Pterodaustro
A Pterodaustro a hüllők (Reptilia) osztályának pteroszauruszok (Pterosauria) rendjébe, ezen belül a Pterodactyloidea alrendjébe és a Ctenochasmatidae családjába tartozó nem.
Pterodaustro | ||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: 105 Ma kora kréta | ||||||||||||||||||||||||||||
A Pterodaustro guinazui számítógépes rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Pterodaustro témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Pterodaustro témájú kategóriát. |
Tudnivalók
szerkesztésA Pterodaustro egy kréta kori pteroszauruszfaj, amely Dél-Amerika területén élt, 105 millió évvel ezelőtt.
A Pterodaustro szárnyfesztávolsága 2,5 méter volt.[1] Szájában 1000 darab hosszú és keskeny kefeszerű fog ült, amelyeket szűrőnek használt, úgy táplálkozva, mint a mai flamingók. A sok kefeszerű fogával fogta meg a kis rákokat, a planktont, az algákat és más apró, vízi élőlényt. Az állat kétféleképpen vadászhatott: sekély vízben állt és végig kutatta a vizet az állatok után, vagy a vízfelszín fölött repült, kikapva a „szűrő” elé került állatokat. Miután a zsákmány a szájába került, a Pterodaustro a felső állcsontján (maxilla) található gömbölyű fogaival morzsolta szét.
Mint a flamingóknak, a Pterodaustronak is lehetett rózsaszínű árnyalata, tápláléka miatt. Ezért gyakran „flamingó pteroszaurusznak” nevezik.
Felfedezése
szerkesztésAz állatot José Bonaparte fedezte fel, 1970-ben, a Lagarcito Formationban. A lelőhely a patagóniai San Luis tartományban, Argentínában található. Pterodaustro-maradványokat Chilében is találtak.
Rendszerezés
szerkesztésA nembe az alábbi fajok tartoznak:
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Mark P. Witton (2013), Pterosaurs: Natural History, Evolution, Anatomy