Párkány (település)
Párkány (szlovákul: Štúrovo ⓘ, németül: Gockern) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Párkány (Štúrovo) | |||
A város az esztergomi bazilikából, előtérben a Mária Valéria híddal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Érsekújvári | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Szabó Jenő | ||
Irányítószám | 943 01 | ||
Körzethívószám | 00421 (0) 36 | ||
Forgalmi rendszám | NZ | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 9777 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 812 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 110 m | ||
Terület | 14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 47′ 57″, k. h. 18° 43′ 05″47.799167°N 18.718056°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 57″, k. h. 18° 43′ 05″47.799167°N 18.718056°E | |||
Párkány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Párkány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésEsztergommal átellenben, a Duna bal partján fekszik. A közel 11 000 lakosú város és határa a Duna menti alföld bal oldali csücskében terül el, a Garami és Ipolyi lösztábla törésvonalának mezsgyéjén.
A várostól északkeletre a Kovácspataki-hegyek (szlovák nevén 'Burda') vulkanikus sziklái találhatók, melynek legmagasabb csúcsa a 395 m magas Keserős-hegy. A várost északnyugaton a Hegyfarok természetvédelmi terület, a helyiek bortermelő területe határolja.
Az éves átlaghőmérséklet +10,8 °C, mérsékelt szélviszonyok uralkodnak. A Duna, a Garam és az Ipoly kedvező hatást gyakorolnak a mikroklímára.
Nevének eredete
szerkesztésEgyes feltételezések szerint[2] a Ptolemaiosz 2. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében említett „Parka” (Πάρκα iii. 7. § 2) nevű jazig település a mai Párkány helyén feküdt, az azonosítás azonban bizonytalan. A települést a török idők előtt Kakath és Parkan néven is említik. A Kakath név a kakas főnévből származik. A törökök a települést elfoglalva várat (castellum) építettek itt és a Dsigerdelen Parkan (= zsigerlyukasztó erőd, vagyis az ellenség májába lyukat fúró vagy ékelődő erőd) nevet adták neki.
A modern etimológia szerint a török parkan szó viszont a német eredetű régi magyar, „elővár” jelentésű párkány átvétele, és így közeli rokonságban van a köznapi értelemben vett „párkány” szóval. Valószínű, hogy végső soron azonos a perzsa nyelvből származtatott „barbakán” szóval.[3]
1948-ban a csehszlovák kormányzat a szlovák nemzeti mozgalom vezetőjéről, Ľudovít Štúrról szlovákul Štúrovonak nevezte el[4] (korábban Parkan volt a szlovák neve[5]) – jóllehet Štúr Lajos sohasem járt Párkányban. Szlovák hírességekről elsősorban magyarlakta települések kaptak új nevet, például: Bős → Gabčíkovo, Cseklész → Bernolákovo, Dénesd → Jánošíková, Diószeg → Sládkovičovo, Gúta → Kolárovo, Gútor → Hamuliakovo, Ógyalla → Hurbanovo, Pered → Tešedíkovo, Salgó → Svätoplukovo, Szap → Palkovičovo (azóta visszavonták), Szete → Kubáňovo, Tornalja → Šafárikovo (azóta visszavonták), Tótmegyer → Palárikovo, Ürmény → Mojmírovce.[6] Párkány szlovák nevéről (is) szóló és az ehhez kapcsolódó viták a rendszerváltástól napjainkig feszültséget okoznak a magyar többség és a szlovák kisebbség között.[7]
Története
szerkesztésA hely kiváló fekvése okán már az őskorban benépesült. Ezt bizonyítja a város délkeleti határában, a 2012 után ipari parkká és kikötővé alakult egykori papírgyár területén feltárt hatalmas kiterjedésű újkőkori település is.[8] A római korban Anavum néven a Limes egyik hídfője volt e helyen. Marcus Aurelius császár ezen a tájon – a Garam mellett – írta Elmélkedések című első könyvét a kvádok ellen vívott háború idején.
A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó – I. Géza király által kiadott – alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet "Kakath" néven említette. Ekkor néhány révész és halász lakta az átkelőhelyet. 1189-ben a Német-római Birodalom császára – Barbarossa Frigyes – vert tábort Kakathon, útjában a Szentföld felé. 1337-ben Csanád esztergomi érsek a falu tizedének negyedét (a pap részének kivételével) az esztergomi Szent György mártír prépostságnak adományozta.[9] 1403-ban Zsigmond több más faluval együtt, mint az esztergomi érsekség birtokait a lázadások miatt lefoglalta.[10]
A középkori Kakath falu területén a török 1546-ban emelt várat, a császári hadak először 1595-ben foglalták el,[11] de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel, a várat lerombolták, nyoma sem maradt. 1685-ben is hadi tábor volt Párkány mellett.[12]
Helyi hagyomány szerint 1546-tól, tehát a török hódoltság kezdetétől tartanak vásárokat. Vásártartási kiváltságlevelet 1724-ben kapott a település III. Károly királytól, amely évi négy országos vásár (Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda, valamint Szent Luca napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok múltával ezekből csupán a híres Simon-Júda napi vásárok hagyománya maradt fenn egészen napjainkig.
1850-ben átadták rendeltetésének a Magyar Középponti Vasút Vác-pozsonyi szakaszát, amely Párkányon haladt keresztül, majd annak innen elágazó szárnyvonalait Léva és Ipolyság felé. Az 1895-ben átadott Mária Valéria híd által Párkány igazi, nagy forgalmú közlekedési csomóponttá vált. A híd változást hozott a város életébe, az Esztergommal való elemi egymásra utaltság nyitott számtalan lehetőséget mindkét város és környéke számára.
A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásának székhelye volt.
1919 május végén és június 1-én a Tanácsköztársaság katonái kétszer is elfoglalták Párkányt és Nánát.[13]
A város, különösen a Mária Valéria híd 2001-es újjáépítése, valamint Magyarország schengeni egyezményhez történt 2007-es csatlakozása, a határellenőrzés eltörlése óta, szorosan kapcsolódik Magyarországhoz. A híd átadását követően a város környékének addigi 24%-os munkanélküliségi rátája a felére csökkent.[14] A 2020-as években a bevásárlóturizmus élénkült meg.[15] Párkányban mindenütt érvényesül a kétnyelvűség az utcai feliratokon; a hétköznapi életben a magyar nyelv használata az elsődleges.
Népesség
szerkesztés1910-ben 3079 lakosából 3016 magyar (97,95%) anyanyelvű volt.
1991-ben 13 347 lakosából 9804 magyar (73,46%), 3310 szlovák (24,8%), 172 cseh és 30 cigány volt.
2003-ban 11 410 lakosából 8049 magyar (70,55%), 3294 szlovák (28,9%), 137 cseh (1,2%) és 40 cigány volt. 9037-en római katolikus vallásúak.
2011-ben 10 919 lakosából 6624 magyar, 2930 szlovák, 90 cseh, 21 cigány, 30 egyéb és 1202 ismeretlen nemzetiségű volt.[16]
2021-ben 9777 lakosából 6299 (+263) magyar, 2688 (+231) szlovák, 7 (+21) cigány, 2 (+2) ruszin, 134 (+12) egyéb és 647 ismeretlen nemzetiségű volt.[17]
Oktatás
szerkesztésAlapiskolák
szerkesztés- Párkányi Ady Endre Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola
- Párkányi Adyho 6 Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola
- Párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola (zenei és képzőművészeti tagozatokkal)
- Speciális Alapiskola
A magyar tannyelvű alapiskolát 664 diák, a szlovák tannyelvűt 507 diák látogatta a 2019/20-as tanévben.[18]
Középiskolák
szerkesztés- Gimnázium (4 osztályos, magyar illetve szlovák tannyelvű) – https://web.archive.org/web/20070827113516/http://www.gymn-sturovo.sk/
- Egyesített Középiskola (magyar illetve szlovák tannyelvű) – http://www.soupst.sk/
- Kereskedelmi Magánakadémia (magyar illetve szlovák tannyelvű) – http://www.1soa-sturovo.sk/
Nevezetességei
szerkesztés- A várost Esztergommal összekötő hajóhidat 1842-ben Kopácsy József esztergomi érsek állíttatta, a helyére épített Mária Valéria-hidat 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. A hidat magyar-szlovák államközi egyezmény eredményeként 2000–2001 között építették újjá.
- A nyári hónapokban több ezer üdülő számára biztosít pihenést Szlovákia egyik legnagyobb termálfürdője (8 szabadtéri és fedett medencével), a 24 hektáron elterülő Vadas termálfürdő. Az 1973-ban elkezdődött kútfúrási munkálatok 39,7 °C hőmérsékletű termálvizet tártak fel.
- Nevezetes vásárok közé tartozik a párkányi Simon-Júda-vásár. Az utóbbi évtizedekben a híres párkányi őszi nagy vásár ismét vonzóvá vált: Magyarországról is sokan mennek át, nemcsak Esztergomból, hanem távolabbi vidékekről is. Egyre több a büfésátor, a szórakozási lehetőség, az igényes kézműves és népművészeti munkák.
- III. János lengyel király bronz lovasszobra. A szobor másfél évtizedes szervezőmunka eredményeként jött létre, melynek kezdetei Barta Gyula képzőművész és Bartusz Gyula nevéhez fűződnek. A közadakozásból emelt emlékművet a párkányi csata 325. évfordulóján, 2008 októberében avatták fel. A lengyel honvédelmi miniszter 2009-ben Arany Érdeméremmel, a külföldieknek adományozható legmagasabb honvédelmi kitüntetéssel tisztelte meg a Sobieski-szoborbizottság elnökét, Dániel Erzsébetet.[19]
- Párkányi Városi Múzeum: várostörténeti és néprajzi gyűjtemény, időszaki kiállítások.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1795. május 27-én Balás Teofil Ferenc, Benedek rendi szerzetes, gimnáziumigazgató.
- Itt született 1895-ben Istvánffy Edvin gépészmérnök, egyetemi tanár.
- Itt született 1908-ban Nagy Ferenc Kossuth-díjas magyar kémikus.
- Itt született 1913. január 23-án és itt hunyt el 1998-ban Zahovay Ernő zeneszerző, előadóművész.
- Itt született 1922-ben és itt hunyt el 2008-ban Barta Gyula képzőművész.
- Itt született 1933. március 25-én és itt alkot Lábik János festőművész.
- Itt született 1937. október 22-én Kocsis Ernő festőművész.
- Párkánynánán született 1946. március 21-én Janiga József felvidéki magyar festő, grafikus, illusztrátor, pedagógus, „a Csallóköz festője”.
- Itt született 1947. június 15-én Peter Romsauer régészprofesszor.
- Itt született 1963-ban Juhász R. József író, költő, előadóművész, multimediális művész, kultúra- és művészetszervező.
- Itt született 1966. június 28-án Hajtman Béla szlovákiai magyar irodalmár, a lévai egyházi gimnázium igazgató tanára.
- Itt született 1966-ban Smidt Róbert fafaragó.
- Itt született 1984. augusztus 6-án Tóth Zsanett szlovák válogatott kézilabdakapus.
- Itt született 1985-ben Kadarkai Endre (Párkány, 1985. február 8.[2] –) magyar televíziós műsorvezető, riporter.
- Itt született 1994-ben Szurcsík Ádám magyar színész.
- Itt szolgált Koron Imre (1762-1800) plébános.
- Itt szolgált Majer Imre (1865–1936) pápai prelátus, bélai címzetes apát, apát-plébános.
- Itt szolgált Vércse Miklós (1932-2021) tanító, műfordító, helytörténész.
- Itt hunyt el 1663. augusztus 9-én Esterházy György szendrői címzetes püspök.
- Dr. Wertner Mór a 19–20. század fordulójának magyar történész-genealógusa 1908–21 között Párkányban élt és alkotott.
- Innen indult a magyar ifjúsági irodalom klasszikusa, Sebők Zsigmond, akinek Dörmögő Dömötöre sok nemzedék alapolvasmánya volt.
- Itt tanult Fóthy János (1938) állatorvos, élelmiszer-higiénikus, helytörténeti író.
Testvérvárosai
szerkesztésKéptár
szerkesztés-
A 2005-ben sétatérré átépített Fő utca
-
A Fő utca éjszaka
-
A párkányi városháza (hivatalos nevén Városi Hivatal), előtte többek között a település zászlajával
-
III. János lengyel király szobra a párkányi csata 325. évfordulóján (Alkotók: Győrfi Lajos, Varga Imre, Bácsi Lajos)
-
Árpád-házi Szent Imre herceg római katolikus templom
-
A Mária Valéria híd
-
Újkőkori leletek Párkány területéről
-
Párkány és Esztergom, 1664
-
Az elöntött Párkány az 1876-os dunai árvíz idején
-
Az újonnan épült híd Esztergom felől 1895-ben, mögötte a még álló hajóhíd
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Gudmund Schütte, Ptolemy's Maps of Northern Europe, p. 101
- ↑ Kiss Lajos
- ↑ A Daniel Okáli nevéhez köthető Vyhláška (slovenského) povereníka vnútra zo dňa 11. júna 1948 č. A-311/16-II/3-1948; A Cseh országrészben Vö. Vyhláška č. 7/1948 Zb. Vyhláška o změnách úředních názvů měst, obcí, osad a částí osad, povolených v roce 1947; Vyhláška č. 22/1949 Zb. Vyhláška Ministerstva vnútra o zmenách úradných názvov miest v roku 1948.
- ↑ 266/1920 Sb. Zákon ze dne 14. dubna 1920 o názvech měst, obcí, osad a ulic, jakož i označování obcí místními tabulkami a číslování domů. Vö. 310/1922 Sb. Nariadenie vlády republiky Československej zo dňa 26. oktobra 1922 (az új csehszlovák megyerendszeri felosztás 1923-tól); 1923 Úradné noviny Župy Nitrianskej I/12, 182; 14, 232-233.
- ↑ Térképszerkesztés-tervezés[halott link]
- ↑ Vö. Párkány - népszavazással. In: Új Szó 1994. július 8.
- ↑ Papírgyárból ipari park lesz Párkányban (HVG, 2012.03.23.)
- ↑ Blazovich László-Géczi Lajos 2005: Anjou-kori oklevéltár XXI 1337. Budapest-Szeged, 112-115 No. 197.
- ↑ PLE, Világi Lvt, Lad. I, fasc. 22, No. 22 és 27; DLDF 248333; 248338; Fejér X/4, 217; Mályusz Elemér 1956: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) - Első rész (1400–1406). MOL kiadványai 2 - Forráskiadványok 3, 314 No. 2698-2699.
- ↑ Kruppa Tamás 2020: Pápai csapatok Magyarországon (1595-1597, 1601). Budapest-Róma, 53 No. 25.
- ↑ Jancsó Éva 2012: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670-1672, 1683-1685. Salgótarján, 190 No. 644 lásd Pálffy Károly generális, őrnagy levele.
- ↑ Csiffáry Nándor 1979: A Tanácsköztársaság esztergomi eseményei. Esztergom Évlapjai 1979, 60-62.
- ↑ The invincible bridge (Spectacular Slovakia travel guide)
- ↑ Torontáli Zoltán - Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért (G7.hu, 2024.05.05.)
- ↑ [portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]
- ↑ ma7.sk
- ↑ Szlovákia Oktatásügyi Minisztérium Honlapja. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
- ↑ Tudósítás a Szabad Újság 2009. október 7-i lapszámában.
Források
szerkesztés- Eberhard Werner Happel 1688: Thesaurus Exoticorum
- Ľudmila Kraskovská 1964: Datovanie ranohistorických a historických pamiatok mincami. Sborník SNM – História 4, 122.
- Viera Němejcová-Pavúková 1966: Neolitische Siedlung von Štúrovo.
- Rigler János 1980: Párkány iskolás korosztályának kereszt- és becenevei. Magyar Személynévi Adattárak 29.
- Juraj Pavúk 1994: Štúrovo – Ein Siedlungsplatz der Kultur mit Linearkeramik und der Želiezovce-Gruppe. Nitra.
- Beljak, J. – Kolník, T. 2007: Rímskoprovinciálna keramika z germánskej osady v Štúrove. In: Archeologie barbarů 2006. Archeologické výzkumy v jižních Čechách. Supplementum 3. České Budějovice, 135–158.
- Beljak, J. – Kolník, T. 2008: Štruktúra a vývoj germánskej osady v Štúrove. In: Droberjar, E.–Komoróczy, B.–Vachůtová, D. (edd.): Barbarská sídliště. Chronologické, ekonomické a historické aspekty jejich vývoje ve světle nových archeologických výzkumu (Archeologie barbarů 2007). Brno, 129–146.
- J. Beljak 2009: Osada zo začiatku obdobia sťahovania národov v Štúrove v kontexte osídlenia na dolnom Pohroní. Zbor. SNM – Archeológia 19.
- J. Beljak 2010: Germánske osídlenie v Štúrove a na dolnom Pohroní v staršej dobe rímskej. Zbor. SNM – Archeológia 20.
- Ondrej Ožďáni 2011: Ojedinelé nálezy z doby bronzovej v Štúrove. AVANS 2008, 201–202.
- Gerstner Ákos: Párkány kulturális öröksége és régészeti emlékei, Párkány, 2012 [1]
- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075–1403). Szeged, 184–185.
- Ivan Kuzma 2012: Vojenské mapovania Uhorského kráľovstva na južnom Slovensku a diaľkový prieskum. Študijné zvesti 52, 63–117.
- Lénárt Orsolya 2013: Thesaurus Exoticorum des Berufsschriftstellers E. W. Happel. In: Ungarnbilder im 17. Jahrhundert.
- Peter Ivanič 2015: Majetky opátstva v dnešnom Hronskom Beňadiku v rokoch 1075 a 1209. Studia Historica Nitriensia 19/1.
- Ján Hunka 2016: Stredoveké mince zo Štúrova a okolia zo 6. – 16. storočia. Študijné zvesti 59.
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
További információk
szerkesztés- Párkány város hivatalos honlapja
- Párkány a Startlapon
- Párkány Online a régió információs és hírportálja
- Párkány idegenforgalmi tájékoztató irodájának honlapja
- Vadas termálfürdő honlapja Archiválva 2009. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Párkány az istergranum.utikonyvem.hu weboldalon[halott link]
- Párkányi Polgár Infó – független hírportál
- Magyar Világhíradó (1938. november) – a magyar honvédség bevonul Párkányba
- Lepold Antal: Esztergom régi látképei, Stephaneum ny.,Budapest, 1944 [2][halott link]