Nemzetközi Labdarúgó-szövetség

a nemzetközi labdarúgást irányító nemzetközi szervezet
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 26. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (vagy közhasználatú rövidítésével a FIFA),[3] a nemzetközi labdarúgást irányító nemzetközi szervezet. Székhelye Zürichben van. Jelenleg 211 tagszervezete van. Elnöke 1998-tól a svájci Sepp Blatter, akit legutóbb 2015. május 29-én, a FIFA 65. kongresszusán választottak meg, újabb négy évre. Bár ő 2015. június 2-án lemondott,[4][5] az utódját megválasztó kongresszusig a FIFA elnöke maradt. 2016. február 26-án a FIFA tisztújító közgyűlésén Gianni Infantino kapta a legtöbb szavazatot[6] és ezzel 3 évre elnökké választották.[7][8]

Nemzetközi Labdarúgó-szövetség

MottóFor the Game, For the World
Alapítva1904. május 21.
Típussport-szervezet
SzékhelyZürich, Svájc
Tagság211 ország
Nyelvekangol, német, francia, spanyol, arab
Elnök
Alelnök
Gianni Infantino[1]
Csányi Sándor[2]

Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (Svájc)
Nemzetközi Labdarúgó-szövetség
Nemzetközi Labdarúgó-szövetség
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 22′ 53″, k. h. 8° 34′ 28″47.381389°N 8.574444°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 53″, k. h. 8° 34′ 28″47.381389°N 8.574444°E
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Labdarúgó-szövetség témájú médiaállományokat.
Gianni Infantino 2011-ben

Története

szerkesztés

A szervezetet 1904. május 21-én hozták létre Párizsban. A FIFA első elnöke Robert Guérin volt, aki 1906-ban kezdeményezte első nemzetközi világbajnokságot, de az elképzelése kevés sikert ért el. Daniel Burley Woolfall ideje alatt a FIFA tagsága kiterjedt Európán túlra 1909-ben Dél-Afrika és Argentína, 1912-ben Chile és Kanada, 1913-ban az Amerikai Egyesült Államok lépett be. Woolfall halála után Carl Hirschmann lett a FIFA elnöke. A FIFA – szokás szerint – a világbajnokságok előtt tartja meg a tisztújító kongresszusát. 1974-ben Münchenben Sir Stanley Rous – aki 1961–1974 között tevékenykedett és a választások idején 79 éves volt – helyett új FIFA elnököt jelöltek João Havelange személyében, aki 1974 és 1998 között volt a FIFA elnöke. A FIFA vezetője hosszú időn keresztül Sepp Blatter, akit a FIFA 61. kongresszusán 2011-ben választottak meg négy évre, 2015-ig.[9]

Botrány 2015–2016-ban

szerkesztés

Röviddel a tisztújító közgyűlés előtt, 2015. május 27-én Zürichben letartóztatták a FIFA több vezetőjét, köztük két alelnököt. Sepp Blatter elnök sajtónyilatkozatban közölte, hogy nem kíván lemondani.[10] Az előzmények ellenére május 29-én megtartották a FIFA tisztújító kongresszusát, amelyet azonban megzavartak.[11][12] Miután kihívója a második fordulóban visszalépett,[13] Blattert a kongresszus újabb négy évre újraválasztotta.[14][15][16] Blatter 2015. június 2-án lemondott,[4][5] az utódját megválasztó kongresszusig a FIFA elnöke maradt.

A FIFA tisztújító közgyűlését 2016. február 26-ra péntekre tűzték ki. Sem Sepp Blatter, sem Michel Platini a választáson nem indulhatott, mivel minden sporttevékenységtől eltiltották őket 8 évre, majd február 24-én a FIFA fellebbviteli bizottsága a büntetést fenntartotta, a mértékét viszont 6 évre mérsékelték.[17] Sepp Blatter a botrány kirobbantásáért még ekkor is az amerikaiakat vádolta.[18] 2016. február 26-án a FIFA tisztújító közgyűlésén 3 évre Gianni Infantinót, az UEFA főtitkárát választották elnökké, aki mind az első, mind a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapta.

A FIFA szerkezete

szerkesztés
 
A FIFA szövetségei

A FIFA hat regionális szövetséggel rendelkezik. A központja Zürichben van. A FIFA legfelső döntéshozó szerve a FIFA Kongresszus, amely évente egyszer ülésezik.

A 6 szövetség:

Azok a nemzeteknek, amelyeknek a határa Európa és Ázsia között terül el, választhattak, hogy melyik szövetségbe akarnak tartozni. Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia úgy döntött, hogy az UEFA részévé válik, mivel földrajzilag a Kaukázushoz, s így Európához tartoznak. Több transzkontinentális nemzet, így Oroszország, Törökország, Ciprus is úgy döntött, hogy az UEFA tagja lesz. Izrael, bár teljesen Ázsiai ország, 1994-ben csatlakozott UEFA-hoz. Kazahsztán az AFC-től UEFA-hoz csatlakozott 2002-ben, Ausztrália volt a legutolsó változtató ország, 2006 januárjában az OFC-ból az AFC-be csatlakozott. Guyana és Suriname CONCACAF tagok annak ellenére, hogy Dél-amerikai országok.

A csapatok az OFCból nem jutnak be automatikusan a Világbajnokságba. A legutóbbi világbajnokságon az OFC nyertesének egy rájátszást kellett játszania egy CONMEBOL nemzettel.

A FIFA által alapított díjak és elismerések

szerkesztés

A FIFA minden évben átadja a FIFA World Player (Az év labdarúgója) címet. A férfiaknál a díjat 2010-ben összevonták a France Football által alapított Aranylabdával. Díjazzák az év edzőjét is, valamint a Puskás Ferenc-díjjal jutalmazzák az év legszebb gólját.

1994-ben a FIFA kiadta a FIFA World Cup All-Time Team-ot.

2002-ben a FIFA bejelentette a FIFA Dream Teamet.

A FIFA elnökei

szerkesztés
Gianni InfantinoIssa HayatouSepp BlatterJoão HavelangeStanley RousArthur DrewryRodolphe SeeldrayersJules RimetDaniel Burley WoolfallRobert Guérin

A FIFA által szervezett tornák

szerkesztés
Férfi tornák
Női tornák

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

A FIFA hivatalos honlapja

További információk

szerkesztés
  • Thomas Kistner: FIFA-maffia. A futballvilág mocskos üzelmei; ford. Moncz Attila; Twister Media, Bp., 2015
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Labdarúgó-szövetség témájú médiaállományokat.