Mihail Sztyepanovics Voronyin

Mihail Sztyepanovics Voronyin (Михаил Степанович Воронин) (Szentpétervár, 1838. június 21. – Szentpétervár, 1903. február 20.) orosz botanikus, algológus, mikológus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Woronin”.

Mihail Sztyepanovics Voronyin
Született	1838. július 21. Szentpétervár
Elhunyt	1903. február 20. (64 évesen) Szentpétervár
Állampolgársága	orosz
Foglalkozása	botanikus egyetemi oktató mikrobiológus
Iskolái	Imperial St. Petersburg University
Kitüntetései	Order of Saint Stanislaus, 3rd class Order of Saint Stanislaus, 2nd class Order of Saint Anna, 2nd class Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
Halál oka	tüdőgyulladás
Sírhelye	Novodevichy Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Sztyepanovics Voronyin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

Gazdag kereskedőcsaládban született. Szülei otthon taníttatták, tanára volt többek között Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij. 1854-ben, 16 évesen kezdte meg természettudományi tanulmányait a Szentpétervári Egyetemen. A botanika érdekelte, a hajtásos növényekkel és gombákkal foglalkozott. Lev Szemjonovics Cenkovszkij botanikus és protozoológus előadásait hallgatta. A Heidelbergi Egyetemen is tanult, majd Cenkovszkij ajánlására Anton de Bary tanítványa lett a Freiburgi Egyetemen. A fűszercserjefélék növényanatómiáját vizsgálta, és publikált is ebben a témában a Botanische Zeitungban. 1860-ban Antibes-ben Gustave Adolph Thuret laboratóriumában tanulmányozta a Földközi-tengerben élőforduló esernyőmoszat egyedfejlődését. Az e témában írt disszertációját Szentpéterváron védte meg 1861-ben.

Már Freiburgban foglalkozott a monília gombával. Szentpéterváron szülei segítségével saját laboratóriumot rendezett be. 1863-ban mégis visszatért Freiburgba és du Baryval folytatta a munkát. Voronyin a csillagfürt gyökérgolyváinak metszetét vizsgálta mikroszkóp alatt és észrevette, hogy rhizobium baktériumokat tartalmazott. Kimutatta, hogy a pillangósvirágúakat és az égert is megtámadhatják a baktériumok. A vörös áfonya levelein megjelenő elváltozásokat gombafertőzésre vezette vissza (Áfonya gubacsgomba (Exobasidium vaccinii). Ez a felfedezés volt a növénykórtani vizsgálatainak kiinduló pontja.

1866-ban különböző penészgombákat kutatott du Baryval. Együtt írták a mikológia alapművét (Beiträge zur Morphologie und Physiologie der Pilze), melyet többször is kiadtak. Voronyin a növénypatológiai munkája során a napraforgót és a káposztaféléket támadó gombákkal (Plasmodiophora brassicae) kapcsolatban érdekes törvényszerűségekre jött rá. Azt ajánlotta, hogy a napraforgót vetésforgóban termesszék.

1874-ben doktorált Odesszában. A mikológia tanára volt a Szentpétervári Egyetemen, majd 1898-tól az Orosz Tudományos Akadémia botanikai és növényélettani osztályán tanított.

Válogatott publikációi

• Über die bei der Schwarzerle (Alnus glutinosa) und bei der gewöhnlichen Gartenlupine (Lupinus mutabilis) auftretenden Wurzelanschwellungen. In: Mémoires de l'Academie Impériale des Sciences de St. Pétersbourg. VII Series, vol. X., 1866
• Beitrag zur Kenntnis der Vaucherien. In: Botanische Zeitung 27. Jg. 1869, Nr. 9 vom 26. Februar 1869, Sp. 137–144 und Nr. 10 vom 5. März 1869, Sp. 153–160
• Sclerotinia heteroica. In: Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten. 6: 129-140, 199-207, 1896 (mit S. Nawaschin)
• Über die Sclerotienkrankheit der Vaccinieen-beeren. Entwickelungsgeschichte der diese Krankheit verursachenden Sclerotinien. In: Memoires de L´Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg, VII série, 36 (6): 1-49, 1888
• Die Sclerotienkrankheit der gemeinen Traubenkirsche und der Eberesche. (Sclerotinia padi und Sclerotinia aucupariae). In: Memoires de L´Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VIII série, 2 (1): 1-27, 1895
• Über Sclerotinia cinerea und Sclerotinia fructigena. In: Memoires de L´Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VIII série, 10 (5): 1-38, 1900

Források

• Ilse Jahn: Geschichte der Botanik. Spektrum-Verlag, 2000.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Michail Stepanowitsch Woronin című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.