Piruvát-anyagcsere

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 4. 4 változtatás vár ellenőrzésre.
 
Piruvát

A piruvát elsősorban a glikolízis során glükózból és más monoszacharidokból képződő anyag. További metabolizmusa a sejt, illetve a szövet típusától és a metabolizmus állapotától függ. Sorsát meghatározza, hogy belép-e a mitokondriumba, vagy a citoszolban marad. A piruvát, mint anyagcseretermék az aerob és anaerob metabolizmusok találkozási pontja. A mitokondriális metabolizmus lehetőségét az oxigén jelenléte biztosítja.

Piruvát általános jellemzői

szerkesztés

A piruvát egy alfa-ketosav, a piroszőlősav savmaradékionja. A piroszőlősav (2-oxopropánsav) anyagcsere köztitermékből képződött piruvát a szénhidrátok és fehérjék lebontásának és felépítésének fontos kulcsmolekulája.

Piruvát reakciói

szerkesztés
 
A sejtlégzésben a piruvát is szerephez jut

Laktát-dehidrogenáz

szerkesztés

Mikor a szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez, vagyis az aerob oxidáció nem tud lejátszódni, akkor a piruvát anaerob körülmények között laktáttá redukálódik. A sejt számára ez az útvonal a metabolizmus szempontjából zsákutca, a katabolizmus, azaz lebontás végállomása. A szervezet számára azonban ez a reakció lehetőséget ad a piruvát transzportjára más sejtekbe. Ilyen transzportút az izmokban termelődő laktát transzportja a májba, ahol a laktát fontos glikogénprekurzor. Ezt a folyamatot nevezzük Cori-ciklusnak. A Cori-ciklus a máj és az extrahepatikus, vagyis a májon kívüli szervek/szövetek közötti munkamegosztás és tápanyagforgalom együttesen. A piruvát laktát és alanin formájában kerülhet a májba, ahol a hepatociták, a májsejtek felveszik azokat, majd újra piruvátot készítenek belőlük, abból pedig glükózt vagy glikogént. A folyamat lényege a glükoneogenezis.[1] A májban újonnan keletkezett glükóz a keringés útján jut el a célszervekhez.

A piruvát → laktát átalakulás

szerkesztés

A piruvát-laktát átalakulást a laktát-dehidrogenáz katalizálja. A reakció reverzibilis és a citoszolban játszódik le. Glikolízisben a gliceraldehid-3-foszfát oxidációjához folyamatosan NAD+-ra van szükség. Ha a NADH nem tud oxidálódni, azaz NAD+-dá alakulni (mert nincs mitokondrium vagy nincs oxigén), akkor a laktát-dehidrogenáz oxidálja. Ez a reakció elengedhetetlen a folyamatos glikolízishez. A keletkezett laktát is csak NAD+-dal tud visszaalakulni, de ehhez is aerob körülmények kellenek. Ha nincs rá lehetőség, akkor zajlik le a Cori-kör.

 
A laktát-dehidrogenáz által katalizált reakció

A legjelentősebben a vörösvértestekben termelődik laktát, mert nincsen bennük mitokondrium, így az egyedüli ATP termelő folyamat bennük a glikolízis. A vörösvértesteken kívül minden szövetben keletkezik laktát kisebb-nagyobb mennyiségben. Harántcsíkolt izomban a fokozott izommunka során relatív hypoxia, azaz oxigénhiányos állapot jön létre, emiatt az anaerob glikolízis kerül előtérbe. Az izommunka miatt glükózból illetve a glikogénraktárakból is rengeteg piruvát képződik, amit a citromsavciklus nem tud felvenni, illetve a relatív hypoxia miatt laktát keletkezik belőle. A laktát a Cori-körön keresztül a májba jut, ahol a laktátból újra piruvát lesz, amiből újra glükóz keletkezik. Az izomban 1 glükózmolekulából anaerob körülmények között 2 laktát keletkezik, illetve 2 H+ (hidrogén-ion) szabadul fel. Ennek következményeképpen az izom pH=6,4 lesz. Ezen a pH-n az izomműködés átmenetileg kiesést szenved, illetve fáradt lesz és a glikolízis is leáll.

Alanin-aminotranszferáz (ALAT)

szerkesztés

A piruvát-alanin átalakulás a szénhidrát és az aminosav anyagcsere kapcsolatát biztosítja. Több aminosav katabolizmusa ezen a transzaminálási reakción keresztül kapcsolódik a metabolizmushoz, illetve ez a reakció több aminosav de novo[* 1] szintézisének is a lépése. Extrahepatikus szövetekben/szervekben (pl.: izom), a piruvátból transzaminálással alanin képződik, ami a májba szállítódik, ahol az alanin-ciklus lejátszódik. A piruvátnak ez a második útja, hogy a májba jusson.
Azokat az aminosavakat, melyekből az alanin-ciklus során a májban újra glükóz keletkezhet, glükoplasztikus aminosavaknak nevezzük. Minden aminosav glükoplasztikus aminosav, kivéve a lizin és a leucin. Így az alanin is egy glükózprekurzor. A transzaminálási reakciók az aminosavak szintetizálására vagy lebontására szolgálnak. A reakció során alfa-ketonsavból alfa-aminosav keletkezik.

A piruvát → alanin átalakulás

szerkesztés

A reakciót az alanin-aminotranszferáz, ALAT végzi. Ez a reakció a citoszolban játszódik le és reverzibilis. Az enzim PLP-vel működik, ami a piridoxál-foszfát, a B6 vitamin származéka. Az enzim egyik lizinje és a piridoxál-foszfát között Schiff-bázis jön létre, amely helyettesíthető szabad aminosavval. Ezután az aminosav és a PLP között jön létre kötésátrendeződés, és piridoxamin-foszfat keletkezik, melynek következményeképpen az aminosavból keletkezett ketosav leválik az enzimről.

 
Alanin-aminotranszferáz által katalizált reakció

A szervezetben az izomszövet fehérjetartalma a legnagyobb, ami mobilizálható is. A transzaminálási kapacitás az izomban nagy, ezért a szervezetbe kerülő aminosavak nagy része a vázizmokban és a szívizomban bomlik le.

Piruvát-dehidrogenáz komplex

szerkesztés

A piruvát-acetil-CoA átalakulás során keletkező acetil-CoA a mitokondriumban képződik. Ez a folyamat oxigént igényel, vagyis aerob. Acetil-CoA keletkezhet a mitokondriumban a piruvát oxidatív dekarboxilezése, a zsírsavak oxidációja illetve egyes ketogén aminosavak lebontása során is. A piruvát-dehidrogenáz komplex által katalizált reakció a glükózdependens sejtek[* 2] számára alapvető. A szervezet glikogénmetabolitjainak anyagcseréje szempontjából rendkívül fontos szabályozási pont.

A piruvát → acetil-CoA átalakulás

szerkesztés

A piruvát-acetil-CoA átalakulást a piruvát-dehidrogenáz komplex nevű enzim katalizálja. Az enzim TPP, FAD és lipoát segítségével működik. A TPP a tiamin-pirofoszfát, mely az enzim koenzime, és B1-vitamin- (tiamin-) származék. A mitokondrium külső membránján a pórusokon átjut passzívan, viszont a belső membránon piruvát/H+ szimporttal tud bejutni aktívan a mátrixba. Ez egy mitokondriumban lejátszódó irreverzibilis, azaz megfordíthatatlan folyamat. A mitokondriumban a glükogén és a ketogén út szétválik. Acetil-CoA keletkezésével a glikogénprekurzor elvész, tehát ez a ketogén út. Az enzimnek három alegysége van: a piruvát-dehidrogenáz, a dihidrolipoil-transzacetiláz és a dihidrolipoil-dehidrogenáz.

 
A piruvát-dehidrogenáz komplex által katalizált reakció

Mivel a reakció a mitokondriumban játszódik le, ezért olyan sejtekben figyelhetjük meg, melyekben rengeteg mitokondrium található. Nagy mennyiségben a szívizomban, a vesében, agyban és a májban játszódik le ez a reakció. A májban az inzulin szintjének növekedése hatására a piruvát koncentráció is megnő. Ez a folyamat fokozza a piruvát-dehidrogenáz komplex aktivitását fokozza.
Az acetil-CoA a reakció után számos más folyamatokba vehet részt:

  1. A citromsavciklusba belép, ott továbboxidálódik, melynek következményeképpen energia szabadul fel.
  2. Az acetil-CoA citrát formájában is felszabadulhat, transzportálódhat a citoszolba, ahol zsírsav- és szteroidszintézis előanyaga lehet. Ezáltal energiaraktározó és bioszintetikus funkciót tölt be.
  3. A májban ketontestek képződhetnek belőle, melyek tápanyagként szolgálnak szerveknek cukorhiány estén (pl.: agynak), illetve energiatranszferként. Éhezésben megnő a ketontestek szerepe.

Piruvát-karboxiláz

szerkesztés

A piruvát-oxálacetát átalakulás mitokondriumban lejátszódó folyamat, vagyis oxigént igényel. A reakció során oxálacetát keletkezik, ezáltal ezt a reakciót a citromsavciklus anaplerotikus, azaz feltöltő folyamatának is tekinthetjük.

A piruvát → oxálacetát átalakulás

szerkesztés

Mitokondriumban lejátszódó irreverzibilis reakció, mely során a glükogénprekurzort nem veszítjük el, azaz glükogén-út. A reakciót a piruvát-karboxiláz enzim katalizálja, melynek biotin a prosztetikus csoportja. Az enzim katalizálja a CO2 (szén-dioxid) fixálást. A reakció allosztérikus[* 3] serkentője az acetil-CoA. Emelkedett acetil-CoA szint serkenti a piruvát-oxálacetát átalakulást, melynek következményeképpen a citromsavciklus több acetil-CoA-t lesz képes felvenni. Az oxálacetát mennyisége szabályozza a ciklus sebességét.

 
A piruvát-karboxiláz által katalizált reakció

A reakció után az oxálacetát sorsa:

  1. Májban glükóz de novo szintézisére képes a reakció.
  2. Vesében szintén fontos a reakció, mert a keletkezett oxálacetát elhagyhatja a citromsavciklust, mint glükoneogenezis[* 4] intermedier közvetve.

Malát-enzim

szerkesztés

A piruvát-malát átalakulás a citromsavciklus intermedierjeit pótló reakció, azaz anaplerotikus.

A piruvát → malát átalakulás

szerkesztés

A reakció a citoszólban játszódik le. Reverzibilis folyamat, és főleg malát → piruvát irányba játszódik le. Ez esetben NAD(P)H + H+ keletkezik, ami a zsírsavszintézishez elengedhetetlen. A reakció piruvát → malát irányban NAD(P)H + H+-t használ, illetve HCO3--ot.

 
A malát enzim által katalizált reakció

Piruvát-dekarboxiláz

szerkesztés

Az anaerob glikolízis másik formája a tejsavas erjedés mellett az alkoholos erjedés. Ez a reakció mikroorganizmusokban jellemző, emberi szervezetben nem.

A piruvát → etanol átalakulás

szerkesztés

A reakció két lépésben játszódik le. Először piruvátból a piruvát-dekarboxiláz enzim segítségével egy reverzibilis reakció során acetaldehid keletkezik. Ekkor CO2 szabadul fel. A koenzim a TPP. Ezután az acetaldehidből etanol keletkezik az alkohol-dehidrogenáz enzim segítségével. Ez a reakció is reverzibilis illetve NADH + H+-t használ.

 
A piruvát-dekarboxiláz által katalizált reakció, melyben etanol keletkezik

Emberi szervezetben az etanolt a máj lebontja. Etanolból az alkohol-dehidrogenáz acetaldehidet készít, melyből az aldehid-dehidrogenáz acetátot.

Kapcsolódó anyagcsere-betegségek

szerkesztés

Laktát-dehidrogenáz-hiány

szerkesztés

A laktát-dehidrogenáz enzim M és H alegységekből felépülő tetramer,[* 5] melynek szövetspecifikus izoenzim[* 6] mintázatai is vannak. Diagnosztikai jellegű, ha valamely szövetspecifikus izoenzime megjelezik a szérumban, mert az az adott szervnek a károsodását jelzi, például máj, szív, tüdő.

Az enzim mindkét alegységében felléphetnek mutációk, melynek következményeképpen az enzimaktivitás csökken, instabillá válik. Az M alegység hiánya okoz klinikai tüneteket. Izomgyengeség, izomfáradás, terhelésre rhabdomyolysis,[* 7] vagyis az izomszövet szétesése, pusztulása figyelhető meg. Ha leszorítással isémiássá[* 8] tesszük az izmot, azaz helyi vérellátási zavart hozunk létre, akkor a munkavégzés során a vérben a piruvát szintje nő meg, a laktáté nem.[2]

Wernicke-Korsakoff-szindróma

szerkesztés

A B1-vitamin tiamin-pirofoszfát, azaz TPP formájában van jelen az α-ketosavak oxidatív dekarboxilálásában, mint prosztetikus csoport. A B1-vitamin-hiány beri-beri kórt okoz, ami szívizomkárosodással és központi idegrendszeri zavarokkal jár együtt. A tünetek reverzibilisek, a vitaminhiány elmúlásával eltűnnek.

A tiaminhiány agyi megjelenési formája a Wernicke-encephalopathia,[* 9] mely leggyakrabban krónikus alkoholizmushoz társul, mivel az erőteljes alkoholfogyasztás megakadályozza a tiamin felszívódását a bélben. Izomgyengeség, szemizombénulások, pszichés zavarok és emlékezetkiesés jellemzi, amit Korsakoff-szindrómának nevezünk. Az agyszövetben a tiamin szint lecsökken, melyen korai B1-vitaminos kezeléssel [3]

Piruvát-dehidrogenáz-komplex működési zavarai

szerkesztés

Az enzimkomplex működési zavarait leggyakrabban a piruvát-dehidrogenáz alfa-alegységét kódoló gén mutációi okozzák. A klinikai tünetek a laktát acidózistól a központi idegrendszeri zavarokig széles skálán mozognak. Vannak esetek, amikor az enzim TPP iránti affinitása lecsökken. Ekkor nagy adag B1-vitaminos kezeléssel lehet mérsékelni, normalizálni a vér laktátszintjét. Az enzimkomplex valamelyik enzimének veleszületett defektusa vagy hiánya okozza az újszölöttkori tejsavas acidózist. Ilyenkor tejsav, alfa-ketoglutársav és elágazódó láncú alfa-ketonsavak is felhalmozódnak a vérben. A tejsavas acidózis súlyossága attól függ, mennyi piruvát-dehidrogenáz-komplex aktivitás maradt meg. Legsúlyosabb esetben a tejsav szint annyira magas, hogy letális agykárosodást okoz, mely újszülött- vagy csecsemőkorban halálhoz vezet. Leggyengébb esetben pedig csak szénhidrátterhelés vált ki tejsavas acidózist, az agykárosodás pedig csak lassan alakul ki.[4]

Piruvát-karboxiláz működési zavarai

szerkesztés

A piruvát-karboxiláz egy mitokondriális homotetramer[* 10] fehérje, mely a glükoneogenezis és az anaplerotikus folyamatok kulcsenzime, illetve az agyban neurotranszmitter szintézisben is részt vesz (pl.: glutamát, GABA). A piruvát-karboxiláz hiánynak 3 megjelenési formáját különböztetik meg.[5]

  1. A-típus: enyhébb forma, melyet laktát acidózis és szellemi visszamaradottság jellemez. Megfigyelhető, hogy ebben a formában az enzim aktivitása csökkent.
  2. B-típus: súlyos újszülöttkori forma, melynél laktát acidózis, hiperammonémia, magas szérumaminosav-szint (pl.: alanin, lizin, citrullin és abnormális redoxállapot (pl.: magas laktát/piruvát és acetoacetát/β-hidroxi-butirát arány) figyelhető meg. Ez a forma az élet első hónapjaiban halálos.
  3. C-típus: viszonylag jóindulatú, enyhe laktát acidózissal járó forma.

Jellemző, hogy demielinizáció is megfigyelhető, ami a mielinhüvely[* 11] hiányát jelenti. Hátterében az áll, hogy az agy nem tud zsírsavakat felvenni a vér-agy gát miatt, illetve szintetizálni sem tud a piruvát-karboxiláz-defektus miatt. A piruvát-karboxiláz aktivitásának csökkenését kiválthatja nem megfelelő biotin-felvétel. Ez bőrelváltozásokat és neurológiai problémákat is okozhat. Ekkor, mivel nem csak a piruvát-karboxiláz, hanem a szervezet összes karboxiláza elégtelenül működik, ezért ezt a kórképet "Multiple Carboxylase Deficiency"-nak hívjuk. A betegséget látványosan kezelhetjük biotin folyamatos szedésével.

Megjegyzések

szerkesztés
  1. Újonnan, először.
  2. Azokat a sejteket nevezzük glükózdependens sejteknek, melyek kizárólag glükózzal képesek táplálkozni. Ilyen szövet például a vázizomszövet és a zsírszövet.
  3. Az allosztérikus szabályozás lényege, hogy egy szubsztráttól különböző molekula bekötődik az enzim regulatórikus helyére, mely nem az aktív centruma, ezáltal annak aktivitását képes befolyásolni.
  4. Cukor újraképződés.
  5. Négy alegységből felépülő egység.
  6. Az izoenzimek olyan enzimek, melyeknek aminosavsorrendje más, de ugyazt a kémiai reakciót katalizálják.
  7. A rhabdomyolysis egy vázizom károsdásával, szétesésével járó betegség.
  8. Latin: ischaemia (isémia vagy iszkémia) sejtek, szerv helyi vérellátási zavara, melyet artériás elzáródás okoz. Így a szövetek oxigénhiányos állapotba kerülnek, ami görcsös fájdalmat vált ki. Az artériák szűkületét általában az artériafal megkeményedésével járó érelmeszesedés (atherosclerosis) miatt bekövetkező sérülés és vérrögképződés (atherotrombosis) okozza. A vérrögképződés helyétől függően az isémia okozhat a szívkoszorúerekben szívizominfarktust, az agyi erekben szélütést (stroke-ot), az alsó végtagot ellátó artériák elzáródásakor járási panaszokat, akár lábüszkösödést.
  9. Az agy különböző eredetű globális működészavarait nevezik encephalopathiának.
  10. Négy ugyanolyan alegységből felépülő szerkezet.
  11. A myelin hüvely a neuronok axonjain található. A központi idegrendszerben oligodendroglia sejtek, a periférián Schwann-sejtek készítik. A myelinhüvely feladata, hogy az ingerületet gyorsabban továbbítsa.

Hivatkozások

szerkesztés
  1. glükoneogenezis
  2. Orvosi patobiokémia 291. oldal
  3. Orvosi patobiokémia 293. oldal
  4. Orvosi patobiokémia 291. oldal
  5. Orvosi patobiokémia 159-160. oldal, 292. oldal

Felhasznált nyomtatott irodalom

szerkesztés
  • Orvosi biokémia: Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia. Budapest, Semmelweis Kiadó, 2016. ISBN 978-963-331-400-5
  • Orvosi patobiokémia: Mandl Ferenc, Mankovich Raymund: Orvosi patobiokémia. Budapest., Medicina Könyvkiadó Zrt., 2007. ISBN 978-963-226-063-1
  • Lehninger Principles of Biochemistry: David L. Micheal M. Cox: Lehninger Principles of Biochemistry. New York, W. H. Freeman and Company, 2008. 5th edition ISBN 978-0-7167-7108-1

Felhasznált internetes irodalom

szerkesztés

További információk

szerkesztés