Nagykeresnye
Nagykeresnye (1898-ig Nagy-Krstyene, szlovákul Veľké Kršteňany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.
| Nagykeresnye (Veľké Kršteňany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Simonyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1271 | ||
| Polgármester | Vladimír Kopál | ||
| Irányítószám | 958 03 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | PE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 600 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 215 m | ||
| Terület | 13,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 18° 24′ 45″48.644400°N 18.412500°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 40″, k. h. 18° 24′ 45″48.644400°N 18.412500°E | |||
| Nagykeresnye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykeresnye témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésSimonytól 3 km-re északkeletre fekszik.
Története
szerkesztésA mai falu területe már az újkőkorban lakott volt.
A mai település 1271-ben "utraque Keressnia" néven szerepel oklevélben. 1310-ben "Keresnen" néven a nyitrai püspökség birtoka volt. 1318-ban "Keresne", 1329-ben "Kerestian", 1352-ben "Kereschenen", 1392-ben "Kerestenen", illetve "Kerestenen" alakban említik a források. Később a nyitrai káptalan, a nagyszombati szeminárium és különböző nemesi családok, köztük az Osztrosich, a Forgách, a Hunyadi és Simonyi családok birtoka. 1536-ban 12 adózó portája volt. 1601-ben 47 háza állt. 1715-ben 21 adózó háztartása létezett. 1828-ban 48 házában 311 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Krsztyene. Két falu Bars Várm. földes Uraik a’ Budai Prépostság, és a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Oszlányhoz nem meszsze, határbéli földgyeik Dávidújfaluéhoz hasonlítók."[2]
Fényes Elek szerint "Kis- és Nagy-Krsztenye, 2 tót falu Bars, most A. Nyitra vmegyében, a Nyitra vize mellett: 650 kath. lak., paroch. templommal, kövér rétekkel. Birják a pesti seminarium, a nyitrai káptalan, s mások többen."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Oszlányi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 465, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 614 lakosából 596 szlovák volt.
2011-ben 629 lakosából 556 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
szerkesztés- Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
Külső hivatkozások
szerkesztés
