Wikipédia

Nagyvejke

magyarországi község Tolna vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 15.

Nagyvejke németül: Deutschweke[3]) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.

Nagyvejke
A római katolikus templom tornya
A római katolikus templom tornya
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásBonyhádi
Jogállásközség
PolgármesterPalló Lajos Béláné (független)[1]
Irányítószám7186
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség154 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 36″, k. h. 18° 26′ 43″46.376689°N 18.445250°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 36″, k. h. 18° 26′ 43″46.376689°N 18.445250°E
Nagyvejke (Tolna vármegye)
Nagyvejke
Nagyvejke
Pozíció Tolna vármegye térképén
Nagyvejke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvejke témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Bonyhádtól északnyugatra fekszik Tolna megye déli részén a Völgységben, nem messze Baranya vármegye határától. Közigazgatási területének északkeleti szélét érinti a Bonyhád-Tevel közti 6535-ös út is, de lakott területe vonatkozásában zsákfalunak tekinthető.Földúton azonban könnyedén átjuthatunk Tevelre, Kisvejkére, Bonyhádvarasdra, Závodra 3-4km megtételével.

Az öt számjegyű, 65 164-bekötőúton érhető el, amely Aparhant és Mucsfa között ágazik el a Bonyhád-Kurd közti 6538-as útból.

Legnagyobb értékű természeti szépsége a 2 km hosszú erdőrész, valamint a falu közepén végighúzódó fásított árok, amelyben kis patak csörgedez. Gondozott, tipikus sváb építészeti emlékekben gazdag hely,amit több helyi védelem alatt álló épülete is jelez.

A települést körülvevő erdejével Nagyvejke a turizmusra, kirándulásra, szabadidős sporttevékenységre és a betegségek megelőzésére kiválóan alkalmas hely.

A Kelet-Mecsek 20km-en belüli távolsága a túrázók számára is ideális lehet, a közeli Hegyhát erdeinek felfedezésére az Anna-fürdő látogatóközpontja és parkerdeje nyújt lehetőséget.

A környék igen gazdag a 18.-19.-századi németség vallási emlékeiben, elszórt kis kápolnákban.

Története

szerkesztés

Wosinszky Mór szerint Nagyvejke északi végén, ahol a Závodra vezető „horhó” van, praehistorikus telep létezett.

A hegy tövében levő kis kápolnánál sok edénytöredéket s kőlappal fedett urnát tártak fel az ásatások alkalmával. Ezen a területen tehát egy bronzkori népcsoport urnatemetője lehetett.

A honfoglalás után a terület a Monoszló nemzetség birtoka volt, majd egy 1374-es határjáró levél tanúsága szerint Tolnai Miklós birtokolta. A törökdúlás idején elnéptelenedett. Magyar lakosai részben török rabságba kerültek, részben elmenekültek, behúzódtak a közeli erdőségekbe; későbbi sorsuk nem ismert. Azt, hogy a település létezett a török pusztítás előtt, régi térképek igazolják.

Az 1700-as évek első feléig nem ismert újabb említés Nagyvejkéről, akkor is csak annyit tudunk meg Fényes Elek statisztikájából, hogy „Vejke (Nagy) német falu, 575 lakossal. Földesura: az Apponyi família.” Az itt lakók akkoriban kukorica-, búza- és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Mercy gróf 1747-ben németeket telepített a környék mintegy két tucatnyi településére, köztük Nagyvejkére is. 1777-re épült meg a dombtetőn a Szent Imre herceg nevére szentelt katolikus templom. A szorgalmas svábok szőlő- és gyümölcstermesztésben is jeleskedtek.

1930-ban mintegy 620-an lakták Nagyvejkét. A település mai arculata ennek az időszaknak köszönhető, jellegzetes cseréptetős hosszú gangos, faoszlopos-zsalugáteres, kovácsolt kapus, színes világítóablakos sváb parasztházai a 20. század első évtizedeiben épültek. Nem sokáig élvezhették azonban a szép portáik látványát gazdáik, mert 1944 decemberében a szovjet katonai hatóságok az alakulóban levő magyar közigazgatás segítségével nagy számban szedtek össze és hurcoltak el német nevű és származású magyar állampolgárokat munkaszolgálatra. Az elhurcoltak a visszaérkezésükkor családjukat a legtöbb esetben nem találták meg szülőfalujukban, mert időközben, 1946-ban, majd 1947-1948-ban a németség jelentős részét kitelepítették Németország amerikai, illetve szovjet megszállási zónájába.

1945. május 7-én a kitelepített németség helyére bukovinai székelyek kerültek Istensegítsről. A telepítési adatok szerint Nagyvejkén 34 család kapott helyet. Átalakult a község belső élete, a régi olvasókört kultúrháznak rendezték be, zene- és műkedvelő szakkör alakult. Gazdasági életében gyökeres változást hozott a szövetkezeti gazdálkodás, mely az 1956-os megtorpanás után 1959 tavaszán indult újra. A község lélekszáma ezután kezdett drasztikusan csökkenni, 1960-tól 1990-ig 500 főről 250-re esett vissza. Lakosságszáma manapság 150 körüli.

Közigazgatási területe 735 hektárnyi külterületből és 43 hektárnyi belterületből áll.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Lovász Gáspár (független)[4]
  • 1994–1998: Lovász Gáspár (független)[5]
  • 1998–2002: Lovász Gáspár (független)[6]
  • 2002–2006: Lovász Gáspár (független)[7]
  • 2006–2010: Pfaff Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Pfaff Ferenc (független)[9]
  • 2014–2019: Nagy Miklós (független)[10]
  • 2019–2024: Palló Lajos Béláné (független)[11]
  • 2024– : Palló Lajos Béláné (független)[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
169
166
161
137
147
147
154
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 10,6% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,9%, református 1,8%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 2,9% (28,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 10,9% németnek, 0,7% cigánynak, 4,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,5% volt római katolikus, 2,7% református, 2% evangélikus, 1,4% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 15% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Szent Imre herceg templom, amely 1776-ban épült, műemlék jellegű épület (az 1990-es években felújították)
  • Szent Flórián-szobor a patak partján (1794)
  • Kis kápolna a Závodra vezető út („horhó”) mentén
  • Kőkeresztek a falu feletti dombtetőn
  • Beréti István székely fafaragó bemutatóműhelye

 

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  6. ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  11. ↑ Nagyvejke települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  12. ↑ Nagyvejke Helységnévtár
  13. ↑ Nagyvejke Helységnévtár

További információk

szerkesztés

Itt élt Gáspár Simon Antal, néprajz kutató, a bukovinai székely hagyományok gyűjtője.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyvejke&oldid=27447530”