Rio Grande
A Rio Grande vagy Río Bravo (del Norte) a Föld 21. leghosszabb folyója: forrásától a torkolatig mintegy 3078 km[1] (más források[2] szerint 3034 km), ebből 2100 km hosszan az USA és Mexikó államhatára.
| Rio Grande / Río Bravo | |
 | |
| A Rio Grande a Santa Elena-kanyonban | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Amerikai Egyesült Államok Mexikó |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 3078 km |
| Vízhozam | 82 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 570 000 km² |
 é. sz. 37° 47′ 52″, ny. h. 107° 32′ 18″37.797800°N 107.538400°W | |
| Torkolat | Atlanti-óceán, Mexikói-öböl |
| é. sz. 25° 57′ 22″, ny. h. 97° 08′ 43″25.956200°N 97.145200°W | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Rio Grande vízgyűjtő-területe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rio Grande / Río Bravo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Természetföldrajzi jellemzői
szerkesztés
Az Amerikai Egyesült Államok Colorado államának délnyugati részén, a Sziklás-hegység San Juan-hegységnek nevezett részén ered. Délnek folyva a Keleti-Kordillerák hegyláncai között folyik, átszeli Új-Mexikó állam középső részét, majd a texasi El Pasonál, illetve a mexikói Ciudad Juáreznél, a Mexikói-magasföld és a Préri-tábla között délkeletnek kanyarodik, és innen torkolatáig a két ország határfolyója. Texasban északkeletnek folyva, kanyonokban szeli át a Big Bend Nemzeti Parkot.
A széles parti síkságot átszelve, az amerikai Brownsville és a mexikói Matamoros között ömlik a Mexikói-öbölbe.
Vízgyűjtő területe mintegy 570 000 km², ezzel a 35. legnagyobb. Vízjárása szélsőségesen egyenetlen: szabályozása előtt a márciusi (legkisebb) közepes vízhozama 80 m³/s, a szeptemberi (legnagyobb) közepes vízhozama pedig 320 m³/s volt, de volt olyan is (1932 szeptemberében), hogy 17 000 m³/s vizet szállított. A folyót a gyakori esőzéseket követő heves áradások miatt a mexikóiak Río Bravo del Nortének, azaz északi vad folyónak nevezik.
A folyóban 69 olyan halfaj él, amely sehol máshol a világon.[3]
Gazdasági jelentősége
szerkesztésCsak a torkolat közvetlen közelében hajózható; legfontosabb kikötője Brownsville.
Folyását az árvizek megfékezése és a földek öntözése érdekében több helyütt elgátolták. A WWF jelentése[3] megállapítja, hogy a mezőgazdaság túlzott vízigénye miatt medre El Paso és Presidio/Ojinaga között gyakran teljesen kiszárad, így például vize, 2001 februárja és júniusa között már nem ért el a Mexikói-öbölig.
Az illegális mexikói bevándorlók többsége a folyót átúszva jut át az Egyesült Államokba, ezért gúnynevük a wetback (vizeshátú).
Irodalom
szerkesztés- Paul Horgan, Great River: The Rio Grande in North American History. Volume 1, Indians and Spain. Vol. 2, Mexico and the United States. 2 Vols. in 1, 1038 pages - Wesleyan University Press 1991, 4th Reprint, ISBN 0-8195-6251-3
- Lea, Tom. The King Ranch. Little Brown & Co (1957). ISBN 9780316517454
- Kelley, Pat. River of Lost Dreams: Navigation on the Rio Grande. University of Nebraska Press (1986). ISBN 9780803227125
- szerk.: Caleb Coker: The News from Brownsville: Helen Chapman's Letters from the Texas Military Frontier, 1848-1852. Texas State Historical Association (1992). ISBN 0876111150
- Kearney, Milo, Anthony K. Knopp. Boom and Bust: The Historical Cycles of Matamoros and Brownsville. Eakin Press (1995). ISBN 9780890158159
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona (Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., 1998) ISBN 963-8475-28-5
- ↑ Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 510. o. ISBN 963-9257-14-1
- ↑ a b Folyók az összeomlás szélén
Források
szerkesztés- Eberhard Czaya: A Föld folyói. Gondolat Kiadó, Budapest, 1988. 212 p. ISBN 963-282-068-1
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 510. o. ISBN 963-9257-14-1
- John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5
