A siitake (Lentinula edodes) gyógyhatású gombafaj. Tumorgátló és a vérkeringési zavarokat enyhítő hatású. Egyes források szerint a legrégebbi termesztett gombafaj.[1] Japánban és Kínában már mintegy 2000 éve termesztik, mára világszerte elterjedt. A csiperke és a laskagomba után a legnagyobb mennyiségben termesztett gomba: évente mintegy 600 000 tonnát termelnek belőle, főleg Kelet-Ázsiában.[2]

Siitake
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák
(Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák
(Homobasidiomycetes)
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Tricholomataceae
vagy Marasmiaceae
vagy Omphalotaceae

Nemzetség: Lentinula
Tudományos név
Lentinula edodes
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Siitake témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Siitake témájú médiaállományokat és Siitake témájú kategóriát.

Elnevezése

szerkesztés

A siitake név japán szóösszetétel: sii jelentése „pasaniafa”, take jelentése „gomba”. Kínai neve hsziag gu. Általánosan elterjedt magyar neve nincs, de felmerült az „illatos fagomba” elnevezés.

Előfordulása

szerkesztés

Őshazája a Távol-Kelet (Kína, Japán, Korea, Nepál, Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Új-Guinea, Vietnám). Holt faanyagokon él, eredetileg főleg a pasaniafa (Pasania cuspidata) anyagán, de miután másutt is termeszteni kezdték (például Európában) kiderült, hogy a bükk, a tölgy vagy a gesztenye fáján is megél.

Megjelenése

szerkesztés

A siitake vörösbarna színű, közepes termetű, fehér húsú kalapos gomba. Jól szárítható és porítható.[3] Fehérkorhasztó, azaz miután enzimeket kibocsátva lebontja többek közt a fa lignintartalmát, annak színe kivilágosodik.

Japánból jelentős mennyiségben exportálják. Az 1990-es évek óta Magyarországon is növekvő mennyiségben termesztik, részben exportra.[4]

Jellegzetes, hagymafélékre emlékeztető ízét a gombában lévő kéntartalmú vegyületek (mint a lentionin) okozzák.

Gyógyhatásai

szerkesztés

Előnyös tulajdonsága, amely különösen keringési problémákkal küzdők számára teszi kedvezővé fogyasztását, hogy jelentős a kálium és foszfor-tartalma, ugyanakkor kevés nátriumot tartalmaz. A gomba ugyanakkor, pontosabban a benne lévő eritadenin vegyület) a szervezet lipoproteinjeit kevesebb zsírt és több fehérjét tartalmazóvá alakítja, csökkentve a vér koleszterinszintjét. Kísérletek szerint csökkenti a vérnyomást és gátolja a trombózis képződését is.

A gombából először a japán dr. Goro Chihara biológus professzor vezette kutatócsoport analizalta a poliszacharida anyagot. Annak hatásmechanizmusát viszont a világon elsőként a magyar rákkutató orvos, prof. Dr. Fachet József immunológus kutatta. Kollaborációban évtizedekig együtt dolgoztak. Ennek eredményeként Japánban Lentinán néven (utalva a gomba nevére) az 1970-es évektől hivatalos rák ellenes gyógyszert hoztak forgalomba. A tumorgátló hatású poliszacharida egy béta-D-glukán, amely máig a világ legjobban ismert, gombából származó rákellenes hatású vegyülete. Fachet professzor kimutatta, hogy a hatását úgy fejti ki, hogy rendkívüli módon erősíti az immunrendszert úgy, hogy ismert káros mellékhatása nincs. Emiatt kísérleteznek többek közt az AIDS gyógyításában való felhasználásában is. A gombából egyéb rákgátló poliszacharidákat is kivontak.

A siitake mindemellett bakteriosztatikus hatású is, gátolja több baktériumfaj szaporodását.

  1. GombaNET.hu. [2007. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 12.)
  2. Archivált másolat. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 12.)
  3. Shii-tak a chemnet oldalán
  4. GOMBATERMESZTÉS a Champex oldalán

Külső hivatkozások

szerkesztés