Norrköping
Norrköping város, Norrköping község székhelye Svédország Östergötland megyéjében, a Bravik-öbölnél, a Motala partján.
Norrköping | |
A norrköpingi városháza | |
Közigazgatás | |
Ország | Svédország |
Alapítás éve | 1384 |
Irányítószám | 60xxx |
Testvérvárosok | Lista nincs |
Népesség | |
Teljes népesség | 98 088 fő (2020. dec. 31.)[1] |
Népsűrűség | 2,446 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 35,68 km² |
Összesen | 35,68 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
é. sz. 58° 34′ 46″, k. h. 16° 08′ 58″58.579331°N 16.149318°EKoordináták: é. sz. 58° 34′ 46″, k. h. 16° 08′ 58″58.579331°N 16.149318°E | |
Norrköping weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Norrköping témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
szerkesztésA város fölött a Motala három vízesést alkot, amelyeket gépek hajtására használtak és ezért lett Norrköping a 19. században Svédország egyik legiparosabb városa. Gyárainak száma a 19. század végén körülbelül 90 volt; ezeknek évi termelését ekkoriban 16,5 millió koronára becsülték. A kiválóbb iparágak: posztószövés, pamutfonás és szövés, cukorfinomítás, vászon-, musszlinszövés, dohány-, papírgyártás, öntött és kovácsolt vascikkek készítése és hajóépítés voltak; közelében pedig a festői fekvésű Finspångban nagy ágyúöntők voltak. A Motalán a 4,4 méter mély járatú hajók a városig följöhettek. A széles utcákból álló városnak a 19. század végén egy nagy parkja, két kórháza, női börtöne és javító intézete volt. A svéd rendek 1604-ben, 1769-ben és 1800-ban itt tartották gyűléseiket. 1719-ben erődítményeit végleg lerombolták.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
Források
szerkesztés- Bokor József (szerk.). Norrköping, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X