovo, Bp., 2019