Német királyok és császárok családfája
Az alábbi családfa a Keleti Frank Birodalom királyainak, valamint – I. (Nagy) Ottó császárral kezdődően – a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárjainak [1] és királyainak[2] a leszármazását mutatja be, 840-től 1806-ig.[3][4]
Jelmagyarázat
szerkesztés| Jel | Jelentés |
|---|---|
| zöld háttér | király (ellenkirály) |
|
császár |
Családfa
szerkesztés| II. (Német) Lajos 804 – 876, a keleti frankok királya: 840-876[5] (Karoling-ház) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Karlmann 828 – 880, Bajorország királya: 876-880, Itália királya: 877-879 (Karoling-ház) | III. (Ifjabb) Lajos 830 – 882, Szászország királya: 876-882, Bajorország királya: 880-882 (Karoling-ház) | Liutgard, királyné (845k. – 885) | Dicsőséges Ottó (851 – 912), szász herceg | III. (Kövér, Vastag) Károly[6] 839 – 888, Alemannia (Svábföld) királya: 876-888, Itália királya: 879-887 (trónfosztva), császár: 881-887 (trónfosztva), koronázása: 881, a keleti frankok királya: 882-887 (trónfosztva)[7] (Karoling-ház) | Gizella (?-?), grófné | Berthold (?-?), sváb gróf | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Karintiai Arnulf 850k. – 899, a keleti frankok királya: 887-899, Itália királya: 894-899, császár: 896-899, koronázása: 896 (Karoling-ház) | I. (Madarász) Henrik 876 – 936, uralkodott: 919-936, királlyá emelése: 919[8] (Szász (Liudolf)-ház) | Luitpold 860k. – 907, Bajorország őrgrófja, majd hercege | Kunigunda 880k. – 918u., királyné | I. (Frank) Konrád 881 – 918, a keleti frankok királya: 911-918 (Frank-ház[9]) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| IV. (Gyermek) Lajos 894 – 911, a keleti frankok királya: 900-911 (Karoling-ház) | I. (Nagy) Ottó 912 – 973, uralkodott: 936-973, királlyá választása és koronázása: 936, császár: 962-973, koronázása: 962 (Szász (Liudolf)-ház) | I. (Szász) Henrik 922 – 955, Bajorország hercege | (Bajor, Gonosz) Arnulf 890k. – 937, ellenkirály: 919-921 (lemondott), megválasztása: 919 (Luitpolding-ház) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vörös Konrád 922 – 955, Lotaringia hercege | Liutgard 931 – 953, hercegné | II. (Vörös) Ottó 955 – 983, uralkodott: 973-983, királlyá választása és koronázása: 961, császár: 973-983, koronázása: 967 (Szász (Liudolf)-ház) | II. (Civakodó) Henrik 951 – 995, Bajorország hercege | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. Ottó 948 – 1004, Karintia hercege | III. Ottó 980 – 1002, a "világ csodája", uralkodott: 983 – 1002, királlyá választása és koronázása: 983, császár: 996-1002, koronázása: 996 (Szász (Liudolf)-ház) | II. (Szent) Henrik 973 – 1024, uralkodott: 1002-1024, királlyá választása és koronázása: 1002, császár: 1014-1024, koronázása: 1024[10] (Szász (Liudolf)-ház) | Szent Kunigunda 978 – 1040, császárné | Frigyes 965 – 1019, Moselgau grófja | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Speyeri Henrik 971 – 995, Wormsgau grófja | Giselbert 1007 – 1059, Luxemburg grófja | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. Konrád 990 – 1039, uralkodott: 1024-1039, királlyá választása és koronázása: 1024, császár: 1027-1039, koronázása: 1027[11] (Száli-ház) | Salmi Hermann 1035 – 1088, ellenkirály: 1081-1088, megválasztása és koronázása: 1081 (Salm-ház) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| III. (Fekete) Henrik 1017 – 1056, uralkodott: 1039-1056, királlyá választása és koronázása: 1028, császár: 1046-1056, koronázása: 1046 (Száli-ház) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rheinfeldeni (Sváb) Rudolf 1025 – 1080, ellenkirály: 1077-1080, megválasztása és koronázása: 1077 (Rheinfelden-ház) | Matild 1048 – 1060, ellenkirályné | IV. Henrik 1050 – 1106, uralkodott: 1056-1105 (lemondott), királlyá választása: 1053, koronázása: 1054, újra-koronázása: 1056, császár: 1084-1105, koronázása: 1084 (Száli-ház) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| (/III./ Itáliai Konrád 1074 – 1101, ellenkirály: 1087-1098 (trónfosztva), koronázása: 1087 (Száli-ház) | V. Henrik 1086 – 1125, uralkodott: 1105-1125, királlyá választása: 1098, koronázása: 1099, császár: 1111-1125, koronázása: 1111 (Száli-ház) | Ágnes 1072 – 1143, hercegné | I. Frigyes 1047 – 1105, Svábföld hercege | IX. (Fekete) Henrik 1074k. – 1126, Bajorország hercege | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Judit 1103 – 1131, hercegné | II. (Félszemű) Frigyes 1090 – 1147, Svábföld hercege | III. Konrád 1093 – 1152, ellenkirály: 1127-1135 (lemondott), megválasztása: 1127, nem koronázták meg, uralkodott: 1138-1152, királlyá választása és koronázása: 1138 (Hohenstauf-ház) | II. (Szász) Lothár 1075 – 1137, uralkodott: 1125-1137, királlyá választása és koronázása: 1125, császár: 1133-1137, koronázása: 1133[12] (Supplinburg-ház) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. (Rőtszakállú /Barbarossa/) Frigyes 1122 – 1190, uralkodott: 1152-1190, királlyá választása és koronázása: 1152, császár: 1155-1190, koronázása: 1155 (Hohenstauf-ház) | (VI.) Henrik Berengár 1137 – 1150, társkirály: 1147-1150, koronázása: 1147 (Hohenstauf-ház) | X. (Büszke) Henrik 1108 – 1139, Bajorország hercege | Gertrúd 1115 – 1143, hercegné | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Földnélküli János 1167 – 1216, Anglia királya | VI. Henrik 1165 – 1197, uralkodott: 1190-1197, királlyá választása és koronázása: 1169, császár: 1191-1197, koronázása: 1191 (Hohenstauf-ház) | Sváb Fülöp 1177 – 1208, uralkodott: 1198-1208, királlyá választása és koronázása: 1198, újra-koronázása: 1205 (Hohenstauf-ház) | III. (Oroszlán) Henrik 1129 – 1195, Szászország hercege, XII. Henrik, Bajorország hercege | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. (Habsburg) Rudolf 1218 – 1291, uralkodott: 1273-1291, királlyá választása és koronázása: 1273 (Habsburg-ház) | Cornwalli Richárd 1209 – 1272, uralkodott: 1257-1272, királlyá választása és koronázása: 1257 (Plantagenêt-ház) | Angliai Izabella 1214 – 1241, császárné | II. Frigyes 1194 – 1250, uralkodott: 1212-1250, királlyá választása: 1196, 1211 és 1212 (háromszor), királlyá koronázása: 1212, királlyá újra-koronázása: 1215, császár: 1220-1250, koronázása: 1220 (Hohenstauf-ház) | Aragóniai Konstancia 1180k. – 1222, császárné és Jeruzsálemi Izabella 1212 – 1228, császárné | Hohenstaufen Kunigunda, 1200 – 1253, Csehország királynéja | I. Vencel 1205 – 1253, Csehország királya | Hohenstaufen Erzsébet 1203 – 1235, Kasztília királynéja | III. (Szent) Ferdinánd 1201 – 1252, Kasztília és León királya | Hohenstaufen Beatrix 1198 – 1212, császárné | IV. (Braunschweigi) Ottó 1176 – 1218, uralkodott: 1198-1218, királlyá választása és koronázása: 1198, királlyá újraválasztása: 1208 (újra-koronázása nem volt), császár: 1209-1215/1218 (a császárságról elmozdították /1215/, a császári címről nem mondott le), koronázása: 1209 (Welf-ház) | Vilmos 1184 – 1213, Lüneburg hercege | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nassaui Adolf 1255k. – 1298, uralkodott: 1292-1298 (letéve), királlyá választása és koronázása: 1292 (Nassau-ház) | II. (Szigorú) Lajos 1229 – 1294, Bajorország hercege, majd Felső-Bajorország hercege | Matild 1253 – 1304, hercegné | /1/ (VII.) Henrik 1211 – 1242, uralkodott 1220-1235 (trónfosztva), királlyá választása: 1220, koronázása: 1222 (Hohenstauf-ház) | /2/ IV. Konrád 1228 – 1254, uralkodott: 1250-1254, királlyá választása: 1237, nem koronázták meg (Hohenstauf-ház) | I. (Ausztriai) Albert 1255 – 1308, uralkodott: 1298-1308, királlyá választása, újraválasztása és koronázása: 1298[13] (Habsburg-ház) | II. (Nagy) Ottokár 1233 – 1278, Csehország királya | Kasztíliai Alfonz 1221 – 1284, uralkodott: 1257-1275 (lemondott), királlyá választása: 1257, nem koronázták meg (Burgundiai-ház) | I. (Gyermek) Ottó 1204 – 1252, Braunschweig és Lüneburg hercege | Brandenburgi Matild 1210 – 1261, hercegné | Brandenburgi Erzsébet 1206 – 1231, ellenkirályné | Raspe Henrik 1204 – 1247, ellenkirály: 1246-1247, megválasztása: 1246, nem koronázták meg (Ludowinger-ház) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Matild 1280e. – 1323, palotagrófné | Pfalzi Rudolf 1274 – 1319, Rajnai Palotagrófság grófja | IV. (Bajor) Lajos 1282 – 1347, uralkodott: 1314-1347, királlyá választása és koronázása: 1314, császár: 1328-1347, koronázása: 1328[14] (Wittelsbach-ház) | II. (Bölcs, Béna) Albert 1298 – 1358, Ausztria hercege | (III.) Szép Frigyes 1289 – 1330, uralkodott: 1314-1330, királlyá választása és koronázása: 1314 (Habsburg-ház) | I. Rudolf 1282 – 1307, Csehország királya | Erzsébet 1288 – 1335, Csehország királynéja | II. Vencel 1271 – 1305, Csehország királya | Guta (Juta) 1271 – 1297, Csehország királynéja | VII. (Luxemburgi) Henrik 1276 – 1313, uralkodott: 1308-1313, királlyá választása: 1308, koronázása: 1309, császár: 1312-1313, koronázása: 1312 (Luxemburg-ház) | Erzsébet 1230 – 1266, királyné | Hollandi Vilmos 1228 – 1256, ellenkirály: 1247-1252, megválasztása: 1247, koronázása: 1248, újraválasztása: 1252, uralkodott: 1254-1256, királynak elismerve: 1254, újra-koronázása nem volt (Holland-ház) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Pfalzi Adolf 1300 – 1327, Rajnai Palotagrófság grófja | III. Albert 1349 – 1395, Ausztria hercege | III. (Igazságos) Lipót 1351 – 1386, Ausztria hercege | Erzsébet 1292 – 1330, Csehország királynéja | János 1296 – 1346, Csehország királya | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. (Pfalzi) Rupert 1325 – 1398, Rajnai Palotagrófság grófja | IV. Albert 1377 – 1404, Ausztria hercege | (I.) Vas Ernő 1377 – 1424, Ausztria hercege[15] | IV. Károly 1316 – 1378, ellenkirály: 1346-1347, megválasztása és koronázása: 1346, uralkodott: 1347-1378, királynak elismerve: 1347, újra-koronázása: 1349, császár: 1355-1378, koronázása: 1355 (Luxemburg-ház) | János Henrik 1322 – 1375, Morvaország őrgrófja | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Pfalzi Rupert 1352 – 1410, uralkodott: 1400-1410, királlyá választása: 1400, koronázása: 1401 (Wittelsbach-ház) | II. Albert 1397 – 1439, uralkodott: 1438-1439, királlyá választása: 1438, nem koronázták meg (Habsburg-ház) | III. Frigyes 1415 – 1493, uralkodott: 1440-1493, királlyá választása: 1440, koronázása: 1442, császár: 1452-1493, koronázása: 1452 (Habsburg-ház) | Vencel 1361 – 1419, uralkodott: 1378-1400 (trónfosztva), királlyá választása és koronázása: 1376 (Luxemburg-ház) | Zsigmond 1368 – 1437, uralkodott: 1410-1437, királlyá választása: 1410, újraválasztása: 1411, koronázása: 1414, császár: 1433-1437, koronázása: 1433 (Luxemburg-ház) | Jobst 1351 – 1411, uralkodott: 1410-1411, királlyá választása: 1410, nem koronázták meg (Luxemburg-ház) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. Miksa 1459 – 1519, uralkodott: 1493-1519, királlyá választása és koronázása:1486, császár: 1508 – 1519, császárnak kikiáltotta magát: 1508, nem koronázták meg (Habsburg-ház) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szép Fülöp 1478 – 1506, I. Fülöp, Kasztília és León királya | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| V. Károly 1500 – 1558, uralkodott: 1519-1556, királlyá választása: 1519, koronázása: 1520, császár: 1520/1530-1556 (lemondott), választott császár (pápai hozzájárulással): 1520, koronázása: 1530 (Habsburg-ház) | I. Ferdinánd 1503 – 1564, uralkodott: 1556-1564, királlyá választása és koronázása: 1531, császár: 1558-1564, "ünnepélyes elismerése császárként" ("koronázása"): 1558[16] (Habsburg-ház) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. Miksa 1527 – 1576, uralkodott: 1564-1576, királlyá választása és koronázása: 1562, császár: 1564-1576[17] (Habsburg-ház) | II. (Stájer) Károly 1540 – 1590, Belső-Ausztria főhercege | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. Rudolf 1552 – 1612, uralkodott: 1576-1612, királlyá választása és koronázása: 1575, császár: 1576-1612[18] (Habsburg-ház) | Mátyás 1557 – 1619, uralkodott: 1612-1619, császárrá választása és koronázása: 1612 (Habsburg-ház) | II. Ferdinánd 1578 – 1637, uralkodott: 1619-1637, császárrá választása és koronázása: 1619 (Habsburg-ház) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| III. Ferdinánd 1608 – 1657, uralkodott: 1637-1657, királlyá választása és koronázása: 1636, császár: 1637-1657 (Habsburg-ház) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| IV. Ferdinánd 1633 – 1654, uralkodott: 1653-1654, királlyá választása és koronázása: 1653 (Habsburg-ház) | I. Lipót 1640 – 1705, uralkodott: 1658-1705, császárrá választása és koronázása: 1658 (Habsburg-ház) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| I. József 1678 – 1711, uralkodott: 1705-1711, királlyá választása és koronázása: 1690, császár: 1705-1711 (Habsburg-ház) | VI. Károly 1685 – 1740, uralkodott: 1711-1740, császárrá választása és koronázása: 1711 (Habsburg-ház) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| VII. (Bajor) Károly Albert 1697 – 1745, uralkodott: 1742-1745, császárrá választása és koronázása: 1742 (Wittelsbach-ház) | Mária Amália 1701 – 1756, császárné | Mária Terézia 1717 – 1780, császárné, Csehország királynője és Magyarország királynője, Ausztria uralkodó főhercegnője | I. Ferenc István 1708 – 1765 uralkodott: 1745-1765, császárrá választása és koronázása: 1745 (Lotaringiai-ház) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. József 1741 – 1790, uralkodott: 1765-1790, királlyá választása és koronázása: 1764, császár: 1765-1790 (Habsburg–Lotaringiai-ház) | II. Lipót 1747 – 1792, uralkodott: 1790-1792, császárrá választása és koronázása: 1790 (Habsburg–Lotaringiai-ház) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| II. Ferenc 1768 – 1835, uralkodott: 1792-1806 (lemondott), császárrá választása és koronázása: 1792 (I. Ferenc, Ausztria császára: 1804-1835) (Habsburg–Lotaringiai-ház) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Angol nyelvű kép
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A császári címről: I. (Nagy) Ottó, akit 962-ben császárrá koronáztak, 966-ban már az „imperator augustus Romanorum et Francorum”, azaz, „a rómaiak és a frankok császára” címet viselte; azonban még ebben az évben visszatért a császári koronázáskor felvett „imperator augustus” címhez.(Karl Zeumer: Heiliges Römisches Reich deutscher Nation. Eine Studie über den Reichstitel, Weimar, 1910 [1] – hozzáférés: 2024. február 10.) I. Ottó császár fia és utóda, II. (Vörös) Ottó császár, először az „imperator augustus” címet viselte, azonban 976-ból fellelhető olyan okirat, amely szerint a „Romanorum imperator augustus” („a rómaiak fenséges császára”) címet viselte. (Karl Zeumer: Heiliges Römisches Reich deutscher Nation. Eine Studie über den Reichstitel, Weimar, 1910 [2] – hozzáférés: 2024. február 10.) II. Ottó császár fia és utóda, III. Ottó, már a 996-ban történt császárrá koronázásakor, felvette a "Romanorum imperator augustus" címet, és a császárrá koronázott utódai is ezt az uralkodói címet viselték, egészen a Szent Római Birodalom megszűnéséig; később az „augustus” szó elé a „semper” („mindig”) jelzőt beillesztve. (Karl Zeumer: Heiliges Römisches Reich deutscher Nation. Eine Studie über den Reichstitel, Weimar, 1910 [3]; The Holy Roman Empire and Germany [4] Archiválva 2024. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – hozzáférés: 2024. február 10.) - A birodalom nevéről: Az I. Ottó császár és utódai által uralt, 1806-ig fennállt birodalom a Szent Római Birodalom volt. A birodalom nevének a kialakulása: Mint birodalom-név, 1034-től kezdve dokumentált a „Romanum Imperium” (a „Római Birodalom”) elnevezés. 1157-ben keletkezett iratban olvasható a „Sacrum Imperium” (a „Szent Birodalom”) elnevezés, ettől kezdve egymás mellett „éltek” a „Romanum Imperium” és a „Sacrum Imperium” birodalom-nevek. 1180-ban keltezett iratban olvasható először a „Sacrum Romanum Imperium” (a „Szent Római Birodalom”) elnevezés. Ez a birodalmi név 1254-től kezdve vált általánossá; azonban a latin nyelvű elnevezésnek a német nyelvű megfelelője, a „Heiliges Römisches Reich” (rövidítve: „HRR”), csak IV. Károly császár uralkodása alatt (1346 – 1378) terjedt el. Hivatalos iratban, a birodalmi gyűlés egyik iratában, 1512-ben olvasható először a „Német Nemzet Szent Római Birodalma” (a „Heiliges Römisches Reich Deutscher Nation”) elnevezés. Azonban, a történelmi művekben és a köztudatban a „Német-Római Birodalom/Császárság” néven emlegetett államalakulatnak, a birodalom megszűnéséig, a hivatalos neve a „Szent Római Birodalom” volt, amelynek élén a császár állt. I. Ottónak a császárrá koronázása óta, csak a német uralkodók viselhették a császári címet, így elterjedt, a köznyelvben és a történeti irodalomban egyaránt, a „német-római császár” ("Römisch-deutscher Kaiser") kifejezés (magyarul a „római-német császár” lenne a pontosabb); de az uralkodói címnek a „római császár” volt a hivatalos megnevezése. Függetlenül attól, hogy mikor vált általánossá a Szent Római Birodalom elnevezés, Nagy Károlyt és valamennyi, Nagy Ottó előtti császári utódját, a Szent Római Birodalom uralkodói közé soroljuk; erre utal a császároknak a folyamatos számozása is (Günter Naumann: Deutsche Geschichte. Das Alte Reich (962 – 1806), marixverlag, Wiesbaden, 2016; Jürgen Petersohn: Rom und der Reichstitel „Sacrum Romanum Imperium”, Franz Steiner Verlag, Stuttgart, 1994 [5]; Karl Zeumer: Heiliges Römisches Reich deutscher Nation. Eine Studie über den Reichstitel, Weimar, 1910 [6] – hozzáférés: 2024. február 10.).
- ↑ A királyi címről: I. (Madarász) Henrik 919-ben történt királlyá választása kapcsán, a Salzburgi Évkönyvekbe (Salzburger Annalen) történt, latin nyelvű bejegyzésnek a német nyelvű fordítása így szól: „Die Bayern huldigten von sich aus dem Herzog Arnulf und veranlaßten ihn, König im Reich der Deutschen (in regno Teutonicorum) zu sein.”. (Walter Schlesinger: Die Königserhebung Heinrichs 1. zu Fritzlar im Jahre 919 [7] - hozzáférés: 2024. február 10.) A „veranlaßten ihn, König im Reich der Deutschen (in regno Teutonicorum) zu sein” szövegrész utal I. Henriknek (ő a szövegben „ihn”) királlyá választására. A latin nyelvű bejegyzésben olvasható "in regno Teutonicorum" ("a Teutonok királyságában") kifejezés az első említése a teutonok, azaz, a "Németek Királyságának" („Regnum Teutonicorum”). Ezért, I. Henrikkel kezdődően, a birodalom királya alatt, a „német királyt”, avagy „Németország királyát” értjük, sőt, egyes történeti munkákban, már I. Henrik elődjét, I. Konrád királyt is német – és nem keleti frank – királynak tartják (lásd, például: Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely). Azonban, 1040-ből és 1041-ből származó okiratok szerint, III. (Fekete) Henrik, még a császárrá koronázása előtt, felvette a „Romanorum Rex” (a „Rómaiak Királya”) uralkodói címet; és a „római király” titulus lett a birodalom királyainak a hivatalos uralkodói címe, addig, amíg császár nem lett belőlük; azonban nem mindegyik királyból lett császár, és nem mindegyik császár volt király, a császárrá választása előtt (Helmut Beumann: Der Deutsche König als „Romanorum Rex”, Franz Steiner Verlag Gmbh, Wiesbaden, 1981 [8]; Karl Zeumer: Heiliges Römisches Reich deutscher Nation. Eine Studie über den Reichstitel, Weimar, 1910 [9] – hozzáférés: 2024. február 10.; Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019). II. Gyula pápának az 1508-ban megadott hozzájárulásával, a birodalom uralkodói a „Rex Germaniae”, a „Németország királya” címet is viselhették/viselték, de ez a „római király” címnek, a birodalom megszűnéséig történt fennmaradását, nem érintette. A köztudatban és a történeti irodalomban is, a birodalomnak mind az 1040 – 1508 közötti, mind az 1508 utáni királyainak a vonatkozásában, elterjedt a „német-római király” ("Römisch-deutscher König") elnevezés (magyarul a „római-német király” lenne a pontosabb); de fennmaradt a „német király” megnevezés is.
- ↑ A családfa tartalmazza az uralkodó születési évét és elhunytának az évét, utána az uralkodásának a kezdő és befejező időpontjait, a királlyá (ellenkirállyá) választásnak és koronázásnak, valamint a császárrá választásnak, illetve koronázásnak az évszámait; továbbá egyéb, elengedhetetlen utalást (pl. lemondást), és annak feltüntetését, az uralkodó melyik dinasztiából származott. Az adott uralkodónál feltüntetett adatok, egyértelműsítik azt, hogy melyik királyból lett császár, és azt is, hogy melyik császár nem volt király, a trónra lépése előtt; az utóbbiaknál – értelemszerűen – csak a császárrá választás és koronázás évszámai vannak feltüntetve. Ha a megválasztásra és a koronázásra, ugyanabban az évben került sor, ez nem jelent napra azonos időpontot. Gyakran az utódot, már az elődje életében, királlyá (császárrá) választották, illetve meg is koronázták. Az uralkodás kezdő és befejező időpontjai – értelemszerűen – az egyedül, önállóan történő uralkodásnak a kezdő és befejező időpontjait jelentik, abban az esetben is, ha egyidejűleg ellenkirály is uralkodott. Az uralkodás kezdő időpontjánál, az uralkodó – esetleg – kiskorúan történt trónra lépése, nincs figyelembe véve. A királlyá koronázás időpontjára, I. Ottóval kezdődően áll adat rendelkezésünkre, ezért a korábbi uralkodóknál másként történt az uralkodási adatok feltüntetése, mint I. Ottónál, és utódainál.
- ↑ A családfában nem volt feltüntethető Schwarzburgi Günther (1304-1349), akit ellenkirálynak megválasztottak: 1349, koronáztak: 1349, lemondott: 1349 (Schwarzburg-ház).
- ↑ II. Lajos keleti frank király csak a XVIII. században kapta a „Német” előnevet (de:Ludwig der Deutsche - hozzáférés: 2022. augusztus 9.).
- ↑ Kövér (Vastag) Károly, III. Károly néven – és nem II. Károly néven – a keleti frankok királya, mert előbb lett, III. Károlyként, császár (881), mint valamennyi keleti franknak (a Keleti Frank Birodalom valamennyi tartományának) a királya (882); a császár cím a király címnél magasabb uralkodói rang. Lásd: Weiszhár Attila - Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom - Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019. (A Wikipédia vonatkozó, német, angol és francia szócikkei szerint is, Kövér Károly keleti frank uralkodónak III. Károly a megjelölése /a számozása/. Kövér Károly, számozás nélkül, a Nyugati Frank Birodalom királya (885-888) is volt.) - III. Károly és Karintiai Arnulf, császárként, az "imperator augustus" ("fenséges császár") címet viselték. (Thomas Frenz: GESCHICHTE DES BYZANTINISCHEN (OSTRÖMISCHEN) REICHES – GRIECHENLAND, BALKAN, TÜRKEI, 9. KAPITEL: DAS ZWEI-KAISER-PROBLEM [10]; The Holy Roman Empire and Germany [11] Archiválva 2024. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben – hozzáférés: 2024. február 10.)
- ↑ III. Károly császárnak – a Károly keresztnevű – császári elődei: I. (Nagy) Károly és II. (Kopasz) Károly császárok.
- ↑ I. Henrik királlyal kezdődően, a királyi címmel kapcsolatban, lásd az erre vonatkozó jegyzetet.
- ↑ Német nyelvű forrás szerint (de:Konrad I. (Ostfrankenreich - hozzáférés: 2022. augusztus 13.), I. Konrád király a Konradiner-családból (házból) ("Konrádok") származott.
- ↑ I. (Madarász) Henrik királyból nem lett császár, de Szent Henrik császár II. Henrik néven volt a birodalom császára.
- ↑ I. (Frank) Konrád keleti frank királyból nem lett császár, de Konrád császár II. Konrád néven volt a birodalom császára.
- ↑ Szász Lothár császárt, gyakran, III. Lothár császárként említik; noha ő – helyesen megjelölve – II. Lothár császár; ugyanis csak a Karoling-házi I. Lothár volt császár, az ő kisebbik fia, II. Lothár, aki az apjától Lotaringiát örökölte, „csak” Lotaringia királya volt, és nem volt császár (Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019., 108. oldal és 312. oldal.). Szász Lothár császár síremlékének a felirata: "Lotharivs II". (Der Kaiserdom in Königslutter: Grabmal, Wallfahrtsort, romanisches Kulturgut. www.reiselust-mag.de. (Hozzáférés: 2022. április 2.)
- ↑ I. Albert királyt az unokaöccse (az öccsének a fia), Utószülött János (1290/1291-1312/1313), Svábföld hercege, meggyilkolta, aki ezért Parricida (Rokongyilkos) János hercegként maradt meg a történelmi emlékezetben.
- ↑ IV. Lajos császárnak – a Lajos keresztnevű – császári elődei: I. (Jámbor, Kegyes) Lajos, II. (Ifjabb) Lajos és III. (Vak) Lajos császárok.
- ↑ Vas Ernő herceg, a Habsburg-házon belül kialakult, családi számozás szerint, I. – és nem II. – Ernő herceg volt. (Vas Ernő hercegnek, az Ernő keresztnevű fiát, számozták II. Ernő néven.) Ezt a családi számozást, az sem érintette, hogy Ostmarknak (azaz Ausztriának), a Babenberg-házból, volt már Ernő keresztnevű őrgrófja. Lásd: Walter Pohl – Karl Vocelka: A Habsburgok, egy európai dinasztia története, családfa. Gulliver Kiadó, Budapest, 1995.
- ↑ I. Ferdinándnak, a császárként való ünnepélyes elismerésére, lásd: Gerhard Hartmann – Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europäische Geschichte. Verlag Styria, Graz – Wien – Köln, 1996. 511. oldal. – A választófejedelmek azt, hogy V. Károly a császári címről – egyébként I. Ferdinánd javára – lemondott (1556), csak 1558-ban fogadták el. Lásd: Gerhard Hartmann – Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europäische Geschichte. Verlag Styria, Graz – Wien – Köln, 1996. 494., 502. és 514. oldalak.
- ↑ II. Miksa császárral kezdődően, a királlyá koronázott uralkodókat, a császárrá váláskor, újra már nem koronázták meg, a császári cím azonban megillette őket. Lásd: Gerhard Hartmann – Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europäische Geschichte. Verlag Styria, Graz – Wien – Köln, 1996. 522. oldal.
- ↑ I. (Habsburg) Rudolf római királyból, II. Rudolf császár őséből, nem lett császár; de Rudolf császár II. Rudolf néven volt a birodalom császára.
Források
szerkesztés- REYES Y REINOS. www.homar.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- Genealogical database. roglo.eu. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- Leo's Genealogics Website. www.genealogics.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- MEDIEVAL LANDS. fmg.ac. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- Kings and Emperors of the Franks, France, Burgundy, Italy, and Germany. www.friesian.com. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- Geschichte der Stadt Rom im Mittelalter. www.projekt-gutenberg.org. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
- Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer - Materialsammlung. www.manfred-hiebl.de. (Hozzáférés: 2022. március 29.)
- Andreas Hansert: Könige und Kaiser in Deutschland und Österreich (800-1918). IMHOF-Kulturgeschichte. Michael Imhof Verlag, Petersberg, 2013.
- Gerhard Hartmann: Die Kaiser des Heiligen Römischen Reiches. marixverlag GmbH, Wiesbaden, 2010.
- Gerhard Hartmann – Karl Rudolf Schnith: Die Kaiser. 1200 Jahre europäische Geschichte. Verlag Styria, Graz – Wien – Köln, 1996.
- John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas, Budapest, 1991.
- Dr. Sára János: A Habsburgok és Magyarország, Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest, 2001.
- Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Német királyok, római császárok, Maecenas, Budapest, 1998.
- Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Az Első Birodalom – Császárok, királyok, választófejedelmek, Unicus Műhely, 2019.