Pesavar
Pesavar (pastuul: پښور; urduul: پشاور, angolul: Peshawar) a legkisebb pakisztáni tartomány, Haibar-Pahtúnhva közigazgatási székhelye.
Pesavar | |
Közigazgatás | |
Ország | Pakisztán |
Tartomány | Haibar-Pahtúnhva |
Polgármester | Haji Ghulam Ali |
Irányítószám | 25000 |
Körzethívószám | 091 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1 970 042 fő (2017)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 400 m |
Terület | 1257 km² |
Időzóna | UTC+5 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 34° 00′ 52″, k. h. 71° 34′ 03″34.014444°N 71.567500°EKoordináták: é. sz. 34° 00′ 52″, k. h. 71° 34′ 03″34.014444°N 71.567500°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pesavar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pesavar szó szerinti jelentése perzsául: „a magas erőd”, a pastuk Pekavar néven ismerik.
Területe 2257 km², népessége 2006-os becslés szerint 3,242 millió volt.
Az afgán határ közelében fekvő Haibar-hágó közelsége miatt Pesavar a pastu kereskedelmi, gazdasági, politikai és kulturális főváros szerepét tölti be Pakisztánban.
Fekvése
szerkesztésPesavar a Haibar-hágó keleti végének közelében van, az Iráni-fennsíkon. Gyakorlatilag Délkelet-Ázsia határvárosa. Az afgán határ 40 km-re van nyugati irányban.
Történelme
szerkesztésA város területét számos birodalom magáénak mondhatta, többek között az afgán, a perzsa, a hindu, a görög, a maurja, a szkíta, az arab, a török, a mongol, a mogul, a szikh és az angol.
A kusánok Puspapura néven hoztak létre jelentős települést nagyjából a mai város területén. A mogul korban, a 16. században Nagy Akbar alapította meg és ekkor kapta mai nevét. Történelme során fő kereskedelmi központ volt, mint az ókori selyemút egyik állomása, és itt haladtak a különböző kultúrák karavánútjai Dél-Ázsia, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet irányába.
Földrajza
szerkesztésA Pesavar völgyet lerakódott iszap, homok és kavics borítja. Rendszeres áradással borított terület a Kabul folyó és Budni Nala közötti rész. Ez a terület az északnyugati Varsaktól délkelet felé terjed a felsőbb északi kerületben. A Kabul folyó északnyugaton lép erre a területre. A Pesavari-fennsíkon a folyó több ágra oszlik. Két fő ága közül az egyik az Adizai folyó, ami kelet felé folyik a Csarszadda kerület határán. A másik ág, ami a Naguman folyó jobb partjától ered, a Sah Alam, ami később egyesül a Naguman folyóval keleten. A talajon lévő termékeny föld alatt sziklás, kavicsos, homokos rétegek vannak, amiket iszap és agyagrétegek szakítanak meg. A homokos, kavicsos réteg víztározó szerepet tölt be, ami eléri a 60 méteres mélységet. További, korlátozottan elérhető víztároló réteg 120 méternél is mélyebben van.
Pesavar több mint 50 km-re terjed észak-dél irányban, és több mint 30 km-re kelet-nyugati irányban. 350 m-rel van a tengerszint felett.
A Pesavar-völgy közelítőleg kör alakú, az Industól a Haibar-hágóig terjed. Északról és északkeletről hegyek határolják, amik elválasztják a Szvat-völgytől . Északnyugaton a Haibár csipkés hegyei emelkednek, délen a Szafed Koh nyúlványa határolja (a híres afgán határ menti fehér hegyek) ami az Indusba torkollik. A nyúlvány alacsonyabb része a választóvonal Pesavar és Kohát között.
Éghajlata
szerkesztésA tél novemberben kezdődik és március végéig tart, a nyár pedig májustól szeptemberig. Az átlagos csúcshőmérséklet nyáron eléri a 40 °C-t, a minimum pedig 25 °C. Télen a leghidegebb 4 °C körül van, a legenyhébb pedig 18 °C körül fordul elő.
Eső mindkét évszakban esik. Télen februárban és áprilisban az átlagosnál valamivel több eső esik, nyáron augusztusban hullik a legtöbb csapadék. 30 éves feljegyzések alapján az éves átlagos csapadék 400 mm. A páratartalom 46% (június) és 76% (augusztus) között változik.
Pesavar környezete a növekvő lélekszám miatt egyre nagyobb szennyezést kap.[2] A város egyes részein a levegő- és a zajszennyezés komoly gondot okoz, és a víz, ami egykor kiváló minőségű volt, rohamosan romlik.[3]
Népessége
szerkesztésPesavar gyorsan gyarapodó város, lélekszáma 1998-ban kb. 3 milliós volt. A születési arány 3,3%, ami magasabb, mint más pakisztáni városokban.
A lakosság nagyjából két részből áll; pastunok és pesaváriak. E kettőn kívül többezres tádzsik, kazár, üzbég, perzsa, pandzsábi, csitrali és cigány népesség lakja. A nő/férfi arány = 1,1
A lakosság 99%-a muszlim. A város szembetűnő iszlám kinézete ellenére a város korábban otthont adott afgán zsidó, zoroasztrista, bahá’í, hindu és szikh közösségeknek is. Brit India felosztása és Izrael megalakulása az említett csoportok egy részének megszűnésével járt, különösen a szikhek és a hinduk mentek el Pesavarból, de továbbra is maradtak még kisebb keresztény, zoroaszter, bahá’í és szikh közösségek.[4]
Kultúrája
szerkesztésPesavar a központja a pastu kultúrának és művészetnek, ugyanakkor a hindko kultúrának is egyik fő csomópontja. A Szovjetunió 1979-es Afganisztán elleni inváziója miatt afgán menekültek milliói lepték el Pakisztánt, ekkor Pesavar az afgán zenészek és más művészek otthonává is vált.
A város a pastu zene és film központja, ugyanakkor az afganisztáni tádzsikok dari zenéjének is.
Meg kell említeni azonban, hogy a 2002-es választásokon az MMA iszlám koalíció hatalomra kerülése után korlátozták a nyilvános zenés rendezvényeket, és betiltották a közlekedési eszközökön a felvett zene lejátszását. Ezek után Pesavarban virágzó „földalatti” zenei világ alakult ki.[5]
Aktív perzsa nyelvű könyvkiadás is folyik Pesavarban, ami főleg az iszlám irodalomra koncentrálódik.
Oktatás
szerkesztésA városban számos egyetem található orvosi, műszaki, mezőgazdasági, üzleti, iszlamista témákban, és ehhez kapcsolódóan számtalan középiskola üzemel.
Látnivalók
szerkesztésPesavarban számos bazár található, ahol arany- és ezüstművesek munkáit lehet látni és vásárolni belőlük. Ismertek a hagyományos szőnyegek is. Innen indul a historizáló „Haibar-hágó kirándulóvonat”, ami a 42 km-es út alatt 34 alagúton és 92 hídon megy át, és 1200 m-es magasságkülönbséget küzd le, míg eléri Landi Kotalt. Az út mintegy 5 óráig tart. A gőzmozdonyok 1920-as építésűek. Már a városhoz közel egyedülálló látvány, amikor a vonat a pesavari repülőtéren halad keresztül.[6]
Meg kell azonban jegyezni, hogy a szélsőséges politikai erők hatalomra kerülése miatt a Pesavarba való utazást csak a legvakmerőbb európai utasok számára lehet ajánlani.
Közlekedés
szerkesztésRepülőtér
szerkesztésA Pesavar nemzetközi repülőtér nem csak a várost, hanem az egész északnyugati határmenti tartományt kiszolgálja. Az összes pakisztáni légitársaság használja, valamint a nagyobb légitársaságok, beleértve az Emirates légitársaságot és a Qatar Airways-t, amelyek a rendszeres kapcsolatot jelentik az Arab-öböl és Európa felé.
Tömegközlekedés
szerkesztésA város a fő autópályához, valamint a Karakorum autópályához csatlakozik, ami összeköti Pakisztán nagyobb városaival, mint Karacsi, Lahor, Iszlámábád, Ravalpindi, Fezalábád és Multán. Az országutak Afganisztánnal és Kínával is kapcsolatot teremtenek.
Afganisztán felé a Haibar-hágón át vezet az út, itt halad át a legnagyobb teher- és személyforgalom.
A városon belül a közlekedésnek számos formája létezik, autók, buszok, riksák, motoros riksák, sárga és fekete taxik, és láthatók a hagyományos eszközök is, mint a ló és a kézi kocsi.
Vasút
szerkesztésA pesavari vasútállomást a Pakisztáni Vasutak üzemelteti, a legnagyobb vasúttársaság Pakisztánban. A vonalak Pakisztán minden részébe eljutnak és Afganisztán felé is.
Sportélete
szerkesztésA városban, ahogy egész Pakisztánban is, igen népszerű sport a krikett. Pesavar a székhelye a világ legerősebb krikettbajnokságai közé tartozó Pakistan Super League egyik csapatának, a Peshawar Zalminak.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.samaa.tv/news/2017/08/pakistans-10-populous-cities-revealed/
- ↑ Peshawar: The city of contrasts by S.A. Hussain Pakistan Link Archiválva 2008. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Times. Monday, October 16, 2006 A szennyezés kritikus méreteket ölt Pesavarban
- ↑ Statistics Division - Government of Pakistan. [2008. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 26.)
- ↑ underground: Rocking against all odds August 6, 2007 Monday[halott link] The Frontier post. Hozzáférés ideje: 8th August 2007
- ↑ The derailed safari train One of the five celebrated trains of Asia calls for immediate attention By Syed Inayat Ali Shah. The NEWS on Sunday 2-th April 2008. Hozzáférés ideje: 04-20-08
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Peshawar című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztésTovábbi irodalom
szerkesztés- Ahmad, Aisha and Boase, Roger. 2003. "Pashtun Tales from the Pakistan-Afghan Frontier: From the Pakistan-Afghan Frontier." Saqi Books (March 1, 2003). ISBN 0-86356-438-0.
- Beal, Samuel. 1884. "Si-Yu-Ki: Buddhist Records of the Western World, by Hiuen Tsiang." 2 vols. Trans. by Samuel Beal. London. Reprint: Delhi. Oriental Books Reprint Corporation. 1969.
- Beal, Samuel. 1911. "The Life of Hiuen-Tsiang by the Shaman Hwui Li, with an Introduction containing an account of the Works of I-Tsing". Trans. by Samuel Beal. London. 1911. Reprint: Munshiram Manoharlal, New Delhi. 1973.
- Dani, Ahmad Hasan. 1985. "Peshawar: Historic city of the Frontier" Sang-e-Meel Publications (1995). ISBN 969-35-0554-9.
- Dobbins, K. Walton. 1971. "The Stūpa and Vihāra of Kanishka I". The Asiatic Society of Bengal Monograph Series, Vol. XVIII. Calcutta.
- Elphinstone, Mountstuart. 1815. "An account of the Kingdom of Caubul and its dependencies in Persia, Tartary, and India,: comprising a view of the Afghaun nation." Akadem. Druck- u. Verlagsanst (1969).
- Foucher, M. A. 1901. "Notes sur la geographie ancienne du Gandhâra (commentaire à un chaptaire de Hiuen-Tsang)." BEFEO No. 4, Oct. 1901, pp. 322–369.
- Hargreaves, H. (1910-11): "Excavations at Shāh-jī-kī Dhērī"; Archaeological Survey of India, 1910-11, pp. 25–32.
- Hill, John E. 2003. "Annotated Translation of the Chapter on the Western Regions according to the Hou Hanshu." 2nd Draft Edition.
- Hill, John E. 2004. "The Peoples of the West from the Weilue" 魏略 by Yu Huan 魚豢: A Third Century Chinese Account Composed between 239 and 265 CE. Draft annotated English translation.
- Hopkirk, Peter. 1984. "The Great Game: The Struggle for Empire in Central Asia." Kodansha Globe; Reprint edition. ISBN 1-56836-022-3.
- Moorcroft, William and Trebeck, George. 1841. "Travels in the Himalayan Provinces of Hindustan and the Panjab; in Ladakh and Kashmir, in Peshawar, Kabul, Kunduz, and Bokhara… from 1819 to 1825", Vol. II. Reprint: New Delhi, Sagar Publications, 1971.
- Reeves, Richard. 1985. "Passage to Peshawar: Pakistan: Between the Hindu Kush and the Arabian Sea." Holiday House (September, 1985. ISBN 0-671-60539-9.
- Baghaat-i-Peshawar By Imran Rashid Imran