Wikipédia

Nagykeresztúr

magyarországi község Nógrád vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 21.

Nagykeresztúr község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Nagykeresztúr
A falu látképe a kiskeresztúri út felől.
A falu látképe a kiskeresztúri út felől.
Nagykeresztúr címere
Nagykeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásSalgótarjáni
Jogállásközség
PolgármesterGéczi Antal (független)[1]
Irányítószám3129
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség230 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 19″, k. h. 19° 43′ 20″48.038680°N 19.722110°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 19″, k. h. 19° 43′ 20″48.038680°N 19.722110°E
Nagykeresztúr (Nógrád vármegye)
Nagykeresztúr
Nagykeresztúr
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Nagykeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykeresztúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

Salgótarjántól 10 kilométerre nyugatra fekszik a Cserhát keleti szélén, a 21 135-ös számú út mentén; közúton csak azon érhető el a 21-es főútról Zagyvapálfalva előtt (esetleg Tarnál) letérve.

A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Története

szerkesztés

A falu neve a 20. század elején Kétkeresztúr néven volt ismert. Kiskeresztúr és Nagykeresztúr egyesüléséből alakult ki és ekkor 44 házban 300 magyar és tótajkú lakosa volt. Ekkor Alsó- és Felső-Veselény, Csevicze-, Kiskeresztúr-, Lápos- és Rózsás puszták is hozzá tartoztak.

Keresztúr, Nagykeresztúr nevét először 1332-1337 között a pápai tizedjegyzék említette, tehát már akkor egyházas hely volt. Később valószuínűleg Lucfalvához tartozó puszta lehetett. A lucini birtokokat még 1382-ben Tari László nyerte adományul Erzsébet királynétól. 1454-ben, midőn Tari Lőrinc unokája, György, a Pásztohi családdal kölcsönösen örökösödési szerződésre lépett, még a Tariak birtokában találjuk. A fellelt dokumentumok szerint a mai Kiskeresztúr és Nagykeresztúr helyén a középkorban Keresztúr község volt. Később valószínűleg, mint Lucfalvához tartozó egyik puszta található.

1465-ben Tari György, Guthi Országh Mihály nádornak zálogosította el, majd 1472-ben Tari György halála után végleg az Országh és a Nánai Kompolthi család birtokába jutott. 1548-ban Lipthay János, Wesselényi Miklós, Wesselényi Márton és Géczy László birtoka volt. A későbbi összeírásokból azonban hiányzik.

A 19. század elején Gencsy Károly, Madarassy Miksa, Pongrácz Arnold és Stefanidesz Benjamin birtoka volt, később mellettük a Fáy, Máriássy és a báró Deniske családok, a 20. század elejétől pedig Szakall Mihály és neje Thassy Olga volt a nagyobb birtokosa nagyobb birtoka és kastélya. A 20. század elején a községhez tartoztak: Alsó- és Felső-Veselény, Csevicze-, Kiskeresztúr-, Lápos- és Rózsás puszták is.

Nagykeresztúr 1999. május 9-i, más források szerint május 1-jei hatállyal vált önállóvá, elszakadva Lucfalva községtől. Közigazgatási jogállása az önállósodástól fogva község, ugyanazon időponttól kezdve anyakönyvezési jogosultsággal is bír. Igazgatását 1999. július 1-jétől Márkháza, Kisbárkány és Nagykeresztúr községek körjegyzősége végzi.[3]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1999–2002: Tuza István (független)[4][5][6]
  • 2002–2006: Tuza István (független)[7]
  • 2006–2010: Ifj. Tuza István (független)[8]
  • 2010–2014: Géczi Antal (független)[9]
  • 2014–2019: Géczi Antal (független)[10]
  • 2019–2024: Géczi Antal (független)[11]
  • 2024– : Géczi Antal (független)[1]

A frissen önállóvá vált település első, időközi helyi önkormányzati választását 1999. május 9-én tartották meg.[4]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
247
245
249
230
255
243
230
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 6%-a cigány, 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 18,1% cigánynak, 3,5% szlováknak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,4%, református 0,8%, evangélikus 14,7%, felekezeten kívüli 6,2% (15,1% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 96,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 2,4% szlováknak (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,5% volt római katolikus, 9,4% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,8% egyéb katolikus, 3,9% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

szerkesztés

Források

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Nagykeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ NAGYKERESZTÚR (Lucfalva településből vált ki) (magyar nyelven) (html). Arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  4. ↑ a b Nagykeresztúr települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. május 9. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  5. ↑ A hivatkozott forrás címében tévesen szerepel a képviselő-választás említése, valójában polgármester-választásról volt szó.
  6. ↑ Az 1999. május 9-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. május 9. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  7. ↑ Nagykeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. ↑ Nagykeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  9. ↑ Nagykeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. ↑ Nagykeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  11. ↑ Nagykeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 4.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Nagykeresztúr Helységnévtár
  14. ↑ Nagykeresztúr Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagykeresztúr&oldid=27534292”