Nicolae Iorga

román történész, egyetemi professzor, irodalmi kritikus, drámaíró, költő és politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 3.

Nicolae Iorga, külföldi munkáiban Nicolas Jorga néven szerepel, (Botoșani, 1871. január 17.Ploiești mellett, 1940. november 27.) román történész, egyetemi professzor, irodalmi kritikus, drámaíró, költő és politikus. A fasizmus áldozata.

Nicolae Iorga
1914-ben
1914-ben
Született1871. január 17.
Botoșani
Elhunyt1940. november 27. (69 évesen)
Ploiești mellett
Állampolgársága
Nemzetiségeromán román
HázastársaNicolae Iorga.jpg
Gyermekeihat gyermek:
Liliana Iorga
Foglalkozásapolitikus
író
történész
Tisztsége
  • romániai országgyűlési képviselő
  • Románia szenátusának elnöke
  • Románia miniszterelnöke (1931. április 19. – 1932. június 6.)
Iskolái
Kitüntetései
  • Francia Becsületrend
  • doctor honoris causa from the University of Lyon (1923)[1]
  • a Strasbourgi Egyetem díszdoktora (1925)[2]
  • doctor honoris causa from the University of Paris (1931)[3]
  • a Comenius Egyetem díszdoktora (1932. március 3.)[4]
  • doctor honoris causa from the University of Alger (1939)[5]
Halál okalőtt seb
SírhelyeBellu temető

Nicolae Iorga aláírása
Nicolae Iorga aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolae Iorga témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A jelenleg is forgalomban lévő 1 román lejes bankjegyen

A középiskolai évek alatt részt vett a szocialista mozgalomban. A párizsi, berlini és lipcsei egyetemeken tanult és 23 évesen doktori címet szerzett. 1894-ben versenyvizsgával nyerte el a középkori és újkori történelem tanszéket a bukaresti egyetemen. 1896-tól három évi európai utazást tett. 1898-ban a Román Akadémia levelező tagjává, 1911-ben rendes taggá választották.

Főleg a románok középkori története foglalkoztatta, majdnem 1003 könyvet, 12 755 cikket és 4963 recenziót írt. A tudományos munka mellett aktívan részt vett a társadalmi és politikai életben is. Versei és irodalomkritikai írásai jelentek meg a Contemporanul, Revista nouă, Convorbiri literare illetve Literatură și artă română lapokban.

1907-ben képviselővé választották, és a parlament tagja maradt 1938-ig, a parlament feloszlatásáig. 1910-ben részt vett a Demokrata Nacionalista Párt megalapításában. Az első világháború után a Román Nemzeti Gyűlés elnökeként dolgozott. 1931-től 1932-ig Románia pártonkívüli miniszterelnöke volt.

A királyi diktatúra idején szembehelyezkedett a fasisztákkal, ezért a Vasgárda tagjai sinaia-i lakásáról elrabolták, majd 1940. november 27-én a Prahova megyei Strejnicu erdőben több lövéssel megölték.

Főbb művei

szerkesztés
  • Geschichte des Rumänischen Volkes im Rahmen seiner Staatsbildungen, 2 kötetben, 1905
  • Geschichte des Osmanischen Reiches, 5 kötetben, 1908–1915
  • Essai de synthese d l'histoire de l'humanité, 4 kötetben, 1926–1928
  • Histoire de la vie byzantine, 3 kötetben, 1934
  • La place des Roumains dans l'histoire universelle, 3 kötetben, 1935–1936
  • Istoria românilor, 11 kötetben, 1936-1939; ezt ő maga fordította franciára Histoire des Roumains et de la Romanité Orientale címmel, 1937–1945
  • Istoria literaturii române in secolul XVIII, 2 kötetben, 1901
  • Istoria literaturii religioase a românilor până la 1688, 1905
  • Istoria literaturii românești în veacul al XIX-lea, de la 1821 înainte, 3 kötetben, 1907–1909
  • Istoria literaturii românești, 1925–1928
  • Istoria literaturii românești contemporane, 2 kötetben, 1934
  • Az erdélyi katholikus státus a szenátus előtt; Gyárfás Elemér világi elnök beszéde és N. Jorga miniszterelnök válasza; Fortuna Ny., Cluj-Kolozsvár, 1932
  • A nemzetek közötti gyűlölködés ellen. Románok és magyarok / Contra duşmăniei dintre naţii. Români şi Unguri; előszó Makkai László, Miskolczy Ambrus, bibliográfia Lipcsey Ildikó, Horváth Andor, előszóford. Gelu Păteanu; ELTE BTK, Bp., 1992 (Encyclopaedia Transylvanica)
  • Dim. Păcurariu (szerk.). Dicționar de literatura română (román nyelven). București: Editura Univers, 201-204. o. (1979) 

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k5652739q/f20
  2. L'Information universitaire, 1925. március 7.
  3. Liste des docteurs honoris causa de l'Université de Paris de 1918 à 1933 inclus (francia nyelven), 1934
  4. Prof. Dr. Nicolae Iorga (szlovák nyelven). (Hozzáférés: 2024. december 6.)
  5. https://odyssee.univ-amu.fr/files/original/2/1010/RP-53499_Livret-etudiant_1954-1955.pdf