Sint Maarten a Karib-tengeren lévő a Szent Márton-sziget déli részén fekszik. Területe 34 km², lakosainak száma 2010 januári becslés szerint 37 429 fő,[3] fővárosa Philipsburg. 2010-ben a Holland Királyság elméletileg egyenjogú országa lett Hollandia, Curaçao és Aruba mellett.

Sint Maarten
Sint Maarten zászlaja
Sint Maarten zászlaja
Sint Maarten címere
Sint Maarten címere
Nemzeti mottó: Semper pro grediens (latin)

Nemzeti dal: O sweet Saint-Martin's Land (Saint-Martin és Sint Maarten közös himnusza)

FővárosaPhilipsburg
é. sz. 18° 04′, ny. h. 63° 04′18.066667°N 63.066667°WKoordináták: é. sz. 18° 04′, ny. h. 63° 04′18.066667°N 63.066667°W
Államformaalkotmányos monarchia
a Holland Királyság autonóm területe
Vezetők
KirályVilmos Sándor holland király
KormányfőAjamu Baly
MiniszterelnökLuc Mercelina
Hivatalos nyelvholland, angol

ElődállamokHolland Antillák
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint43 847 fő (2020)[1]
Rangsorban221
Becsült37 429 fő (2010)
Rangsorban221
Népsűrűség1101 fő/km²
Vallások39% római katolikus
12% pünkösdista
11% metodista
23% egyéb
15% nem vallásos
GDP2008
Összes794,7 millió USD (CIA World Factbook) (106)
Egy főre jutó15 400 USD (73)
Földrajzi adatok
Terület34 km²
Rangsorban235
Víz0%
IdőzónaAST (UTC-4)
Egyéb adatok
PénznemHolland antillákbeli forint (ANG)
Nemzetközi gépkocsijelSXM
Hívószám599[2]
Internet TLD.sx
Közlekedés irányajobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Sint Maarten témájú médiaállományokat.

Sint Maarten térképe
Sint Maarten térképe
A Holland Királyság államjogi szerkezete 2010-től

A sziget másik felén a Franciaországhoz tartozó Saint-Martin terül el.

Mind a szigetet, mind annak holland fennhatóság alatt álló részét még a 20. században is gyakran a francia St. Martin névvel jelölték. A holland terület neve hivatalosan 1937. április 1-jén változott (a holland helyesírási normától eltérően, nem kötőjellel írt) Sint Maartenre.[4] A holland területre, a félreértések elkerülése érdekében, idegen nyelveken is rendszerint Sint Maartenként utalnak.

Története

szerkesztés

2010. október 10-én vált a Holland Királyság egyik önálló államává. 1983 és 2010 között a Holland Antillák, 1951-1983 között pedig ezen belül, Sabával és Sint Eustatiusszal együtt, az ún. SSS-szigetek része volt.

Első európaiként Kolumbusz Kristóf érkezett a szigetre, amelyet Tours-i Szent Mártonról nevezett el. A szent ünnepnapja november 11., ez a nap a Szent Márton-szigeten nemzeti ünnep. A terület indián őslakosai Soualigának (Sószigetnek) nevezték földjüket. A sziget épp a hosszú hajóutakra szánt hús tartósítására használt só miatt volt érdekes több ország, köztük Hollandia és Franciaország számára. Manapság azonban már nem a só, hanem a turizmus a sziget legfontosabb bevételi forrása.

Népesség

szerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Sint Maartennek 30 594 lakosa volt. A tényleges lélekszám azonban, az illegális bevándorlók miatt, valószínűleg valamivel magasabb. A tapasztalható növekedéshez a (legális) bevándorlás is hozzájárul: a hivatalosan számba vett lakosok csupán 51%-a volt holland állampolgár, és a népességnek csak 30%-a született a szigeten. Legnagyobb számban a Dominikai Köztársaság és Haiti állampolgárai élnek Sint Maartenen (a népesség legalább 10-10%-át alkotva). Kisebb számban találunk a környező angol nyelvű területekről származó csoportokat is, pl. Jamaicáról, Guyanából, az Egyesült Királyságból (elsősorban a Brit Virgin-szigetekről) és az USA-ból.

Vallási tekintetben rendkívül sokszínű a terület: a lakosság 39%-a római katolikus, 12%-a pünkösdista, 11%-a metodista, 7%-a baptista, 6%-a adventista, 4%-a anglikán vallású, 3%-a zsidó, valamint további 3%-a kálvinista.

A hivatalos nyelv a holland. Otthon a lakosság 68%-a angolul, 13%-a spanyolul, 8%-a a helyi kreol nyelven, 4%-a pedig hollandul beszél. Mind holland, mind angol nyelvű általános és középiskolák is vannak a szigeten, így az angol anyanyelvű (nem bevándorolt) lakosok is bírják a holland nyelvet.

Települések

szerkesztés

1000 fő/km²-es népsűrűségével Sint Maarten a Holland Királyság legsűrűbben lakott országa. Az eredeti települések így sok helyütt összefüggővé váltak. A népszámlálás során a következő településeket különböztették meg:

  • Philipsburg – 1338 fő
  • Lower Prince's Quarter – 8123 fő
  • Cul de Sac – 7880 fő
  • Koolbaai / Cole Bay – 6046 fő
  • Upper Prince's Quarter – 4020 fő
  • Little Bay (Fort Amsterdam) – 2176 fő
  • Simpson Bay – 736 fő
  • Lowlands – 232 fő

Sint Maarten területének részét képezik további, a parttól nem messze található, lakatlan szigetek, sziklaszirtek is: Guana Key, Hen & Chickens, Cow & Calf, Molly Beday és Pelikan Key.

 
Corsairfly Airbus A330-200 leszállás közben Maho Beach felett

Az ország gazdasága teljes egészében a turizmusra épül. Amellett, hogy nyaralóhely, sok óceánjáró hajó megállóhelye is, így a szigeten tartózkodók száma nagymértékben ingadozik a kikötő hajók számának függvényében.

A sziget repülőtere, a Princess Juliana International Airport Simpson Bay és Lowlands között fekszik. A repülőtér kifutópályája annyira közel van Maho Beach strandjához, hogy a leszálló gépek veszélyesen alacsonyan – mindössze 35 méter magasan – repülnek el a strandon tartózkodók felett. Bár a gépek keltette zaj és turbulencia nagyon erős, a strand éppen emiatt kedvelt helyszíne a turistáknak.

Kormányzat

szerkesztés

Az ország kormányzata egy kormányzóból (az államfő helyi képviselője), egy irányító testületből („kabinet” – kb. kormány) és a „Staten”-ből (kb. parlament) áll. Sint Maartent a Holland Királyság minisztereinek tanácsában egy külön a sziget ügyeiért felelős miniszter képviseli.

A 2010. szeptember 17-i parlamenti választások eredményei
Párt Pártvezető Szavazatok száma Százalék Elnyert helyek
National Alliance (NA) William Marlin 6298 45,94 7
United People (UP) Theo Heyliger 4943 36,06 6
Democratische Partij (DP) Sarah Wescot-Williams 2339 17,06 2
Concordia Political Alliance (CPA) Jeffrey Richardson 128 0,93 0
Összesen - 13 707 71 15


Az államforma változásai

szerkesztés

Az 1994. október 14-én tartott első népszavazás során minden, az akkori Holland Antillákhoz tartozó szigeten az addigi államszerkezet fenntartása mellett döntöttek. Sint Maartenen a szavazók 33%-a már akkor is a status aparte-ra szavazott (azaz arra, hogy a sziget a Holland Királyságon belüli autonóm terület, önálló állam legyen).

2000. június 23-ára a kormányzat újabb népszavazást írt ki, részben az Antillák tagjaival való egyre súlyosabb együttműködési nehézségek miatt. A helyzet megoldását a vezetők is az autonómiában látták. A lakosság nagy többséggel az önállóságra szavazott. A népszavazás eredménye viták és referendumok sorát idézte elő a többi szigeten is. 2006 őszén született meg a végső megegyezés Hollandiával, amelynek értelmében Sint Maarten a királyságon belül önálló állammá vált. Ez végül 2010. október 10-én lépett hatályba.

A 2000. június 23-i népszavazás eredményei
Lehetőségek Szavazatok %
A: megmaradás a Holland Antillák részeként 332 3,74
B: a Holland Királyság autonóm államává válás 6212 69,99
C: beolvadás Hollandiába 1050 11,83
D: független állam alakítása 1282 14,44
Összesen 8876 100
  1. https://web.archive.org/web/20201231150122/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/335rank.html
  2. 2011. szeptember 30-tól Sint Maarten csatlakozik az észak-amerikai számozáshoz (North American Numbering Plan), így hívókódja +1 (721) lesz. Bővebben: PL-418: Introduction of NPA 721 (Sint Maarten). North American Numbering Plan Administration. [2012. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 16.)
  3. CIA The world factbook
  4. Het eiland Sint Maarten. Het Vaderland, 28 maart 1937

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sint Maarten (land) című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Sint Maarten témájú médiaállományokat.